A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20531/2016/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.531/2016/3.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Bodolai László ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Kozma Péter Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. február 4. napján kelt 40.P.23.444/2015/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget, míg - felhívásra - az állam javára 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az alperes a kiadásában megjelenő ... című napilap 2015. május 14-i számának 5. oldalán, illetőleg az általa üzemeltetett mno.hu internetes felületen, a ... belföld hírei rovatban - Per alatt az ... "féltett titka" címmel - cikket tett közzé. A cikkben mint a felperestől származtatott idézetben akként fogalmazott, hogy: "Mint mondta az volt a szándékuk, hogy csak akkor veszik meg az épületet, ha megvan a bérleti szerződés.". Közölte, hogy "... családi vállalkozása innentől kezdve bátran megvásárolhatta az épületet, de a vételárhoz saját forrással nem járult hozzá, azt kizárólag hitelből fizette ki.". Az utolsó bekezdésben a következőket írta: "Az ... új vezetősége egyébként az ügyben büntetőfeljelentést is fontolgat. Ez azért is érdekes, mert a tárgyaláson a bíró háromszor is figyelmeztette ...ot, hogy a hamis tanúzást bünteti a törvény, s tegyen eleget igazmondási kötelezettségének."

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes - Per alatt az ... "féltett titka" című - cikkében, az előzőekben írt sérelmezett kijelentésekkel megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azáltal, hogy a személyére vonatkozóan valótlan és sértő tényeket állított, valamint való tényt hamis színben tüntetett fel olyan szövegkörnyezetben, amely a felperes hátrányos megítéléséhez vezethet. Kérte továbbá az alperes 700.000 forint sérelemdíj és ezen összegnek a keresetlevél benyújtásától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezését.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint a cikk a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt 34.G.40.196/2015. számú eljárásban 2015. május 13. napján tartott tárgyalásról tudósít, és a tárgyaláson elhangzottakat hűen fogalmazza meg. Álláspontja szerint a felperes által sérelmezett első mondatot a tárgyalási jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza, és a felperes nyilatkozott úgy tanúvallomása során, hogy a perbeli ingatlan megvásárlásához kizárólag hitelt használt fel. Hangsúlyozta: sem az első, sem a második állítás sérelmes tartalmat nem hordoz, mindkettő tényszerű kijelentés. Az utolsó közlés kapcsán arra hivatkozott, hogy a hamis tanúzás törvényi következményeire történő figyelmeztetés az eljáró bíróságnak törvényi kötelezettsége, és az ... valóban tett feljelentést később a felperessel szemben. Előadta, hogy a sérelemdíj jogalap hiányában nemcsak megalapozatlan, de összegszerűségében is eltúlzott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az általa kiadott ... című sajtótermék 2015. május 14. napján megjelent számának 5. oldalán, és internetes felületén, a http://mno.hu/magyar-nemzet-belfoldi-hirei/per-alatt-az-eximbank-feltett-titka1286178 hivatkozás alatt megjelent Per alatt az ... "féltett titka" című cikkben tett azon kijelentéseivel, hogy

"Mint mondta az volt a szándékuk, hogy csak akkor veszik meg az épületet, ha megvan a bérleti szerződés.", illetve

"... családi vállalkozása innentől kezdve bátran megvásárolhatta az épületet, de a vételárhoz saját forrással nem járult hozzá, azt kizárólag hitelből fizette ki.", továbbá

"Az ... új vezetősége egyébként az ügyben büntetőfeljelentést is fontolgat. Ez azért is érdekes, mert a tárgyaláson a bíró háromszor is figyelmeztette ...ot, hogy a hamis tanúzást bünteti a törvény, s tegyen eleget igazmondási kötelezettségének."

Kötelezte az alperest a felperes javára 700.000 forint sérelemdíj, és ezen összeg után 2015. augusztus 26. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, továbbá 35.000 forint plusz áfa összegű perköltség, valamint az állam javára 42.000 forint eljárási illeték megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság határozata jogi indokolásában rámutatott, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt a ... Zrt. és társa felpereseknek, a ... Zrt. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében 2015. május 13. napján megtartott tárgyalásról készült 34.G.40.196/2015/31. számú jegyzőkönyv megfelel a Pp. jegyzőkönyvvel szemben támasztott valamennyi követelményének [Pp. 115. §, 116. §, 117. §], hiánytalanul tartalmazza a törvény által megkívánt alaki kellékeket, továbbá abból az is kitűnik, hogy az eljáró bíróság az eljárási törvényben foglaltaknak megfelelően járt el a tanú kihallgatása kezdetén: a tanú figyelmeztetése és nyilatkoztatása a Pp. 172-175. §-ai előírásainak megfelelt. A jegyzőkönyv tartalmi vizsgálata kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy az a valósághoz hűen dokumentálja a tárgyaláson történteket, az eljárás menete a jegyzőkönyv alapján nyomon követhető. A tárgyalás időtartamához képest a terjedelmét is reálisnak tekintette, míg tartalmi világossága és szerkezete alapján arra következtetett, hogy az minden lényeges információt tartalmaz. Álláspontja szerint ezt támasztja alá az is, hogy a felek utóbb annak sem kijavítását, sem kiegészítését nem indítványozták.

A Fővárosi Törvényszéken tartott, 2015. május 13-ai tárgyalásról tudósító, a per tárgyát képező - a ... felperes általi megvásárlásával és bérbeadásával kapcsolatos - újságcikk alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy egy átlagolvasó a cikk elolvasása után arra a következtetésre juthat, hogy a felperes olcsón jutott hozzá az ingatlan tulajdonjogához, és már annak megvásárlását megelőzően megállapodást kötött az ingatlan bérbeadásáról a későbbi bérlővel, az ... Zrt.-vel, és kizárólag a bérleti előszerződés megkötését követően vásárolta meg az ingatlant. Ezáltal, továbbá annak közlésével, hogy a felperes és ügyvédje a tanúkihallgatás során számtalan ellentmondásba keveredett, az újságcikk egy extraprofittal járó üzletként közli az ingatlannal kapcsolatos ügyletet, és annak obskúrusságát sugallja. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint valótlan tartalmú a cikkben az az állítás, miszerint a felperes csak a bérleti szerződés megléte mellett vásárolta volna meg az ingatlant, és kizárólag az ...ra volt szüksége mint bérlőre. A tanúvallomásból kitűnően ugyanis a felperes az ingatlant a kedvező vételár miatt és az EHP hitelprogramra tekintettel mindenképpen meg kívánta venni, a bérlő személyének nem volt jelentősége, megléte csupán előnyösebb helyzetet teremtett. A tanúkihallgatás során tett vallomás, valamint az újságcikk összevetése alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cikk teljes mértékben elszakadt a felperes által előadottaktól, a csúsztatások folytán azt sugallja, hogy az ingatlan megvásárlása bűnös ügyletet leplez. A szövegkörnyezet teljességének a vizsgálata alapján az elsőfokú bíróság kiemelte: az újságírói fordulatok alkalmazásával a cikk a tanúvallomás tényleges tartalmának átírásához vezetett, és így alkalmas arra, hogy az átlagolvasó téves következtetéseket levonva, a felperesről hátrányos véleményt formáljon.