A Kecskeméti Törvényszék P.21930/2020/35. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 150. § (5) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:52. § (1) bek.] Bíró: Koós Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Törvényszék P.21930/2020/35.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20007/2022/4. (ÍH 2022.81)

***********

Kecskeméti Törvényszék

3.P.21.930/2020/35. szám

A Kecskeméti Törvényszék dr. Szunyogh János ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes1 felperes címe. szám alatti lakos (tartózkodási hely: felperes tartózkodási helye) felperes által - alperesi képviselő által képviselt alperes1 alperes címe szám alatti székhelyű alperessel szemben sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint elsőfokú perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy 72.000 (hetvenkétezer) forint le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a feleknek írásban, elektronikus úton a Kecskeméti Törvényszéknél kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megsértésével benyújtott fellebbezést a bíróság visszautasítja.

I n d o k o l á s

[1] A felperes W-Q-ig napjáig állt az alperes1ben fogva tartásban.

[2] Az alperesnél fogvatartottak külső telephelyeken (állattartó telep, gépműhely és egyéb gazdasági létesítmény) rendszeresen végeztek munkát. A felperes R napja és JJ. napja között 100 munkanapon végzett munkát az XY Kft. gépműhelyében. A fogvatartottak a munkavégzéshez munkaruhát kaptak, a munkaruhát a munkavégzés helyén vették fel, ott vették le és öltöztek át abba a ruhába amelyben visszaérkeztek a büntetés-végrehajtási intézetbe. Az egy útvonalon dolgozó fogvatartottakat a munkavégzés befejezését követően az alperes együtt szállította vissza a büntetés-végrehajtási intézetbe.

[3] Az alperes a fogvatartottakat a munkavégzés helyéről való visszaérkezést követően a motozó helyiségben átvizsgálta. A felperes fogvatartásának időszakában a motozó helyiségben kettő sorban voltak elhelyezve az asztalok. Az első sorban három asztal volt, amelyek mindkét oldalon az asztalra merőlegesen paravánnal voltak egymástól elválasztva. Az első sor mögött a második sorban elhelyezett asztalok az első sorban elhelyezett asztalokhoz képest olyan távolságban voltak, hogy a motozást végző személy anélkül, hogy hátra kellett volna lépni a ruházatot át tudta tenni a mögötte lévő asztalra. A motozást végző személyek az első és második sor közötti területen állva gumikesztyűt használva végezték a motozást. A motozást asztalonként kettő személy végezte, de munkabeosztástól függően előfordult, hogy asztalonként egy személy látta el a feladatot.

[4] A munkából visszaérkező fogvatartottak a folyosóról léptek be a motozó helyiségbe. A felperes fogvatartásának időszakában a motozó helyiségben egyszerre három személy motozása történt. A fogvatartottak egyenként a paravánokkal elválasztott asztalok mögé (az első sorban három asztal) álltak be. Először levették a felsőruházatot (cipő, nadrág, ing, pulóver, kabát) és rátették az asztalra. A motozást végző személy a felsőruházatot gumikesztyűs kézzel és kézi fémkeresővel átnézte, majd a ruházatot áttette a háta mögött lévő asztalra. A fogvatartott ezt követően az alsónadrágot és a zoknit is levette majd ezek átvizsgálása is megtörtént. A fogvatartott ezt követően az alsónadrágot és a zoknit felvette. A motozást végzők a ruházatnak a testfelülettel érintkező részéhez kézzel nem nyúltak. A covidos időszakban a fogvatartotton lévő szájmaszkot a fogvatartott kifordította, ekként történt meg a szájmaszk ellenőrzése. A motozó személyek a szájüreget szemrevételezéssel vizsgálták át. A motozók a fogvatartottak testfelületéhez, szájüregébe nem nyúltak. A fogvatartottak ezt követően az első asztalsor előtt elhaladva közelítették meg a második asztalsor túlsó oldalát a fémkereső kapun keresztül. A második asztalsornál a ruháikat felvették és távoztak a kijáraton. Ha az első asztalsornál a fogvatartott végzett, akkor a motozásra várakozók közül a következő beállt a helyére. A gumikesztyűk cseréje szükség szerint történt meg akkor, ha elkoszosodott, elszakadt vagy más ok a cserét indokolttá tette.

[5] A motozó helyiségben a két asztalsor közötti terület felett három darab fixen beállított kamera volt felszerelve a felperes fogvatartásának időszakában. A kamera felszerelésének a célja az, hogy utólag ellenőrizni lehessen a motozás megtörténtét és annak módját. A kamera úgy volt beállítva, hogy a motozást végző személyt továbbá az első asztalsoron végzett motozást rögzítette. A kamerafelvétel a fogvatartottakat nem rögzíti. A kamerafelvételeket a szabályzatban és utasításokban meghatározott rendszerességgel az erre kijelölt személy a motozást végző személyek ellenőrzése érdekében megtekintette. A felvételek 30 napot követően automatikusan törlésre kerülnek a jogszabályban és a jogszabály felhatalmazása alapján kiadott utasításban meghatározott kivétellel. A felvételek megtekintéséhez hozzáférési jogosultsággal a parancsnok által meghatározott személyek rendelkeznek. A felvételek alapján az ellenőrzés dokumentálás mellett történik.

[6] A felperes a befogadáskor tájékoztatást kapott arról, hogy az intézetben zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített, elektronikus álló és mozgókép rögzítésére alkalmas megfigyelőrendszer működik. A tájékoztatás kitért arra, hogy a megfigyelőrendszer elemei az elítéltek intézeten belüli mozgásának megfigyelése, valamint a büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása céljából, a büntetés-végrehajtási intézet törvényben meghatározott területein és helyiségeiben helyezhetők el. A rendszer által felvett képanyagokat a büntetés-végrehajtási szerv rögzítheti. A felperes az írásban adott tájékoztatást annak aláírásával tudomásul vette. A zárkákban elhelyezett házirend tartalmazza, hogy az a felvételen szereplő személy, akinek a felvételre a jogainak gyakorlása érdekében van szüksége, a rögzítéstől számított 30 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne törölje. A felperesnek tudomása volt arról, hogy a motozó helyiségben elektronikus megfigyelőrendszer van felszerelve, a felvételek megtekintését a fogvatartása alatt nem kérte és nem kérte azt sem, hogy a felvételt az adatkezelő ne törölje.

[7] A felperes PP napján a többi között a motozással és a kamera használattal összefüggésben panaszt terjesztett elő és 4.500.000 Ft kártérítés megfizetésére tartott igényt.

[8] Az alperes a FF. számú határozatával a felperes kártérítés iránti kérelmét elutasította.

[9] A felperes határidőben benyújtott keresetében az alperes BB. számú határozatának megváltoztatásával az alperest 1.200.000 Ft sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni. A felperes igényét 6 hónapra érvényesítette azzal, hogy az élet, testi épség, egészség megsértése miatt havi 150.000 Ft, az elektronikus megfigyelési eszközök használata miatt havi 50.000 Ft megfizetésére tartott igényt.