BH 2005.3.96 Törvényesen minősíti a másodfokú bíróság - a vádelv sérelme nélkül - annak a terheltnek a cselekményét lopáson kívül, aljas indokból elkövetett könnyű testi sértésnek is, aki a sértettet gázspray-vel lefújja, és ezt a tényt a vádirati tényállás is tartalmazza [Btk. 170. § (3) bek., 316. §; Be. 2. §].
A kerületi bíróság a 2003. január 8-án meghozott ítéletével M. B. terheltet lopás bűntette miatt 50 nap közérdekű munkára ítélte.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint 1999. november 24-én délelőtt meglátta, hogy az út szélén egy gépkocsi mellett annak vezetője kereket cserél, s az utastér őrizetlen. Odament a gépkocsi másik oldalához, az ajtót kinyitotta, s az ülésen lévő táskát, benne 500 000 forinttal kivette. A sértett ezt nyomban észrevette, rákiáltott, mire a terhelt, kezében a táskával szaladni kezdett. A sértett üldözőbe vette, s utolérve a vállát megragadta. A terhelt ekkor a táskát eldobta, majd hogy menekülhessen, a sértettet gázspray-vel lefújta, az viszont őt egy csavarkulccsal többször megütötte.
A gázspray-től a sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
A F.-i Bíróság a 2004. február 19-én meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelt bűnösségét aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében is megállapította, a büntetését 8 hó börtönre súlyosította, s elrendelte egy korábban kiszabott 1 év börtönbüntetésének a végrehajtását.
Az ítéletének indokolása szerint a terhelt a cselekmény során erőszakos magatartással sérülést is okozott. Az erőszakot azért alkalmazta, hogy elmenekülve kivonja magát a felelősségre vonás alól, ezért a sérülés okozása aljas indokból elkövetettnek minősül, így a terhelt bűnösségét magánindítvány nélkül is meg lehet állapítani.
A másodfokú ítélet ellen a terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Az indokolása szerint a terhelt bűnösségének a megállapítása az aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében több okból törvénysértő, ennek folytán törvénysértő a kiszabott büntetés is.
A terheltet könnyű testi sértéssel nem gyanúsították meg, a vádirat rablás bűntettével vádolta, az ügyész a tárgyaláson ezt lopásra módosította, az elsőfokú bíróság lopásban állapította meg a terhelt bűnösségét, s az ügyész kizárólag a büntetés súlyosítása végett fellebbezett. Mindez azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság olyan bűncselekmény miatt is elítélte a terheltet, amely miatt vádemelés nem történt.
Téves ezen kívül a minősítő körülmény megállapítása is. A terhelt menekülés közben a táskát már eldobta és csak menekülni akart, s akkor fújta le a sértettet, amikor az utolérte és fejbe vágta. A sértettnek ez a magatartása jogtalan támadás, az ellene való védekezés pedig jogos védelem volt, s a jogos védekezést aljasnak tekinteni nem lehet.
A cselekmény a könnyű testi sértésnek csak az alapesete lehetne, s mivel az alapeset csak magánindítványra büntethető, az pedig nem volt, a bűnösség megállapítása ez okból is törvénysértő.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!