A Fővárosi Törvényszék P.25367/2016/13. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (2) bek., 2:52. §, (1) bek., 6:548. §, (1) bek., 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 121. §, (1) bek.] Bíró: Bakos Enikő Kinga

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/13.

A Fővárosi Törvényszék a személyesen eljáró felperes neve (felperes címe.) felperesnek a dr. Batki Nikolett jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen sérelemdíj iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forintot.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget.

A feljegyzett 90.000 (kilencvenezer) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyet a Fővárosi Törvényszéknél lehet előterjeszteni elektronikus úton, illetve a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fél esetén papír alapon, 3 példányban.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető a kormányhivatalnál. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Indokolás

A felperes fogház fokozatú elítéltként töltötte büntetését az alperes büntetés-végrehajtási intézetben. Ennek során 2015. június 20. és 22. között az I. objektum 102-es zárkájában egy napot egyedül töltött, egy napot pedig másodmagával. A zárka alapterülete a berendezési és felszerelési tárgyak nélkül 5,16 m2. A felperes 2015. júniustól szeptemberig az I. objektum 114-es zárkájában volt elhelyezve. Ebben a zárkában 61 napon keresztül a felperest is beleszámítva 4 személy, 38 napon keresztül 3 személy, és 6 napon keresztül 2 személy tartózkodott. A zárka alapterülete a berendezési és felszerelési tárgyak nélkül 9,77 m2.

A felperes kereseti kérelmében 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az alperes megsértette az alapvető emberi jogokat, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét és Magyarország Alaptörvényét, továbbá a büntetés-végrehajtási kódexet. Követelése ténybeli alapjaként előadta, hogy 2015. június 20. óta tölti szabadságvesztés büntetését az alperes büntetés-végrehajtási intézetben, és ennek során zsúfolt zárkákban volt elhelyezve, az egy személyre jutó tér 1, illetve 2 m2 volt. Előadta továbbá, hogy jogerősen elítéltként napi 23 órát kellett a zárkában töltenie, napi egy órányi szabad levegőn tartózkodást biztosítottak. Arra is alapította követelését, hogy a zárkában nyáron nagy volt a hőség, a ruházat és a pokróc poros volt, továbbá a bakancstól gombás fertőzést kapott. Egy hónapi időtartam vonatkozásában arra is hivatkozott, hogy kérelme ellenére nem biztosították számára a telefonálás lehetőségét. Előadta továbbá, hogy 2015. szeptember 23-án munkába állították mint takarító segédmunkást, és a munkavégzés során biztosított étkező az épület alagsorában volt, a mennyezet alatt futó csövekből szennyvíz csöpögött rá, és a fal azbesztből készült, emiatt panaszt tett, azonban az alperes ezzel kapcsolatban sem intézkedett. Arra hivatkozott, hogy a munkáltatás során egészségkárosító és megalázó magatartást tanúsított az alperes.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 1. §-a értelmében a büntetés-végrehajtási intézetek kötelesek végrehajtani a kiszabott szabadságvesztéssel járó büntetéseket, a 2013. évi CCXL. törvény 90. §-ban megfogalmazott, a befogadás megtagadását lehetővé tevő feltétetek között nem szerepel a befogadóképességen felüli fogvatartotti létszám. Előadta továbbá, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet működését a kormány a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter útján irányítja, a miniszter jogosult dönteni büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról, illetve megszüntetéséről, következésképpen az elhelyezési körülmények megváltoztatásáról is. A hőséggel kapcsolatban azzal védekezett, hogy a benti hőmérséklet a kinti időjárásnak megfelelően alakul, az intézetben az irodák sem nem klimatizáltak. A ruházattal kapcsolatban kifejtette, hogy azok tisztítása folyamatos, a tönkrement ruházatot az intézmény selejtezi. Előadta, hogy a felperes a gombás fertőzéssel kapcsolatban nem vett igénybe orvosi ellátást, nem igazolta sem a fertőzés tényét, sem azt, hogy a fertőzést a bakancs okozta. A telefonálási lehetőséggel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy 2015. október végéig üzemeltek a falra felszerelt telefonkészülékek, ekkorra pedig a fogvatartottak mindegyikét ellátták mobiltelefonnal. A munkavégzés körülményeiről azt adta elő, hogy a falak nem tartalmaznak azbesztet, illetve hogy a csövekből nem csöpög szennyvíz.

A kereset részben megalapozott.