A Fővárosi Ítélőtábla Bf.213/2009/5. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 87. §, 282. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 155. §, 348. §, 351. §, 352. §, 354. §, 371. §, 372. §, 386. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Miszlayné dr. Lányi Éva, Nehrer Péter

Fővárosi Ítélőtábla

3.Bf.213/2009/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, 2010. év április hó 1. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2009. év június hó 29. napján kelt 14.B.164/2009/13. számú ítéletét a vádlottal szemben annyiban változtatja meg, hogy a vádlott cselekményét a Btk. 282. § (1) bekezdésének III. tételébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti.

A vagyonelkobzást mellőzi.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Szolgálatának motozásról szóló 2008. február 1. napján kelt a nyomozati iratok 738. oldalán szereplő jegyzőkönyve szerint lefoglalt 110.500 (egyszáztízezer-ötszáz) forint lefoglalását megszünteti és a vádlottnak kiadni rendeli.

A vádlott által fizetendő bűnügyi költség összegét 199.906 (egyszázkilencvenkilencezer-kilencszázhat) forintra mérsékli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság a 2009. év június hó 29. napján kelt 14.B.164/2009/13. számú ítéletével a vádlottat a Btk. 282/A. § (1) és (3) bekezdés szerinti jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 3 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottal szemben 110.500 forint vagyonelkobzást rendelt el.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védő téves minősítés miatt enyhítésért fellebbezett.

A másodfokú bíróság a Be. 348. § (1) bekezdésében írt felülbírálati jogkörén belül megvizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárását és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt nem sértett, az ügyet a lehetséges körben felderítette, a bizonyítékokat összegyűjtötte és azokat egyenként és összességében is értékelte, és lényegében megalapozott tényállást állapított meg.

Az ügyész a BF.187/2009/3. számú átiratában a tényállást teljes egészében megalapozottnak találta és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta.

A védő a tényállás megállapítását kifogásolta, és kitért arra, hogy a bizonyítás anyagából nem állapítható meg az a tény, hogy "nyilvánvalóan" a vádlott kábítószerrel korábban kereskedett volna, bárkinek eladott volna, de az sem derül ki, hogy a jelen ügy kapcsán értékesítésre törekedett volna, vevőket szerzett volna meg, illetve megkísérelte volna a megszerzett és lefoglalt kábítószert bárkinek is értékesíteni. Ezért a vádlott cselekménye a lefoglalt kábítószerek tekintetében legfeljebb a megszerzés törvényi tényállását valósította meg. Ezért kérte a Btk. 282. § (1) bekezdésének III. fordulatában meghatározott és a Btk. 282. § (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre, megszerzéssel történt kábítószerrel visszaélés bűntettének a megállapítását és a büntetés enyhítését, enyhébb büntetés-végrehajtási fokozat megállapítását.

A vádlott a fellebbezési eljárás során bár csatlakozott a védőjéhez, de fenntartotta azt a tagadó vallomását, hogy nem az övé, hanem egy másik személyé volt a lefoglalt kábítószer, így ő meg sem próbálta azt értékesíteni.

A fellebbezések alapján a másodfokú bíróság megvizsgálta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és a védő fellebbezését e körben alaposnak találta.

A tényállás ugyanis a Be. 351. § (2) bekezdésének c./ pontja értelmében megalapozatlan, mert ellentétes az iratok tartalmával a tekintetben, hogy a bíróság olyan tényre utalt, amely az iratok tartalmából nem következik, és kétséget kizáróan nem is bizonyított, hogy a vádlott az elfogását megelőzően "nyilvánvalóan" értékesítés céljából jelenetős mennyiségű kábítószert szerzett meg ismeretlen körülmények között (ítélet 2. oldal utolsó bekezdés). Mivel a tényállásba nem illő kifejezésnek alapja nincs, ezért a tényállás ki sem egészíthető. A bizonyítás során ugyanis nem merült fel, hogy bárkinek korábban a vádlott kábítószert eladott volna, de az sem hogy a jövőben értékesíteni akarta volna.

A Fővárosi Ítélőtábla a tényállásból a "nyilvánvalóan" értékesítés céljából történt megszerzés tényét emiatt kirekesztette.

A tényállás azonban hiányos a vádlott előéletére vonatkozó tények rögzítése tekintetében, ezért a másodfokú bíróság a Be. 352. § (1) bekezdésének b./ pontja értelmében az iratok tartalma alapján a tényállást a vádlott előző büntetéseivel az alábbiakban egészítette ki:

A vádlottat

1.) a Pesti Központi Kerületi Bíróság az 1996. év április hó 4. napján jogerőre emelkedett 5.Fk.30871/1993/4. számú ítéletével lopás bűntette miatt 40.000 forint pénzbüntetésre;

2.) a Székesfehérvári Városi Bíróság a 2000. február 24. napján jogerőre emelkedett 3.B.2064/1999/6. számú ítéletével önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt 40.000 forint pénzbüntetésre;

3.) a Ceglédi Városi Bíróság a 2000. év április hó 14. napján jogerőre emelkedett 3.B.215/1997/21. számú ítéletével lopás bűntette miatt 52.000 forint pénzbüntetésre;

4.) a Monori Városi Bíróság a 2001. év május hó 24. napján jogerőre emelkedett 6.B.100/1998/32. számú ítéletével lopás bűntette miatt 250.000 forint pénzbüntetésre;

5.) a Dabasi Városi Bíróság a 2001. év július hó 5. napján jogerőre emelkedett 5.B.520/1999/29. számú ítéletével orgazdaság bűntette miatt 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A vádlott e büntetéséből 2004. év április hó 3. napján feltételes kedvezménnyel szabadult. A feltételes szabadsága 2005. év április hó 2. napján járt le.