A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21526/2008/6. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §] Bírók: Bősinger Zsuzsanna, Csánitzné dr. Csiky Ilona, Kiss Mária

Pfv.VIII.21.526/2008/6.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tóth Mátyás ügyvéd ....... által képviselt....... felperesnek a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd ......... által képviselt ........ alperes ellen vételár megfizetése iránt a Veszprém Megyei Bíróság előtt 1.G.40.139/2006. számon megindított, és a Győri Ítélőtábla 2008. május 14-én Gf.II.20.369/2007/5. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes 22. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy az államnak az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 966.000,- (Kilencszázhatvanhatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket, továbbá a felperesnek 15 napon belül 200.000,- (Kettőszázezer) forint - az ÁFÁ-t is magába foglaló - felülvizsgálati perköltséget. Az alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes az alperesnek élelmiszeripari termékeket szállított. A szállítói számlákat az alperes ellehetetlenült anyagi helyzete miatt csak részben és késedelmesen egyenlítette ki. Ezért a felek 2004. nyarán tárgyalást folytattak a tartozás összegének pontosítása, a további szállítás biztosítása és a tartozás rendezése érdekében. Az alperes késedelmi kamattartozásának összegét 5.069.000,- forintban, a lejárt és ki nem fizetett szállítói számlák összegét 8.000.000,- forintban határozták meg. A felperes 12.000.000,- forint értékben további áruszállítást vállalt, melynek fedezeteként és a tartozás rendezése érdekében az alperes az általa üzemeltetett kikötőben 44 kikötőhely bérbeadási jogát átengedte a felperesnek. A felek 2004. július 1-én írásban abban állapodtak meg, hogy az alperes 2005. március 31-ig a szerződés mellékletében felsorolt kikötőhelyek bérbeadási jogát 25.069.000,- forint összegben a felperesnek átengedi, a szerződés megszűnésekor a felek elszámolnak. A felperes a kikötőhelyek bérlőitől 3.058.024,- forintot kapott, majd az alperes 2005. március 7-én 5.143.198,- forintot utalt át a felperesnek.

A felek 2005. május 10-én írásban elszámoltak és megállapították, hogy az alperes kiegyenlítetlen tartozásának az összege 16.941.976,- forint. Az alperes kötelezte magát, hogy 2005. augusztus 10-ig havi 2 % kamatfizetés mellett a tartozását megfizeti.

Mivel e fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a felperes keresetében 11.030.957,- forint tőke és 5.069.000,- forint késedelmi kamat, valamint ez utóbbi havi 2 % késedelmi kamata megfizetése iránt keresetet terjesztett elő.

A jogerős ítélet a keresettel egyező tőkeösszeg és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 2005. május 10-i keltű megállapodás az alperes tartozáselismerését tartalmazza. Ezért az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy e tartozása a felperessel szemben nem áll fenn.

Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a fellebbezés indokaira tekintettel hangsúlyozta, hogy a 2004. július 1-i, valamint a 2005. május 10-i keltű okirat értelmezése tekintetében a felek között vita keletkezett. A Ptk. 207. § (1) bekezdése alkalmazásával a 2004. július 1-i megállapodást nem találta színleltnek, tartalmát az elsőfokú bírósággal egyezően, egyrészt egyezségként, másrészt a felperes további szállításaira vonatkozó szállítási keretszerződésként határozta meg. Az alperes részéről a bérleti jog átengedése pedig azt célozta, hogy az alperes a vételár fizetési kötelezettségének eleget tegyen. A 2005. május 10-i keltű okirattal a felek a 2004. július 1-i megállapodásban foglalt elszámolási kötelezettségüknek tettek eleget. A bíróság a perbeli bizonyítékok, elsősorban a tanúvallomások és a becsatolt okiratok alapján a keresetet összegszerűségében is megalapozottnak találta.