A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20622/2022/4. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:520. §] Bírók: Kovács Éva, Kovács Helga, Stecbauer Anita

A határozat elvi tartalma:

A polgári ügyben eljáró bíróságnak nincs hatásköre az önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenességéről vagy jogszabályba ütközéséről állást foglalva a rendeletet egyedi határozatnak minősíteni és figyelmen kívül hagyni.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.20535/2020/52., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20622/2022/4.*, 3134/2024. (IV. 12.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 1.Pf.20.622/2022/4.

A felperes: I. rendű felperes, I. rendű felperes címe, I. rendű,

II. rendű felperes, II. rendű felperes címe, II. rendű

A felperes képviselője: Fister Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe

Az alperes: alperes, alperes címe

Az alperes képviselője: Maruzs Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe2

A per tárgya: közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése

Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 22.P. 20.535/2020/52.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet teljesen elutasítja.

Kötelezi az I. és II. rendű felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 1.326.515 (egymillió-háromszázhuszonhatezer-ötszáztizenöt) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint kereseti és 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illeték, továbbá 351.520 (háromszázötvenegyezer-ötszázhúsz) forint állam által előlegezett költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A felperesek tulajdona a felperesek ingatlana nyilvántartott, Lke (kertvárosias lakóterület) övezetbe sorolt ingatlan. A mellette elhelyezkedő, egyéb ingatlan ingatlan szintén Lke övezeti besorolású volt. Az alperes képviselő-testülete a Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2015. (XII. 17.) számú önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) módosítását 190/2018. (VII. 13.) számú határozatával elfogadva a egyéb ingatlan ingatlan övezeti besorolását Vt-2 (vegyes, településközpont terület) övezetre változtatta.

[2] A egyéb ingatlan ingatlan tulajdonosa az cég1 Zrt., amely gazdálkodó szervezet építőanyag kereskedéssel foglalkozik, és az átminősített területen építőanyag telepet kívánt kialakítani nyíltszíni anyagtárolással és anyagmozgatással.

[3] A felperesek és az általuk képviselt személyek több alkalommal is tiltakoztak a HÉSZ módosítása ellen az alperesnél és a helyi főépítésznél. A Pest Megyei Kormányhivatalhoz, a Pest Megyei Főügyészséghez, valamint a Kúriához fordultak; eredménytelenül.

[4] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek ingatlanán egymás mellett két, több generáció számára alkalmas lakást építettek. A rendeletmódosítás előtt hatástanulmány nem készült, helyszíni bejárásra nem került sor és az alperes 2016. év végi térképkivonatból dolgozott, amin a felperesek ingatlana nem volt feltüntetve. A csapadékvíz elvezetésének megoldatlansága már korábban is problémát jelentett a területen, a katasztrófavédelem is szemlét tartott a helyszínen.

[5] A felperesek keresetükben elsődlegesen az alperes kötelezését kérték egymás között egyenlő arányban 27.150.000 forint és 2018. június 30-tól a kifizetésig járó, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:47. §-a szerinti késedelmi kamatainak megfizetésére kártalanítás címén. Igényüket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (1)-(2) bekezdésére alapították. Másodlagosan, eshetőlegesen, az alperes kötelezését kérték egymás között egyenlő arányban 27.150.000 forint és 2018. június 30-tól a kifizetésig járó a Ptk. 6:47. §-a szerinti késedelmi kamatainak megfizetésére kártérítés címén. Ezt a kereseti kérelmet a Ptk. 6:519. §-a, 6:520. § d) pontja alapján terjesztették elő.

[6] Érvelésük szerint az alperes HÉSZ módosításon alapuló egyedi aktusa miatt ingatlanukban értékcsökkenés következett be. Az Alkotmánybíróság 45/1997. (IX. 19.) AB határozatában és 6/1994. (II. 18.) AB határozatában foglaltak értelmében a jogalkotói magatartás működése polgári jogilag jogellenessé teszi azt a formailag alkotott jogszabályt, amelyet - bár jogszabályi normaként fogadtak el -, de a címzetti kör megállapíthatóan egy vagy két konkrét személy. Ebben az esetben a jogszabályhely tartalmában ugyan jogalkotói aktus, gyakorlatilag azonban egyedi ügyben rendelkezik.

[7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a jogszabály megváltoztatására a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően került sor; a felperesek ingatlanával szomszédos terület átsorolásakor minden körülményt figyelembe vett. Az elsődleges kereset elutasítását azért kérte, mert az Étv. 30. § (1) bekezdésének feltételei nem valósultak meg, a felperesek ingatlanának átminősítésére nem került sor. A másodlagos kereseti kérelem esetében vitatta a kár bekövetkeztét, az értékcsökkenést és az okozati összefüggést.

[8] Előadta, hogy az átminősítés egy jogalkotási folyamat része, amelyben szakhatóságok vesznek részt. A szakértelmet a közreműködők és a szakhatóságok biztosítják, a jogalkotó pusztán a rendeletet alkotja meg és fogadja el. A bíróság a jogalkotás folyamatát és annak jogszerűségét nem vizsgálhatja. Az Étv. 2. § 11. pontját, a 9/B. § (1)-(2) bekezdését és a HÉSZ 13. §-át idézte annak alátámasztására, hogy az önkormányzat nem elkészíti, hanem elkészítteti, kidolgoztatja a HÉSZ-t és a településrendezési terveket. Kitért arra is, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló szervek az alperes tevékenységét nem találták jogszabálysértőnek.

[9] Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletében az elsődleges keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes felel a felperesek felperesek ingatlana alatti ingatlanában a egyéb ingatlan alatti ingatlan Lke övezetből a Vt-2 településközponti vegyes övezetbe a 190/2018. (VII. 13.) számú határozattal történt átsorolása következtében bekövetkező károkért.