A Kecskeméti Törvényszék Mf.21591/2011/3. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Bulla László, Koós Gabriella

Kecskeméti Törvényszék

3.Mf.21.591/2011/3. szám

A Kecskeméti Törvényszék a dr. Lakos Tamás ügyvéd (6000 Kecskemét, Széchenyi tér 14.) által képviselt felperes neve felperes címe felperesnek - a dr. Magyar János ügyvéd (6000 Kecskemét, Bihar u. 2.) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránti perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2011. július 8. napján kelt 5.M.112/2010/17. számú ítélete ellen az alperes részéről 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000-(Egyszázötvenezer) forint első- és másodfokú eljárási költséget, egyben mellőzi az alperes kötelezését a felperes javára 125.000 forint perköltség és az államnak 98.900 forint le nem rótt eljárási illeték megfizetésére, és megállapítja, hogy a 98.900 forint eljárási és 98.900 forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az alperes 2010. január 13. napján rendkívüli felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette. A döntés indoka az volt, hogy a felperes munkaszerződésben és tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy 2009. december 31. napjáig megszerzi a készenléti jellegű személyi- és vagyonőr portaszolgálatra szóló munkakörére előírt személyi- és vagyonőr végzettséget, egyben a felperes ezen kötelezettségének teljesítése érdekében az alperes kötelezte magát arra, hogy vállalja a tanfolyam elvégzésének költségét. A tanfolyam elvégzése kapcsán a felperes a munkáltató által hozzá intézett kérdésre jegyzőkönyvben rögzített módon a nyilatkozatát megtagadta. Ezt a hozzáállást a munkáltató olyan kötelezettségszegő magatartásként értékelte, amely a felperes munkaviszonyának fenntartását lehetetlenné tette.

Felperes a keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és a jogellenesség jogkövetkezményeként elmaradt munkabére, felmentési időre járó átlagkeresete, végkielégítése, továbbá kettő havi átlagkeresetnek megfelelő átalánykártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a rendkívüli felmondás indoka nem volt valós, de a munkaviszony megszüntetésének okszerű indokául sem szolgálhatott. Állítása szerint nem tagadott meg semmilyen nyilatkozattételt, 2010. január 11. napján a már előre elkészített jegyzőkönyvet azért nem írta alá, mert annak tartalmának megismerésére nem volt ideje. Ezt megelőzően pedig azt is közölte a munkáltatóval, hogy a vonatkozó tanfolyamot nem fogja elvégezni.

Utalt arra is, hogy portás munkakörben állt alkalmazásban, és a felek között olyan jogviszony nem jött létre, de olyan jogszabályi kötelezettség sincs, amely ennek a munkakörnek a betöltéséhez vagyonőri képesítést írt volna elő.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a felperes munkaszerződésben és tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettséget a vagyonőri tanfolyam elvégzésére, azonban a vállalt határidőig ennek nem tett eleget. Amikor a mentesítés időtartama lejárt, az alperes ügyvezetője felszólította a felperest, hogy igazolja a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség megszerzését, e kérdésben azonban a felperes a nyilatkozattételt megtagadta és a jegyzőkönyvet sem írta alá.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes 2010. január 13. napján kelt rendkívüli felmondása jogellenes. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabér címén bruttó 1.972.782 forintot és ezen összeg után 2010. október 15. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatot, felmentési időre járó átlagkereset címén bruttó 87.424 forintot és ezen összeg után 2010. január 14. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatot, végkielégítés címén bruttó 137.381 forintot és ezen összeg után 2010. január 14. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, továbbá kettő havi átlagkereset címén 274.762 forintot, valamint 125.000 forint perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest az illetékes adóhatóság felhívására a Magyar Államnak 98.900 forint le nem rótt eljárási illeték megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállás alapján a felperes keresetét - utalva az Mt. 96. § (1) bekezdés a/, b/ pontjára és (2) bekezdésére, a 89. § (2) bekezdésére és a 96. § (4) bekezdésére - megalapozottnak találta. A felek egyező előadása, valamint a vonatkozó okiratok alapján tényként állapította meg, hogy a felperes mind a munkaszerződést, mind pedig a tanulmányi szerződést aláírta és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ezt követően kitöltötte és aláírta 2009. október 10. napján a vagyonőr képesítés megszerzésére irányuló tanfolyamra a jelentkezési lapot is. A munkáltató a felperest 2009. december 31. napjáig mentesítette a képesítési feltételek teljesítése alól, így nem volt elfogadható a felperes azon hivatkozása, hogy reá nézve nem volt kötelező a személyi- és vagyonőr képesítés megszerzése, hiszen a felperes által betöltött munkakör, továbbá az alperes további alkalmazottjai tanúvallomásai is alátámasztották, hogy az alperesnél portás munkakör nem volt, minden alkalmazottnak rendelkeznie kellett a személyi- és vagyonőr képesítéssel. Az okiratokban vállalt kötelezettségre tekintettel az alperes tehát joggal várta el a felperestől, hogy a vonatkozó határidőig a képesítést megszerzi, és a kötelezettsége teljesítését leghamarabb az alperes 2010. január 1. napján, a határidő lejártát követően mérhette fel. Ugyanakkor a rendkívüli felmondás indokának valósága és okszerűsége körében a rendkívüli felmondás egyetlen okot tartalmazott, mégpedig azt, hogy a tanfolyam elvégzése kapcsán a felperes a hozzá intézett kérdésre a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot megtagadta. A tanúmeghallgatások alapján az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy 2010. január 11. napján XY és ZW az alperes képviseletében a jegyzőkönyv tartalmának megismerésére nem biztosítottak megfelelő lehetőséget a felperes számára, annak elolvasására a felperesnek nem volt ideje, ezért nem tett írásbeli nyilatkozatot és ezért nem írta alá a jegyzőkönyvet sem. Az a mulasztás a felperes részéről, hogy a szerződésben vállalt határidőig a személyi- és vagyonőr képesítést nem szerezte meg, a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettség szándékos megszegésének minősíthető, azonban a rendkívüli felmondást az alperes nem erre az okra alapította, hanem a nyilatkozattétel elmulasztására, mely magatartás nem minősülhet olyan lényeges kötelezettségszegésnek, amely rendkívüli felmondásra adhatna okot. Ekként a rendkívüli felmondásban közölt indok nem valós és nem is okszerű, ezért a rendkívüli felmondás jogellenes.