A Győri Ítélőtábla Pf.20221/2009/20. számú határozata kártérítés (HIBÁS TELJESÍTÉSBŐL eredő kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 82. §, 177. §, 182. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 277. §, 305. §, 308. §, 310. §, 315. §, 392. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Hammer Sándor, Szalai György

Győri Ítélőrábla

Pf.II.20.221/2009/20.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a dr. Varga Attila ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r. és IV.r. felpereseknek a dr. Gasztonyi Erzsébet ügyvéd által képviselt alperes ellen hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság 2009. április 7. napján kelt 1.P.20.498/2007/46. sorszám alatti ítéletével szemben az alperes által 47. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét részben megváltoztatja, a felperesek javára megállapított marasztalási összeget az I.r. felperes esetében 1.508.533. (Egymillió - ötszáznyolcezer - ötszázharminchárom) Ft-ra, a II.r. felperes esetében 667.525. (Hatszázhatvanhétezer - ötszázhuszonöt) Ft-ra, míg a III.r.-IV.r. felperesek (mint együttes jogosultak) esetében 1.508.533 (Egymillió - ötszáznyolcezer - ötszázharminchárom) Ft-ra szállítja le.

Az elsőfokú ítélet le nem rótt kereseti illetékre és perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését mellőzi; egyben kötelezi az alperest, hogy a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 219.400 (Kettőszáztizenkilencezer - négyszáz) Ft-ot; az I.r. felperest, hogy 64.868 (Hatvannégyezer - nyolcszázhatvannyolc) Ft-ot, a II.r. felperest, hogy 64.866 (Hatvannégyezer - nyolcszázhatvanhat) Ft-ot, míg a III.r.-IV.r. felperest (mint egyetemleges kötelezetteket), hogy 64.866 (Hatvannégyezer - nyolcszázhatvanhat) Ft-ot fizessenek meg.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül az I.r. felperesnek 145.034 (Egyszáznegyvenötezer - harmincnégy) Ft, a II.r. felperesnek 145.032 (Egyszáznegyvenötezer - harminckettő) Ft, míg a III-IV.r. felpereseknek (mint együttes jogosultaknak) 145.032 (Egyszáznegyvenötezer - harminckettő) Ft első- és másodfokú perköltséget fizessen meg.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az alperes megrendelésére megtervezett és az általa felépített Helység 1 ... szám alatti társasházi lakóépületben 2003. januárjában az I.r. felperes a II. lépcsőház I/5., a II.r. felperes a II. lépcsőház II/7., míg a III.-IV.r. alperesek a I. lépcsőház II/7. szám alatti társasházi külön tulajdonú lakást vásárolták meg az alperestől. Az alperes a 2003. január 16. napján kelt nyilatkozatában az általa épített lakásokra - a parkettázás és hidegburkolás kivételével - a jogszabályok szerinti jótállást vállalta. Az építési engedélyezési terv szerint az egyes lakásokat egymástól, valamint a lakásokat a lépcsőháztól elválasztó falak Porotherm 30 N+F falazóblokkból készültek.

Módosított keresetében az I.r. felperes, valamint a III-IV.r. felperes (mint együttes jogosultak) 2.282.426. - 2.282.426. Ft, míg a II.r. felperes 1.905.168.Ft tőke megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen kellékszavatosság (Ptk.305.§. ), míg másodlagosan hibás teljesítéssel okozott kár (Ptk.310.§., 339.§. (1) bekezdés) jogcímén.

A felperesek kereseti érvelése szerint a lakásokba beköltözést követően észlelték, hogy mind a lakáselválasztó falakon, mind pedig a födémeken keresztül jelentős a léghang - és lépéshang áthallás. A megbízásukból eljáró "A" Kft. a 2004. december 2. napján kelt akusztikai szakvéleményében - mérések alapján - megállapította, hogy a lakáselválasztó falak léghangszigetelése nem megfelelő. Ugyanerre a következtetésre jutott az alperes megbízásából eljáró '"B" Bt. a 2005. januárjában készített szakmai véleményében. Az alperes 2005. február 23. napján vállalta, hogy a '"B" Bt. véleményében írtak szerinti - gipszkarton alapú - hang-gátló falat elkészíti, amennyiben a felperesek az ezentúli kártérítési igényükről lemondanak. Ez utóbbira nem került sor, ezért az alperes 2005. március 16. napján közölte, hogy a kért javítási munkákat nem végzi el. A felperesek módosított keresetükben részben a kijavítási költség megtérítésére kérték kötelezni az alperest; a kijavítást 12 cm-rel szerkezeti vastagságú "C" fagyapot hang-gátló előtétfal utólagos beépítésével kívánták elvégezni. Ezentúl lakásaik 10%-os mértékű értékcsökkenését is kérték megtéríteni; az értékcsökkenést a lakások alapterületének csökkenése, azok javítottsága és a Heraklith-előtétfal gyengébb terhelhetősége miatt állították.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. A kellékszavatossági keresetre elévülési kifogást terjesztett elő. A kártérítési keresettel szemben azzal védekezett, hogy magatartása nem volt felróható, mivel a tervező szakcég által készített, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervek szerinti vastagságú és anyagú lakáselválasztó falakat épített, a tervezői hiba felismerése nem volt az alperestől elvárható. A szomszédos lakások közötti áthallást, a válaszfal léghangszigetelő képessége hiányát ugyanakkor elismerte. Akusztikai mérés hiányában a lépcsőházi falaknál vitatta az áthallást. A felperesek lakásai értékcsökkenését csak az alapterület-csökkenés miatt, az előtétfal által elfoglalt mintegy 1 m2-es mértékben ismerte el; rámutatva, hogy a Heraklith-alapú előtétfal terhelhető. A kirendelt szakértő által megállapított lakás-forgalmi értékeket azért vitatta, mert a szakvélemény - összehasonlító adatként - nem azonos alapterületű lakásokat tartalmazott, és a szakértő nem alkalmazott a forgalmi érték megállapítása során korrekciós tényezőt.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest az I.r. felperes javára 2.282.426.Ft, a II.r. felperesnek 1.030.792.Ft, míg a III-IV.r. felperesnek - mint együttes jogosultaknak - 2.282.426.Ft tőke; valamint 738.000.Ft perköltség és 345.000.Ft le nem rótt illeték megfizetésére. Kötelezte továbbá a II.r. felperest 69.000.Ft le nem rótt kereseti illeték megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában az alperes elévülési kifogásának helyt adva megállapította, hogy a felperesek kellékszavatosság jogcímén elkésetten érvényesítették az igényüket. (Ptk.308.§. (2) bekezdés, 326.§. (2) bekezdés) Ugyanakkor hibás teljesítéssel okozott kár (Ptk.310.§.) jogcímén alappal terjesztették elő a keresetüket az alperes által nem is vitatott válaszfal hangszigetelési hiba miatt. Az alperes által kivitelezett elválasztó falak nem feleltek meg az MSZ.04-601-2:1988 számú "épületakusztika, lakások és önálló üdülőegységek hangszigetelési követelményei" szabványnak. Az elsőfokú bíróság ugyan nem vonta kétségbe, hogy az alperes a vele szerződéses jogviszonyban álló tervező cég által készített építési tervek szerint kivitelezte az elválasztó falakat, azonban a Ptk.315.§-a alapján a tervező cég az alperes közreműködőjének minősült, így annak magatartásáért felel. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a közreműködőért felelősség szabálya szerint a kötelezett nemcsak annak a közreműködőnek a magatartásáért felel a jogosult irányában, akit az adott szerződés keretei között, a szerződés teljesítése érdekében vesz igénybe, hanem a vele külön szerződéses jogviszonyban álló kötelezett magatartásáért is; de ezentúl a vele közvetlen szerződéses jogviszonyban nem álló, a szerződési láncolat távolabbi pozícióiban lévő kötelezettek magatartásáért is. Tekintve, hogy jelen esetben az alperes által kivitelezett lakások válaszfala nem felelt meg a rendeltetése szerinti célnak (Ptk.277.§. (1) bekezdés) az alperes a hiba miatt a Ptk.310.§-a és 339.§. (1) bekezdése alapján kártérítési felelősséggel tartozik. A bíróság a kártérítés mértéke megállapítása során a kijavítási költséget az általa kirendelt "D" igazságügyi szakértő szakvéleményében kimunkált Heraklith-os hangszigetelő fal utólagos beépítési költsége alapján állapította meg. A többször kiegészített szakvélemény alapján az elsőfokú bíróság indokoltnak tartotta a lakásoknak a lépcsőházzal szomszédos válaszfalai utólagos hangszigetelését is, függetlenül attól, hogy azokra akusztikai műszeres mérés nem történt. Ugyanakkor a kirendelt szakértő úgy nyilatkozott, hogy ez a válaszfal is azonos anyagból épült, mint a lakások egymás közötti elválasztó fala. A kijavítási munkák által érintett fürdőszobákban nemcsak a javított falra, hanem a teljes fürdőszobára szükségesnek tartotta a bíróság az ismételt burkolás költségének megítélését, mivel valószínűtlen, hogy a beszerzést követő hat év után a korabeli azonos burkolóanyag (csempe) beszerezhető lenne. A II.r. felperes kisebb összegű javítási költségre azért tarthatott igényt, mert a lakáselválasztó falnál léghangszigetelés csak a szomszédos lakásban készül. A lakások értékcsökkenése megállapításánál a bíróság szintén a szakvéleményből indult ki és kártérítést az alapterület-csökkenés, a javítottság és a Heraklith-fal csekélyebb terhelhetősége miatt állapított meg. Az értékcsökkenés mértéke - a szakértő által megállapított forgalmi értékből - az I., III-IV.r. felperesek lakásai esetében 10%-os, míg a II.r. felperes lakása esetében 5%-os mértékű volt.