BH 2005.8.279 A lefoglalásra nem került, de a bíróság által becsléssel megállapított kábítószer-mennyiség tiszta hatóanyag-tartalmának megállapítása nem a vegyész szakértő feladata, az a bíróság kizárólagos ténymegállapítási körébe tartozik [Btk. 282/C. § (3) bek. II. fordulat, (5) bek. b) pont; Be. 352. §].

Az elsőfokú bíróság a 2004. február 20. napján meghozott ítéletével bűnösnek mondta ki I. r., III. r. és a IV. r. vádlottakat kábítószerfüggő személy által elkövetett jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntettében, II. r. vádlottat kábítószerfüggő személy által üzletszerűen elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, VII., IX., X. és XI. r. vádlottakat kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, VIII. r. vádlottat kábítószerfüggő személy által csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett visszaélés vétségében.

Az I. r. vádlottat 3 évi börtönbüntetésre, a II. r. vádlottat 3 évi fegyházbüntetésre, a III. r. és a IV. r. vádlottat 2 évi 8 hónapi börtönbüntetésre, VII. r. vádlottat 6 hónapi börtönbüntetésre, IX. r. vádlottat 5 hónapi börtönbüntetésre, X. r. vádlottat 8 hónapi börtönbüntetésre, XI. r. vádlottat 6 hónapi börtönbüntetésre és VIII. r. vádlottat 60 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 1000 forintban határozta meg.

A IX. r. , X. r. és a XI. r. vádlottak börtönbüntetését 3 évi próbaidőre felfüggesztette.

A megállapított tényállás lényege a következő:

Az I-XI. r. vádlottak valamennyien kábítószerfüggők, hosszabb idő óta ismerték egymást és kölcsönösen adtak és vettek egymástól kábítószert.

Az I. r. vádlott 2000. második felében mintegy 40 alkalommal 40 g heroint szerzett be, melynek tiszta heroin tartalma 35% figyelembevételével 14 g, vagyis jelentős mennyiség volt.

Az I. r. vádlott a II. r. vádlottól megvásárolt 30,3 g heroint, melynek 35%-os tiszta hatóanyag-tartalma 10,605 g, mely a csekély mennyiséget meghaladja, de a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el.

Az I. r. vádlottól lefoglaltak 4,90 g heroint, melynek 50%-os heroinbázis-tartalma 2,45 g, mely a csekély mennyiség felső határát meghaladja, de a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el.

Az I. r. vádlott eladott az 1. számú védett tanúnak 0,4 g heroint, melynek 35%-os heroinbázis-tartalma 0,14 g, V. r.-nek, VII. r.-nek, VIII. r.-nek eladott mennyiség 0,5 g, melynek 35%-os heroinbázis-tartalma 0,175 g, VII. r.-nek eladott 2,5 g heroint, melynek 35%-os heroinbázis-tartalma 0,875 g, mely a csekély mennyiséget meghaladja, de a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el, VII. és VIII. r.-nek eladott mennyiség 0,7 g, melynek heroinbázis-tartalma 0,07 g, mely csekély mennyiség, VIII. r.-nek külön eladott 0,3 g heroinbázis-tartalma 0,105 g, mely szintén csekély mennyiség, V. r.-nek és VII. r.-nek közösen eladott 0,1 g, heroinbázis-tartalma 0,035 g, mely csekély mennyiség, IX. r.-nek eladott mennyiség 2 g, melynek 35%-os heroinbázis-tartalma 0,7 g, mely a csekély mennyiség felső határát meghaladja, de a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el, Sz. A.-nak eladott mennyiség 0,1 g, melynek heroinbázis-tartalma 0,035 g, csekély mennyiség, III. r. és a IV. r. vádlottaknak eladott mennyiség 100 g, melynek 35%-os hatóanyag-tartalma 35 g, mely jelentős mennyiség.

Az I. r. vádlott által értékesített és megszerzett heroin-mennyiség 35%-os tiszta hatóanyagtartalma 66,605 g, ami a jelentős mennyiség alsó határát 5,55-szörösen haladja meg.

A II. r. vádlott az I. r. vádlottnak eladott 30,3 g heroint, melynek 35%-os heroinbázis-tartalma 10,605 g, ami a csekély mennyiséget meghaladja, de a jelentős mennyiséget nem éri el.

A III. r. és a IV. r. vádlottak az I. r. vádlottól vásároltak 100 g heroint, melynek 35%-os heroinbázis-tartalma 35 g, amely jelentős mennyiség.

A III. r. és a IV. r. vádlott az I. r. vádlottnak értékesített 40 g heroint, melynek 35%-os bázistartalma 14 g, ami szintén jelentős mennyiség.

A III. r. és a IV. r. vádlottak közösen vásároltak és eladtak 57,022 g heroint, aminek 35%-os heroinbázis-tartalma 19,957 g, mely a jelentős mennyiség alsó határát 4,75-szörösen haladja meg.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész az I. r., II. r., III. r. és a IV. r. vádlottak tekintetében az ítélet megalapozatlansága miatt és a büntetéseik súlyosításáért, a VII. r., VIII. r., IX. r., X. r. és a XI. r. vádlottak tekintetében pedig a büntetéseik súlyosításáért fellebbezett.

Az I. r. vádlott és védője enyhítésért, a II. r. vádlott és védője a tényállás téves megállapításáért felmentésért, a III. r. és a IV. r. vádlottak és védőik enyhítésért, a VII. r., VIII. r., IX. r., X. r. és XI. r. vádlottak és védőik ugyancsak enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn, az I. r., III. r. és a IV. r. vádlottakkal szemben kizárólag a büntetés súlyosítására vonatkozóan fellebbezett.

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet felülbírálva az ügy elbírálását befolyásoló eljárási szabálysértést nem észlelt, de úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság részéről bizonytalanságok mutatkoztak a lefoglalt és a le nem foglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalmának megállapítása során, ezért a következő szempontokat rögzítette:

Helyesen járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor a lefoglalt kábítószer mennyiség tiszta hatóanyag-tartalmának meghatározásához vegyész szakértőt rendelt ki. A Be. 99. § (1) bekezdése ugyanis egyértelműen fogalmazza meg, hogy olyan esetben kell szakértőt alkalmazni, ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges.

Az ítélőtábla több határozatában is rámutatott arra, hogy a lefoglalt és a mennyiség, valamint a minőség szempontjából a nyomozati eljárás során már meghatározott kábítószer tiszta hatóanyag-tartalmának a meghatározásához igazságügyi vegyész szakértőt kell igénybe venni. A vegyész szakértői elemzés feladata ugyanis az, hogy a rendelkezésre álló és a vizsgálat tárgyát képező kábítószernek határozza meg a tiszta hatóanyag-tartalmát. A szakértő által megállapított tiszta hatóanyag-tartalom mennyisége képezi ugyanis a jogi minősítés alapját.

Más a helyzet azonban akkor, amikor a vádlottak terhére rótt, de le nem foglalt, a beismerő vallomásuk, a terhelt-társi vallomások és más bizonyítékok alapján megállapított, de vegyvizsgálattal meg nem határozható kábítószer-mennyiség tiszta hatóanyag-tartalmát kell meghatározni.

E körben az ítélőtábla több határozatában is kifejtette - a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően -, hogy a lefoglalásra nem került kábítószer-mennyiség esetében a Be. 4. §-ában írt alapelv szerint kell a tényeket megállapítani mind a kábítószer mennyisége, mind annak tiszta hatóanyag-tartalma tekintetében, mely szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a vádlott terhére értékelni nem lehet.

Ennek az alapelvnek a figyelembevételével pedig a lefoglalásra nem került, de a bíróság által becsléssel megállapított kábítószer-mennyiség alapján a tiszta hatóanyag-tartalom számításánál a 2000. évben közzétett és az ORFK Bűnügyi Szakértői- és Kutató Intézetben vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmáról közölt kábítószer-fajtánként a táblázatban összeállított legkisebb hatóanyag-tartalmat kell figyelembe venni és a jogi minősítést az e táblázatban megjelölt legkisebb hatóanyag-tartalom számításával kell megállapítani. (Ítélőtáblai Határozatok 2004. decemberi Fórum rovat, a Fővárosi Ítélőtábla Döntései 2004. mellékleteiben a táblázatok megtalálhatók.)