A Fővárosi Törvényszék P.21054/2017/22. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (2) bek., 4. §, (2) bek., 215. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, (1) bek., (2) bek., 2:51. §, (1) bek., 2:52. §] Bíró: Karaszi Margarita

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/22.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Gaudi-Nagy Tamás (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Tóth Péter Bence (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértésének jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes 15 napon belül az alperesnek megfizetni 35.000,- (harmincötezer) Ft + 27% áfa, azaz 44.450,- (negyvennégyezer-négyszázötven) Ft perköltséget, továbbá a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására, az abban foglalt módon és határidőben 42.000,- (negyvenkettőezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál elektronikus úton benyújtandó, a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, összegére, az előzetesen le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I n d o k o l á s

A felperes 2015. szeptember hó 8. napján az TV csatorna operatőreként jelent meg munkatársával, 1-es személlyel település külterületén, a tömeges bevándorlással összefüggésben elrendelt rendőri biztosításról és az intézkedéssel érintett személyekről való tudósítás érdekében. Ekkor ugyanis település külterületén, a szerb-magyar határszakasz közelében lévő, ún. "település 1" gyűjtőponton a Készenléti Rendőrség, a 1-es megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a 2-es megyei Rendőr-főkapitányság ideiglenes csapatszolgálati századának szakaszai őrzési, kísérési feladatokat láttak el, többek között feladtuk volt a migráns személyeknek a szállítást végrehajtó buszokra történő biztonságos és rendezett felszállásának irányítása is.

A felperes helyszínre érve észlelte, hogy ott pontosan meg nem határozható, nagy számú kül- és belföldi televíziós társaság képviselői, rendőrök és rendőri intézkedéssel érintett személyek voltak jelen; munkatársával a helyszínen felvételeket készítettek, melynek befejezését követően a felperes egyik munkatársa az addig rögzített felvételekkel az intézkedéssel érintett terület mellett leállított gépjárműhöz távozott, azok összevágása érdekében.

A területen 13.38 óra körüli időpontban mintegy 1300 fő migráns közül kb. 400 fő a várakozásra kijelölt területet a rendőröket kikerülve megkísérelte elhagyni, majd több csoportba rendeződve 2-es település irányába indultak el.

A felperes a helyszínen maradt, és a rendőri intézkedés alól magát kivonó személyről készített felvételt oly módon, hogy a rendőrsorfalnak hátat fordított, a sorfalon keletkezett résen kiszaladó migránsok haladási útjában állt.

Amikor a rendőrökkel szemben álló, intézkedés hatálya alatt álló személyek kiléptek a sorfal mellől, és futásnak eredtek, közülük egy férfi lendületében a felperes vállának ütközött és őt elsodorta. A felperes magatartását ez nem befolyásolta, őt védekezésre nem kényszerítette; ennek hatására a felperes a helyszínt nem hagyta el, hanem balra lépett, megfordult és a vele szemben érkező fiatal férfit jobb lábával, talppal lábszáron rúgta, majd az ezen személy mögött futó kiskorú lányt térd magasságban, jobb lábfejével megrúgta. Ezt követően a felperes a sorfaltól távolabb állt, majd szaladni kezdett, azonban a helyszínt nem hagyta el, továbbra is felvételeket készített.

A kijelölt várakozási helyet elhagyó, rendőri intézkedéssel érintett személyek közül a Készenléti Rendőrség egyik járőre megfogta 2-es személy, a gyermekével kezében, a vádlott irányába futó férfi hátizsákját, aki kiszabadította magát, azonban a visszatartására tett kísérlet eredményeként egyensúlyát veszítette, amikor a felperes hátrafelé lépett, bal lábát a férfi haladási irányába emelte, annak érdekében, hogy őt a továbbhaladásban megakadályozza. A férfi azonban a rendőr fogásából való kiszabadulás okozta lendület miatt esett el anélkül, hogy a vádlott lába őt elérte volna.

A felperessel szemben büntetőeljárás indult.

A nyomozás során, 2016. május 3. napján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete 4 db videofile szakértői eszközökkel történt vizsgálata, elemzése alapján jutott arra a megállapításra, hogy a rúgás a gyermekével futó férfit nem érte, haladási útvonala ugyanis nem keresztezte a felperes lábát.

A felperes fentiek szerint tanúsított magatartásáról készített felvételek nagy sajtónyilvánosságot kaptak, az a közvélemény fokozott érdeklődését, társadalmi vitát kiváltó eseménnyé vált, különösen abban a mozzanatában, hogy a felperes megrúgta-e a karján a gyermekével futó férfit. A sajtó beszámolt arról, hogy egy terrorszervezet vérdíjat tűzött ki a fejére, nyilvánosságra hoztak a lakóhelyét azonosíthatóan bemutató fényképfelvételt is.

A felperes életvitele az őt érintő nagy sajtónyilvánosság következtében megváltozott: zárkózottá vált, családjával apósához költöztek, kerülte a nyilvános helyszíneket és eseményeket, s családi életét, programjait is ehhez igazította. A felperes korábban férjével - aki egyúttal alkotótársa volt - dokumentumfilmeket készített, ezen tevékenységével átmenetileg felhagyott, alkotókedve elhagyta, majd házastársa javaslatára szerkesztőként részt vett a film címe c. dokumentumfilm elkészítésében.

Miután a felperest személye körüli médiavisszhang alábbhagyott, s az alkotótevékenység is csökkentette a felperes zárkózottságát, részt vette a film címe c. alkotás operatőrével a filmszemle Filmszemle díjátadóján, ahol a férje rendezésében készült dokumentumfilm öt díját vette át.

Ennek kapcsán a felperes három, a személyét érintő újságcikkről szerzett tudomást: kettő - köztük az alperes által közölt cikk - negatív színben tüntette őt fel, egy pedig a film szakmai méltatásáról szól.

Az alperes 2016. október 23. napján a kiadásában megjelenő nyomtatott és online hetilap c. sajtótermékben "cikk címe" címmel az alábbi cikket közölte:

" Mint a villámlás fénye, úgy világította meg a hazai közbeszéd lényegét, a magyar társadalom beteg állapotát az a tény, hogy felperes neve, az TV csatorna egykori operatőre különdíjat vett át a film címe című filmért a filmszemle Filmszemlén. Tudják, ő az a nő, aki 2015. szeptember elején a települési határnál felrúgta a szíriai 2-es személyt. A szíriai férfi a fiát magához ölelve próbált elfutni a rendőrök elől, amikor felperes neve elgáncsolta az apát. Az esetből botrány lett, jogerős bírósági ítélet máig sem született (a Helsinki Bizottság mondta anno, hogy ilyen tettért akár 7,5 év is kiszabható többrendbeli közösség tagja elleni erőszak megalapozott gyanúja miatt), tanulságait pedig ma sem mindenki látná.