BH 2016.10.270 Fellebbezéssel nem érintett terhelt esetében hatályon kívül helyezésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bíróság a fellebbezéssel érintett terhelt esetében azonos (összefüggő) okból határoz ugyanígy. Fellebbezéssel nem érintett, felmentett terhelt vonatkozásában pedig erre egyébként sem kerülhet sor [Be. 349. § (2) bek.; 2/2015. BJE határozat].

[1] A kerületi bíróság a 2014. szeptember 29. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével

[2] - az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 367. § (1) bek., (2) bek. b) pont] és zsarolás bűntettének kísérletében [Btk. 367. § (1) bek.]. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy azt a végrehajtás elrendelése esetén börtönben kell végrehajtani, a büntetés háromnegyed részének kitöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra, a szabadságvesztés tartamába az általa előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítandó;

[3] - a II. r. és a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében [Btk. 367. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezért őket fejenként 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy azt a végrehajtás elrendelése esetén börtönben kell végrehajtani, a büntetés háromnegyed részének kitöltése után bocsáthatóak legkorábban feltételes szabadságra, a szabadságvesztés tartamába az általuk előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítandó;

[4] - ellenben a IV. r. terheltet és az V. r. terheltet az ellenük társtettesként, míg a VI. r. terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntette [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 323. § (1) bek., (2) bek. b) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

[5] Az elsőfokú ítélet a IV. r., az V. r. és a VI. r. terhelt tekintetében 2014. december 29. napján jogerőre emelkedett.

[6] Az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt tekintetében védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2015. szeptember 7. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét mind a fellebbezéssel érintett I. r., II. r. és III. r. terhelt, mind a fellebbezéssel nem érintett IV. r., V. r. és VI. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[7] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a 2014. június 18-án tartott tárgyalást - bár a védő részvétele a Be. 46. §-ának a) pontja alapján kötelező volt - az I. r. terhelt védőjének távollétében tartotta meg, és azon az I. r. és a II. r. terheltet érintő bizonyítást vett fel. Ezáltal az elsőfokú bíróság olyan személy távollétében tartott tárgyalást, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Ezért a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II.d) pontja alapján hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot a fellebbezéssel érintett és a fellebbezéssel nem érintett terheltek tekintetében. A másodfokú bíróság a fellebbezéssel nem érintett terheltek tekintetében a Be. 349. §-ának (2) bekezdésére hivatkozott.

[8] A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező, és új eljárásra utasító végzése ellen a legfőbb ügyész jelentett be jogorvoslatot a törvényesség érdekében a Be. 431. §-át megjelölve, a 2/2015. BJE határozatra és arra utalva, hogy a törvénysértő határozat más jogorvoslattal nem támadható.

[9] A legfőbb ügyész a Be. 349. §-ának (1) és (2) bekezdéseit ismertetve azt a következtetést vonta le, hogy a fellebbezéssel nem érintett terhelt esetében hatályon kívül helyezésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bíróság a fellebbezéssel érintett terhelt tekintetében azonos (összefüggő) okból ugyanígy határoz. A másodfokú bíróság azonban olyan eljárási szabálysértésre hivatkozott, amely nem terjedt ki a fellebbezéssel nem érintett, jogerősen felmentett terheltekre.

[10] A legfőbb ügyész szerint a Be. 349. §-a (2) bekezdésének helyes értelme szerint e rendelkezés alkalmazására kizárólag olyan okból kerülhet sor, amely a fellebbezéssel nem érintett terhelt javát szolgáló, kedvező eredményre vezet - azaz nem rejti magában a hátrányosabb döntés lehetőségét -, mely feltétel felmentett terhelt esetében értelemszerűen hiányzik.

[11] A hatályon kívül helyezés és az új eljárásra utasítás a fellebbezéssel nem érintett terheltekre nézve önmagában is értelmetlen. A Be. 405. § (3) bekezdésének súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezése ugyanis kifejezetten kizárja a terhelt bűnösségének megállapítását, illetőleg vele szemben súlyosabb joghátrány alkalmazását, ha az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére a Be. 349. §-ának (2) bekezdése alapján került sor.

[12] A másodfokú bíróság tehát megsértette a Be. 349. §-ának (2) bekezdését, amikor összefüggő ok hiányában a jogerősen felmentett, fellebbezéssel nem érintett terheltek tekintetében is hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító rendelkezést hozott.

[13] A legfőbb ügyész azt indítványozta, a Kúria állapítsa meg, hogy a másodfokú bíróság végzésének az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító rendelkezése a fellebbezéssel nem érintett terheltek tekintetében törvénysértő, és tekintetükben helyezze hatályon kívül a másodfokú bíróság rendelkezését.

[14] A legfőbb ügyész által bejelentett törvényességi jogorvoslat - az alábbiak szerint - alapos.

[15] A legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg (Be. 431. §).

[16] A 2/2015. BJE határozat kimondta: a másodfokú bíróság elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése alaki jogerővel bír, ekként ellene a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, ha: a Be. XIX. Fejezetében szabályozott törvényességi jogorvoslat feltételei fennállnak; a legfőbb ügyész a jogorvoslatot előterjesztette, az állított törvénysértés pedig más jogorvoslattal, így különleges eljárással, perújítással vagy felülvizsgálattal nem küszöbölhető ki.

[17] A törvényességi jogorvoslat alapos.

[18] A Be. 349. § (1) bekezdésének főszabálya, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság ítélete több vádlottról rendelkezik, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett vádlottra vonatkozó részét bírálja felül. A (2) bekezdés pedig azt írja elő, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, a bűncselekményének enyhébb minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetését, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedést enyhíti, vagy az elsőfokú bíróság ítéletének rá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetőleg az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében is ugyanígy határoz.