A Fővárosi Ítélőtábla Bf.51/2011/24. számú határozata csalás bűntette (KÜLÖNÖSEN NAGY KÁRT okozó csalás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 276. §, 308. §, 316. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 352. §, 371. §] Bírók: Hildenbrand Róbert, Lassó Gábor, Révész Tamásné

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.51/2011/24. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2011. december 1. és 2012. év január hó 17. napján megtartott tárgyalás alapján kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság 2010. szeptember 22. napján kelt 23.B.68/2008/82. számú ítéletét megváltoztatja.

Az I.r. vádlott terhére rótt 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettének anyagi jogi szabályai közül a 308.§ felhívását mellőzi.

A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések beszámítására vonatkozó rendelkezések körében a vádlottak által 2007. március 28. napjától 2007. március 30. napjáig őrizetben, továbbá a 2007. március 31. napjától 2007. június 11. napjáig házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe - a III.r. vádlott tekintetében végrehajtás elrendelése esetén - beszámítja. A vádlottak által házi őrizetben töltött idő beszámításánál 4 (négy) nap házi őrizet felel meg egy nap szabadságvesztésnek.

A sértett1 részére fizetendő kártérítés összege 2.113.360 (kettőmillió-egyszáztizenháromezer-háromszázhatvan) Ft, annak le nem rótt eljárási illetéke 126.811 (egyszázhuszonhatezer-nyolcszáztizenegy) Ft.

A zár alá vétel fenntartásának határidejét a teljesítési határidő lejártától számított 30 nap elteltével határozza meg azzal, hogy a bíróság a zár alá vételt megszünteti, ha a jogosult a megállapított határidőben nem igazolja a végrehajtási eljárás megindítását.

Az I.r. vádlott személyi igazolvány számát pontosítja, a tartózkodási helye megszűnt.

A II.r. és a III.r. vádlott tartózkodási helyét pontosítja.

A III.r. vádlott személyi igazolvány számát pontosítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindhárom vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Pest Megyei Bíróság a 2010. szeptember 22. napján kelt 23.B.68/2008/82. számú ítéletével az I.r. vádlott bűnösségét 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettében (melyből 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdés, (6) bekezdés a./ pont és 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdés, "308" §. (5) bekezdés a./ pont), 2 rb. magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.276.§) és társtettesként elkövetett lopás bűntettében (Btk.316.§ (1) bekezdés, (5) bekezdés a./ pont) állapította meg. Különös visszaesőként halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte vele szemben a PKKB.13.B.IX. 5996/2001/28. számú, illetve a Fővárosi Bíróság 26.Bf.IX.5754/2004/3. számú határozatával kiszabott 1 év 4 hónap börtönbüntetés végrehajtását.

A II.r. vádlott bűnösségét 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettében (melyből 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdés, (6) bekezdés a./ pont, 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdés (5) bekezdés a./ pont), 2 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.276.§) és társtettesként elkövetett lopás bűntettében (Btk.316.§ (1) bekezdés, (5) bekezdés a./ pont) állapította meg. A vádlottat ezért halmazati büntetésül 1 év 4 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A III.r. vádlott bűnösségét 2 rb. társtettesként elkövetett csalás bűntettében (melyből 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdés, (6) bekezdés a./ pont, 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdés (5) bekezdés a./ pont) és 2 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.276.§) állapította meg. Halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

Mindhárom vádlott vonatkozásában határozott az előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött idő beszámításáról.

Az I.r. és a II.r. vádlottat egyetemlegesen kötelezte sértett1 részére 2.215.360 Ft tőke,

Az I.r., a II.r. és a III.r. vádlottat egyetemlegesen az ügyvéd1 által képviselt sértett2, sértett3 és sértett4 magánfelek részére 40.000.000 Ft tőke és kamatai, továbbá mindkét kártérítés tekintetében a le nem rótt eljárási illetékek megfizetésére.

Ezen túlmenően sértett5 polgári jogi igényét elutasította. Sértett1 további igényét pedig egyéb törvényes útra utasította.

Az eljárásban elrendelt zár alá vételeknél a kényszerintézkedést az ítélet jogerőre emelkedéséig fenntartotta.

Döntött továbbá a lefoglalt bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész mindhárom vádlott terhére a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be.

A vádlottak védője a nyilatkozattételre fenntartott 3 napon belül valamennyi vádlott javára fellebbezést jelentett be, perorvoslatát írásban nem indokolta.

Az elsőfokú ítélet kihirdetésére kitűzött tárgyaláson a vádlottak nem jelentek meg. A I.r. vádlott a részére postai úton kézbesített ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A II.r. és a III.r. vádlott részére csak a másodfokú eljárásban járt sikerrel az elsőfokú ítélet kézbesítése, amely ellen nem jelentettek be fellebbezést.

Az I.r vádlott a másodfokú eljárásban új védőt Ügyvéd2-őt hatalmazta meg, Ügyvéd3-tól a meghatalmazást visszavonta, aki a továbbiakban a II. rendű és III.r. vádlott képviselőjeként járt el.

Az I.r. vádlott védője fellebbezését írásban részletesen megindokolta. Elsőlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, amelynek alapjaként több okot is megjelölt.

A Be.373.§ (1) bekezdés I.c. pontja szerint utalt a törvényes vád hiányára, mert a vádirat nem jelöli meg pontosan a bizonyítási eszközöket. A Be. 373.§ (1) bekezdés II.d. pontjára azért hivatkozott, mert álláspontja szerint a vádlottak között érdekellentét van, így egy közös védő nem képviselhette volna őket. Ebből vezeti le, miszerint olyan személy - külön-külön védő - távollétében folytatták le az eljárást, akinek a részvétele a tárgyaláson kötelező. Utalt még a Be.373.§ (1) bekezdés III.a. pontjára is, amely az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének elmulasztását kifogásolja. Okfejtésében több tanú figyelmeztetésének szó szerinti jegyzőkönyvezését hiányolja, amely miatt a vallomásaik bizonyítási eszközként nem vehetők figyelembe. Nélkülük a bíróság nem tett, illetve nem tehetett eleget az indokolási kötelezettségének.

Másodsorban indítványozta az iratok tartalma alapján és helyes ténybeli következtetések levonásával eltérő tényállás megállapítását és annak alapján az I.r. vádlott felmentését. Ennek alapját a következőkkel indokolta. A rendelkezésre álló adatok elégtelensége esetén könyvszakértő és ingatlanforgalmi szakértő bevonása nem nélkülözhető. Az Sértett1 család egyes tagjainak megtévesztése szóba sem kerülhet, mert éppen ők akartak megszabadulni egy veszteséges kft-től. Az ingatlan tulajdona körében az eredeti állapot helyreállítása iránti szerződéssel ők tévesztették meg a vádlottakat. Emellett a csalási kár megállapíthatósága körében az indítványozott szakértői bizonyítás eredménye alapvető jelentőséggel bír a kft. vagyona és a vételár összevetése érdekében.