A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20016/2018/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, (2) bek.] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.016/2018/7-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. felperesi jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes cínme.) felperesnek - a Schalkház Ügyvédi Iroda (címe ügyintéző ügyvéd: dr. Schalkház Éva Edit) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű alperes és II.rendű alperes neve ( II.rendű alperes címe.) II. rendű alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. október 3. napján kelt 21.P.24.957/2016/21. számú ítélete ellen a felperes részéről 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek személyenként 15.000-15.000 (tizenötezer-tizenötezer) forint másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a II. rendű alperes tulajdonjoggal rendelkezik a ... szám alatt található ún. ... társasházban. A társasház közös képviselői feladatait a felperes látta el. A társasház a 2016. május 17-én tartott közgyűlésen egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, miszerint a ... Önkormányzat által meghirdetett "Szövetség a Nagyobb Társasházakkal és Lakásszövetkezetekkel" elnevezésű programra jelentkezik, az elnyert támogatási összeget az épület kéményeinek bélelése és összekötő rendszer javítására használják fel.

A felperes 2016. május 10-én a nevezett programhoz jelentkezési lapot nyújtott be, összesen 3.000.000 forint támogatás iránt. Az ahhoz melléklet határozat kivonaton azonban az eredetileg elfogadott határozat módosított szövege szerepelt. Az igen szavazatok száma az eredeti 4.951/10.000 szám helyett 5.261/10.000 számmal volt feltüntetve, tartalmazta az eredetivel szemben azt is, hogy a pályázati összeg fedezete a társasház különböző számláin lévő összegekkel biztosítva van. Azon aláíróként az eredetivel szemben a kezelési vezető helyett, a levezető elnök szerepelt a társasház kezelője mellett, jegyzőkönyv hitelesítők azt nem írták alá.

Az önkormányzat 2016. június 30-án támogatási szerződés keretében összesen 400.000 forint támogatást nyújtott.

2016. augusztus 8-án dr. ..., a Számvizsgáló Bizottság elnöke tájékoztatásul megküldte a II. rendű alperes részére azt az e-mailt, amit részére a felperes részéről ... küldött. Ebben a pályázatokkal kapcsolatosan többek között azt írta, hogy nem a kéménybélelésre kértek pályázat útján pénzt, hanem a kémény szellőzőnyílás elkészítésére és a FŐKÉTÜSZ szakvélemények díjára. Az értékvédelmi pályázaton azért nem vettek részt, mert ott az volt a feltétel, hogy legfeljebb 50 albetétszámú társasházak indulhatnak "...50 nem egyenlő 54-gyel".

2016. szeptember 8-án a társasház rendkívüli közgyűlést tartott, ahol a levezető elnök az I. rendű, a jegyzőkönyvvezető a II. rendű alperes volt. Az elhangzottakat a résztvevők hozzájárulásával az I. rendű alperes hangfelvételen is rögzítette. A közgyűlésen a társasház a felperest megbízása alól felmentette, a vele kötött szerződést felbontotta. A határozatot a Budai Központi Kerületi Bíróság ... tulajdonostárs keresetére - a társasházat képviselő felperes elismerése folytán - hatályon kívül helyezte.

A felperes az I. és II. rendű alperesnek a 2016. szeptember 8-án tartott közgyűlésen elhangzott kijelentései miatt magánvádlóként fellépett. A rágalmazás vétsége miatti büntetőeljárást a Fővárosi Törvényszék 2017. április 18-án kelt 31.Bkf.6.775/2017/2. számú végzésével jogerősen megszüntette, helybenhagyva a Budai Központi Kerületi Bíróság 1.B.2136/2016/6. számú végzését.

A felperes a végleges és pontosított kereseti kérelmében kérte, hogy az elsőfokú bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek megsértették jóhírnevét a 2016. szeptember 8-án tartott közgyűlésen elhangzottakkal. Az I. rendű alperes azon kijelentéseivel, miszerint:

"úgy adta be a közös képviselő a pályázatot, hogy 3.000.000,-Ft-os költség vállalásáról a tulajdonosok nem szavaztak", hogy

"a felperes neve valótlan tájékoztatást adott mind a tulajdonostársaknak, mind az önkormányzatnak is és ezzel összefüggésben a Btk.-ból felolvasta a csalás (Btk. 373. §), a hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), valamint a közokirat-hamisítás (Btk. 342. §) tényállításait",

azzal a közléssel, hogy "sajnos nagyon sok a félinformáció".

A II. rendű alperes azon tényállításaival, miszerint:

"a Szövetség a Nagyobb Társasházakkal és Lakásszövetkezetekkel" program keretében benyújtott pályázati anyagban a felperes az ott szereplő közgyűlési határozat számát, a tulajdoni hányadokat valótlanul közölte és ezzel hamisított adatot adott át az önkormányzatnak, amely miatt a társasházat súlyos kár érte, hogy ezzel közokirat-hamisítást is elkövetett",

Azon kijelentésével, hogy "Volt még az értékvédelmi pályázat, amely kifejezetten azoknak a társasházaknak lett kiírva, mint a ... Társasház, mert ez a ház 96-tól a kerületi rendelet szerint az értékes épületek és védelmi épületek közé tartozik és itt 15.000.000,-Ft-ot osztott szét az önkormányzat," hogy

"a közös képviselet tájékoztatása szerint az értékvédelmi pályázaton azért nem vettünk részt, mert ott legfeljebb 50 albetét számú társasházak indulhatnak, 50 nem egyenlő 54-el. Ez nem igaz. Tehát valótlan tájékoztatást kapok a közös képviselőtől,"

Azon tényállításával, hogy "azért vesztettem el a bizalmamat, mert valótlan tájékoztatásokat kaptam."

Kérte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezze az alpereseket arra, hogy a saját költségükön helyreigazító közleményt juttassanak el a tulajdonostársak részére tértivevényes levél formájában, igazolható módon. Sérelemdíjként az alperesektől személyenként 150.000 - 150.000 forintot igényelt.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Elsődlegesen vitatták, hogy a felperes keresetében feltüntetett állítások egy része tőlük származna. A nem vitatott közlések tekintetében azzal védekeztek, hogy azokban véleményüket fejtették ki a felperes közös képviselői tevékenységével kapcsolatosan, ezen véleményük pedig a valós tényeken alapuló értékítélet volt. A felperes perköltségben való marasztalását a jogi képviselőjükkel 2017. január 3-án kötött megbízási szerződés alapján külön-külön 100.000 forint, áfa mentes ügyvédi munkadíjban kérték.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek személyenként 100.000 - 100.000 forint ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget és az államnak külön felhívásra 72.000 forint le nem rótt illetéket.

Ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § d) pontját, a 2:45. § (2) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1), (3) bekezdéseit. A jóhírnév sérelme tárgyában született egyes eseti döntések releváns részeit.