A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31077/2021/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bek., (2) bek.] Bírók: Kovács Edit, Kulisity Mária, Vajas Sándor

A határozat elvi tartalma:

A munkaviszonnyal összefüggés körében nem annak van jelentősége, hogy a baleset percre és órára pontosan mikor történt, hanem a felperesnek - állítása szerint - azt kellett igazolni, hogy munkavégzés közben következett be a balesete. Az alperes terhére kell értékelni, ha felróható mulasztása miatt hiúsult meg a baleset körülményeinek és pontos idejének kivizsgálása.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék M.70117/2020/28., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31077/2021/4.*, Kúria Mfv.10120/2021/6. (BH 2022.6.160)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.077/2021/4.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Prokopovitsch Ügyvédi Iroda (felperesi képv. címe, ügyintéző: dr. Prokopovitsch László ügyvéd) által képviselt Felperes1 (lakcím: felperes címe, lev. cím: felperesi képv. címe,) felperesnek a Kománovics Ügyvédi Iroda (Cím7, ügyintéző: dr. Kománovics Ibolya ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen a Fővárosi Törvényszék 22.M.70.117/2020/28. számú ítélete ellen a felperes által 29. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik a felperes 2015. június 7-én bekövetkezett munkahelyi balesetéért.

A kár összegének megállapítása végett a másodfokú bíróság az ügy iratait visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás

[1] A felperes 2013. május 2-től 2016. szeptemberéig állt az alperes alkalmazásában határozatlan idejű munkaviszonyban gondnok, karbantartó munkakörben. A felperes munkaszerződése szerint a munkaideje heti 40 munkaóra volt, a munkahét 5 napos, hétfőtől-péntekig terjedt, a munkaidő kezdete 7 és 9 óra között, munkaidő befejezése 15 és 18 óra között terjedő időben volt meghatározva. A felperesnek az alperes négy telephelyén kellett gondnok, karbantartói feladatokat ellátnia, a munkaköri feladatai jelentős részét azonban a cím1. utcai telephelyen látta el, ami 2014. decemberétől építési terület volt. A felperesnek a gondnoki munkaköri feladatai közé tartozott az építési területen dolgozó munkavállalók felügyelete is. A munkáltató részéről elvárás volt, hogy ha építési munkálatok folynak a területen, akár hétvégén is végezzen a felperes ellenőrzést.

[2] A felperes 2015. június 7-én, vasárnap munkát végzett a cím1. utcai telephelyen, a külsős vállalkozó építési munkáját felügyelte. A felperes aznap balesetet szenvedett a késő esti órákban. A baleset úgy következett be, hogy a felperes a felbontott útburkolat törmelékében megbotlott és a bal karját megütötte, bal könyöke és csuklója több helyen szilánkosra tört. A balesetnek tanúja nem volt. A balesetet követően a felperes bement az őrbódéba a vagyonőrhöz és ott leült. A felperes karja vérzett és be volt kötve papírzsebkendővel. A vagyonőr látta a felperes sérülését, zavartnak találta a felperest, ezért megkérdezte, hogy jól van-e, hívjon-e mentőt. A felperes nem kérte, hogy hívjanak mentőt, ezt követően az őrbódéban maradtak és egy ideig beszélgettek, majd a biztonsági őr azt észlelte, hogy a felperes egyre rosszabb, zavart állapotban van, ezért 23 óra 32 perckor mentőt hívott, a mentő 23 óra 47 perckor érkezett a telephelyre.

[3] Az OMSZ mentési dokumentációs lapja tartalmazta, hogy "Kiérk. a beteg ülve fogad. Elmond. szerint kb. egy órája elesett, bal csuklóját ütötte meg, bal könyéken egy 3 cm-es felületi sérülés látható, karmozgatás beszűkült, meleg tapintású. Szállítás alatt Nitralgint kap. Paraméter rendben. Eszméletvesztés bizonytalan." A felperest a mentők 00 óra 30 perckor adták át a kórháznak, mely által kiállított zárójelentés rögzíti, hogy "ma éjszaka munkahelyén elesett, bal alkarja sérült". A felperes 2015. július 15-től 2016. szeptember 8-ig táppénzes állományban volt. A balesetről az alperes külső munkavédelmi szaktanácsadója a balesetet követő két héttel egy sima A/4-es fehér lapra vett fel jegyzőkönyvet, munkabaleseti naplóban a baleset nem került rögzítésre. Az alperes formanyomtatványt a balesetről azért nem töltött ki, mert az alperesi ügyvezető annak munkabaleseti jellegét nem ismerte el.

Kereset és ellenkérelem

[4] A felperes keresetében 2015. július 15. és 2016. szeptember 18. közötti időre 1.925.000.- forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés, 500.000.- forint vagyoni kár, 3.000.000.- forint nem vagyoni kártérítés, továbbá 200.000.- forint élelem feljavítási- és gyógyszerköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozásképpen előadta, hogy a baleset 2015. június 7-én 15 óra 45 perc körül történt, amikor a felperes bejárta az ingatlan területét, ellenőrizte, hogy megfelelő állapotban van-e az a hétfői munkavégzéshez. A balesete után még közvetlenül nem került kihívásra a mentőszolgálat, a duzzadás és az erős fájdalom csak később jelentkezett. A munkaviszonnyal összefüggésben egészségsérelme keletkezett, a balesetben szerzett sérülésből eredően 5%-os munkaképesség csökkenést szenvedett. A felperes a balesetét jelezte a közvetlen felettesének, Tanú5nak. A felperes a kórházi kezelést követően visszament dolgozni, nem volt tisztában a helyzet súlyosságával. Kifogásolta, hogy az alperes a balesetet nem vizsgálta ki a munkavédelemről szóló 1992. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (4) bekezdésének előírása ellenére.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Hivatkozásképpen előadta, hogy a perbeli baleset nem minősül munkahelyi balesetnek, figyelemmel arra, hogy az vasárnap történt, amikor a felperes nem volt köteles munkát végezni. Hivatkozott a felperes munkaszerződésében foglaltakra és arra, hogy a perbeli vasárnapi napra az alperes a felperes részére munkavégzést nem rendelt el, a felperesnek a munkahelyén való megjelenését és munkavégzését az alperes érdekében felmerült ok nem indokolta. Önmagában az, hogy volt egy általános belépési lehetősége a felperesnek a telephelyre, nem jelenti azt, hogy vasárnapi munkavégzési kötelezettsége állt volna fenn. A perbeli napon belső építési munkálatok zajlottak, a felperesnek nem volt sitt eltakarítási kötelezettsége, mert azt a vállalkozó végezte, és az időjárási viszonyok miatti munkahely tisztántartása sem indokolta a felperes munkavégzését. Állította azt is, hogy az építési területen a felperesnek semmilyen feladata nem volt, ilyen utasítást nem kapott. Kifogásolta, hogy a felperes nem értesítette a balesetről az ügyvezetőt, holott ez az Mvt. 87. § (3) bekezdése alapján kötelezettsége lett volna. A baleset nem a felperes által megjelölt időpontban történt, azt a felperes nem tudta bizonyítani. Előadta azt is, hogy az alperesi munkáltatónak nem róható fel, hogy a felperes elesett egy rossz lépés következtében, figyelemmel arra is, hogy a felperes feladata volt az udvar rendben tartása. Nem várható el, hogy az alperes olyan intézkedést tegyen, amivel a baleset megelőzhető lett volna.