A Fővárosi Törvényszék Bf.9094/2008/4. számú határozata közérdekű üzem működésének megzavarása bűntett tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 62. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 87. §, 260. §, 1979. évi III. törvény 2. §, 6. §, 8. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 10. §, 78. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 370. §, 371. §] Bírók: Csák Zsolt, Kiszel Zoltánné dr. Nyekita Györgyi, Tóth Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.80016/2007/33., *Fővárosi Törvényszék Bf.9094/2008/4.*, Kúria Bfv.566/2009/5. (BH 2011.2.32)

***********

Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság

27.Bf.9094/2008/4

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2008. november hó 26. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

V É G Z É S T

A közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérlete miatt I.rendű vádlott neve és társai ellen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2008. június 16. napján kihirdetett 2.B.80.016/2007/33. számú ítéletét valamennyi vádlott tekintetében helybenhagyja.

I N D O K O L Á S

A kerületi bíróság az elsőfokú ítéletében I.rendű vádlott neve, ... II. r., ... III..rendű vádlott neve IV. r., ... V.. r., VI.rendű vádlott neve vádlottakat bűnösnek mondta ki a Btk. 260. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérletében, mint társtettes és ezért valamennyi vádlottat 30-30 nap fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munka büntetésre ítélte, rendelkezett továbbá a munkakötelezettség nem teljesítése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, valamint a bűnügyi költség viseléséről is.

Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére a büntetés súlyosítása, felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása végett, I.rendű vádlott neve , ... II. r., ... IV.. r. és V.rendű vádlott neve vádlottak és védőik a tényállás téves megállapítása miatt felmentésért, ...III..rendű vádlott neve és védője szintén a tényállás téves megállapítása miatt, megalapozatlanság okából felmentésért, míg VI.rendű vádlott neve és védője felmentés végett jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség Bfel.15.928/2008/1. számon az ügyészi fellebbezést változatlanul fenntartva az ítélet megváltoztatására, felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.

A másodfokú nyilvános ülésen jelenlévő ügyész a fellebbezést továbbra is fenntartva kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást felderítette, a bizonyítékokat az eljárás anyagává tette, indokolási kötelezettségének is megfelelően eleget téve logikusan megindokolta, hogy mely bizonyítékokat és miért fogadott el, ezért ítélete megalapozott. Szükséges azonban kitérni III..rendű vádlott neve vádlott védekezésére, miszerint önhibáján, akaratán kívül keveredett bele az eseményekbe. A vádlott gépkocsija nem a saját sávjában állt, a másik sávba belógott, az előtte keresztben álló másik járművet kikerülhette volna. Téves továbbá azon védői hivatkozás is, mely szerint a rendzavarás szabálysértésének elbírálása során a cselekmény már elbírálást nyert, mivel a Be. 10. § alapján a bíróságot nem köti más eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen vetette el a jogellenesség hiányára és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozást is, utóbbi esetében ugyanis ezen alapjog gyakorlása nem terjedhet bűncselekmény megvalósításáig még akkor sem, ha ez nem tekinthető klasszikus értelemben erőszakos bűncselekménynek. A cselekmény minősítésével is egyetértett, bár azon érvelését az elsőfokú bíróságnak, mely szerint a rendőrség kiérkezése után kialakult helyzetet nem rótta a vádlottak terhére nem osztotta. Ugyanakkor a tömegközlekedés jelentős mértékű megzavarása még így sem állapítható meg, ezért a kísérlet megállapítását helyesnek tartotta. A büntetés kiszabása körében további súlyosító körülményként kérte értékelni, hogy a cselekmény a felszíni közlekedést is hátrányosan befolyásolta, és a köznyugalom is zavart szenvedett, míg a késedelmes rendőri intézkedést enyhítő körülményként kérte figyelembe venni. A végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés mellett a vádlottak előzetes mentesítésére is indítványt tett.

A másodfokú eljárásban a vádlottak védői perbeszédükben azonos körülményeket és okokat jelöltek meg, amelyek miatt az elsőfokú ítélet által megállapított tényállást hiányosnak, tévesnek, illetőleg megalapozatlannak tartották és ezért a vádlottak felmentésére tettek indítványt. Valamennyien hivatkoztak a rendőrség késedelmes intézkedésére, hogy azt a vádlottak terhére nem lehet felróni, továbbá kiemelték, hogy a vádlottak magatartása objektíve alkalmatlan volt a BKV tömegközlekedésének jelentős mértékű megzavarására. I.rendű vádlott neve I. r., ... IV.. r. és VI.rendű vádlott neve vádlottak védőjének álláspontja szerint a vádlottak cselekményük során a békés gyülekezés jogával éltek, a nemzetközi egyezmények, az Alkotmány, a gyülekezési jogról szóló törvény, de az Emberi Jogok Európai Bírósága által Bukta és társai ügyben hozott döntés értelmében is magatartásuk jogellenesnek nem tekinthető. A minősítés körében a védők a társtettesség megállapítását is vitatták.

I.rendű vádlott neve I. r. és ... IV.. r. vádlottak védője szerint az elsőfokú bíróság ítélete azt sugallja, hogy azért állapítható meg a vádlottak terhére a Btk. 260. §-ában megjelölt bűncselekmény, mert elmulasztották előre bejelenteni a tüntetést. Továbbra is kérte a tényállás - az elsőfokú eljárásban védőbeszédében megjelöltek szerinti - kiegészítését az Országos Választási Bizottság szavazócédulák megsemmisítésével kapcsolatos döntésével, amely a cselekmény kiváltó oka volt. Kiemelte a cselekmény társadalomra veszélyességének hiányát, hogy a demonstráció a békés jellegét végig megőrizte, ezért alkotmányos védelemhez fűződő jogát nem vesztette el a vádlottak cselekménye, amely objektíve nem is volt hatóképes a BKV működésének jelentős mértékű megzavarására, és emiatt még csak a kísérlet sem állapítható meg. A vádlottak magatartása a bejelentés hiánya miatt legfeljebb a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének megállapítására lehet alkalmas. Kifogásolta ezen kívül az elsőfokú bíróság büntetéskiszabását és a "fair eljárás" elvének megsértését, az eljárás elhúzódása miatt.

... II. r. és ... V. r. vádlottak védője szerint az elsőfokú bíróság tényállása megalapozatlan, iratellenes, a megállapított tényekből hibásan következtetett újabb tényekre. A BKV ugyanis már 8,15 órakor a leállt forgalom miatt megtette az intézkedéseket, hogy a buszok terelt útvonalon közlekedjenek. Csak néhány busz maradt a hídon, továbbá volt annyi hely, hogy a mentők a hídon át tudtak haladni. Ily módon semmilyen fennakadás a BKV közlekedésében nem volt, arra a vádlottak cselekvősége alkalmatlan volt. A vádlottak cselekvőségén kívül eső körülmények vezettek a forgalom leállására a hídon. A büntetéskiszabás körében az elévülési időn túli időmúlást emelte ki.

III..rendű vádlott neve III. r. vádlott védője a fellebbezést írásban is indokolta. A tényállásból hiányolta annak megállapítását, hogy a vádlottak milyen sorrendben és mikor érkeztek a hídra. Hiányolta, hogy az elsőfokú bíróság nem tért ki védencének eltérő védekezésére és bár tény, hogy nem köti a bíróságot a szabálysértési hatóság határozata, de nem mehet el mellette sem. Álláspontja szerint a vágatlan rendőrségi anyagot, légi felvételt be lehetett volna szerezni az eljárásban.