BH 2010.9.242 I. A hamis tanúvallomás az érintett számára akár előnyös, akár hátrányos határozat meghozatalához is vezethet, ezért ez a személy a bűncselekmény sértettjének sem tekinthető.

II. Sértetti jogállás hiányában a hamis tanúzás miatt benyújtott vádindítvány nem törvényes vád, s ez a vádindítvány elutasítását, illetőleg, ha a törvényes vád hiányát a másodfokú bíróság észleli, az elsőfokú érdemi határozat hatályon kívül helyezése mellett a büntetőeljárás megszüntetését eredményezi [Be. 2. § (2) bek., 231. § (2) bek. d) pont, 373. § (1) bek. I. pont c) alpont, Btk. 238. §].

Az elsőfokú bíróság a 2009. május 15. napján kihirdetett ítéletével a terheltet az ellene a pótmagánvádló által hamis tanúzás bűntette [Btk. 238. § (2) bekezdés a) pontja] miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője jelentettek be fellebbezést a terhelt bűnösségének megállapítása érdekében.

A fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző eljárással együtt felülbírálva, a másodfokú bíróság 2009. június 30. napján meghozott végzésével a kerületi bíróság felmentő ítéletét hatályon kívül helyezte és a büntetőeljárást megszüntette.

Indokolásában kifejtette, hogy a sértett az ügyészségnek azon határozatát, amellyel a nyomozás megszüntetése miatti panaszát elutasította, 2006. május 4-én vette kézhez. A határozat tartalmazta, hogy a közléstől számított harminc napon belül léphet fel a sértett pótmagánvádlóként. Ehhez képest a jogi képviselőjét 2006. június 2-án hatalmazta meg a pótmagánvádas eljárásban való képviseletre, a vádindítványt pedig csak 2006. június 6-án adták postára.

Minthogy a sértettnek pótmagánvádlóként történő fellépésére 2006. június 5. (hétfő) napjáig volt lehetősége, és a postára adásra a jogvesztő határidő lejárta után került sor, a vádindítvány elkésett, következésképpen azt már az elsőfokú bíróságnak a Be. 231. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt okból el kellett volna utasítania. Utalt a másodfokú bíróság arra is, hogy a Be. szabályai visszaható hatállyal nem bírnak. A másodfokú felülbírálat idején hatályos Be. 229. §-ának (1) bekezdése egyébként - ami a vádindítvány benyújtására lényegesen kedvezőbb hatvan napos határidőt állapít meg -, amiatt sem alkalmazható, mert ez a határidő még a módosító rendelkezések hatályba lépése előtt letelt.

A másodfokú bíróság megítélése szerint a vádindítvány a Be. 2. § (2) bekezdésében meghatározott törvényes vád kritériumainak, ezen belül a Be. 230. §-ának (2) bekezdésében felsorolt követelményeknek sem felelt meg mindenben. Az ugyanis a terhelt lakcímén kívül más, a terhelt azonosításához szükséges - a Be. 117. § (1) bekezdése szerinti - személyi adatokat sem tartalmazza.

Továbbá annak indítványozása is elmaradt, hogy tárgyalás tartása esetére a pótmagánvádló kiket kíván megidézni, illetve értesíteni.

Ennélfogva a vádindítvány a [Be. 231. § (2) bekezdés, d) pontjának] második fordulatában megkívánt törvényes vád kellékeinek sem mindenben felel meg, amely miatt ugyancsak a vádindítvány elutasításának van helye.

Mindezekre figyelemmel a Be. 373. § (1) bekezdésének I/c. pontjában írt okból - mivel az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el - került sor a fellebbezési eljárásban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és a büntetőeljárás megszüntetésére.

A másodfokú bíróság eljárást megszüntető határozata ellen, annak hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében - 2009. október 21-én - jogi képviselője útján a pótmagánvádló nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Ebben konkrét felülvizsgálati ok megjelölése nélkül arra hivatkozott, hogy a vádindítványa határidőben benyújtásra került, hiszen - az indítványhoz mellékelt okiratból megállapíthatóan - 2006. június 4-e és 5-e egyaránt ünnep (Pünkösdvasárnap és Pünkösdhétfő) volt, amelyre tekintettel az eljárási cselekményre nyitva álló határidő csak e munkaszüneti napokat követő első munkanapon, tehát 2006. június 6-án járt le. Törvényt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor a vádindítvány elkésettsége miatt a büntetőeljárást megszüntette, és az elsőfokú ítéletet érdemben nem bírálta felül, elzárva a pótmagánvádlót attól a lehetőségtől, hogy fellebbezését megindokolja.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében meghatározott büntető anyagi jogi és a büntető eljárásjogi jogsértések fennállása esetén van helye.

A Be. 417. § (1) bekezdésének I/b) pontja szerint a pótmagánvádló a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt nyújthat be a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, felmentés, vagy az eljárás megszüntetése esetén, még pedig a törvényes határidőn, a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül [Be. 418. § (1) bek.].

Leszögezhető: a pótmagánvádló ezzel a lehetőséggel élve a törvényes határidőn belül élt felülvizsgálati indítvánnyal, amelyben azonban felülvizsgálati okot nem jelölt meg.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja értelmében felülvizsgálati okot jelent, ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatának a meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyiké­ben meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.