A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40669/2018/12. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 209/A. §, 237. §, 239. §, 523. §, 685. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 213. §] Bírók: Mészáros Zsolt, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.43079/2017/29., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40669/2018/12.*, Kúria Gfv.30270/2019/6. (BH 2020.5.152)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

37.Gf.40.669/2018/12/I. szám

A Fővárosi Ítélőtábla az Olsavszky Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., II.r., III.r. felperesnek a Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. szeptember 28. napján kelt 30.G.43.079/2017/29. számú ítélete ellen a felperesek által 30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, megállapítja, hogy a peres felek között 2016. május 25. napján JDJ-.... számon kötött kölcsönszerződés érvénytelen.

Az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit mellőzi.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az alperes mint kölcsönnyújtó, az I.r. felperes mint adós, a II.r. és III.r. felperes mint adóstárs között JDJ-.... számon 2006. május 25. napján jött létre kölcsönszerződés. A szerződés 1. pontja rögzítette, hogy a kölcsön célja a szerződésben meghatározott ingatlan megvásárlásának részbeni finanszírozása. A szerződés 2/a. pontja a finanszírozási igény összegét 18.000.000 forintban, a 2/b. pont a kölcsön összegét 120.169,- CHF-ban határozta meg azzal, hogy a folyósítás és a törlesztések pénzneme forint. A szerződés 3. pontja a kölcsön futamidejét 408 hónapban, 4. pontja a kamat mértékét 2,49 %-ban, az 5. pontja a kezelési díj mértékét 0,22 %-ban határozta meg azzal, hogy a havi kezelési díj számítása az ügyleti év elején fennálló tőketartozás alapján történik és egyenlő részletekben, havonta a törlesztőrészlettel azonos időben kerül terhelésre. A havi kezelési díj minden havi törlesztőrészlettel egyidejűleg esedékes. A szerződés 6. pontja szerint a kölcsön első kamatperiódusra érvényes havi törlesztőrészlete 399,- CHF, a törlesztőrészletek száma 408, az első törlesztőrészlet esedékessége 2006. július 15., ezt követően minden hónap 15. napja, az utolsó törlesztőrészlet esedékessége 2040. június 15. A szerződés 8. pontja biztosítékként határozta meg a szerződés 1. pontjában meghatározott ingatlanra alapítandó jelzálogjogot. A szerződés 9. pontja a kölcsön folyósításának különös feltételeiként tartalmazta, hogy a bank maximum a 2/a. pontban megjelölt finanszírozási igény forintösszegének megfelelő svájci frank összeget folyósít. További folyósítási feltétel az ingatlanbiztosítási ajánlat, vagy kötvény bankra történő engedményezése, egyoldalú tartozáselismerő és kiköltözési nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalva, valamint a bank széljegyzett jelzálogjoga. A szerződés 11. pontja szerint a teljes hiteldíj mutató (THM) 5,61 % azzal, hogy a THM meghatározása a kölcsön kapcsán teljesített forintfizetések alapján történt, a fizetések CHF-re történő átszámításánál figyelembe vett devizaárfolyam érvényességének napja 2006. május 25., a THM meghatározása a kölcsön kapcsán teljesített svájci frank fizetések alapján történt. Ugyanez a pont tartalmazta, hogy az adós és adóstársak a szerződés aláírásával kijelentik, hogy a szerződés aláírása előtt a kölcsönszerződésben az alkalmazásra kerülő THM-et, annak számítási módját és a THM számítása során figyelembe nem vett költségeket, különösen a közjegyzői díj és a kölcsön folyósításához megkövetelt biztosítási díj meghatározását és várható összegét megismerték. A szerződés II/1.4. pontja rögzítette, hogy a bank az adóst a folyósított devizaösszegről a kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képező úgynevezett visszaigazoló levélben értesíti. A visszaigazoló levél a folyósított kölcsön tényleges összege mellett tartalmazza a bank által megállapított - a folyósított devizaösszegre tekintettel esetlegesen módosuló - havi törlesztőrészletet, illetve a II/4.2. pont szerint esetlegesen fizetendő ügyleti kamatot is. Az adós tudomásul veszi, hogy a bank a szerződésszámot a folyósítás időpontjáig egyoldalúan megváltoztathatja. Erről a bank az adóst a visszaigazoló levélben értesíti. A szerződés II.4.2. pontja a kölcsön visszafizetésével kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy amennyiben a kölcsön folyósítása az első törlesztőrészlet esedékességét megelőző 30. napnál korábban történik, a bank dönthet úgy, hogy a kölcsön folyósításának napja és ezen nap közötti időre járó ügyleti kamat megfizetését az első törlesztőrészlettel egyidejűleg, az első törlesztőrészlet összegén felül esedékessé teszi. A bank az adóst és az adóstársakat az ily módon fizetendő kamat összegéről a visszaigazoló levélben értesíti. A szerződés II.4.5. pontja szerint forint törlesztés esetén a kölcsön és mindenkori hatályos kamatának átszámítása forintra a bank által a tényleges megfizetés napján meghirdetett úgynevezett pénztári deviza eladási típusú árfolyamon történik. A II.8.8. pontjában az adós/adóstársak tudomásul vették, hogy a kölcsön igénybevételével együtt járó, az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes mértékben maguk viselik. A bank fenntartotta azt a jogot, hogy amennyiben az árfolyamok kedvezőtlen változása - a bank megítélése szerint - veszélyezteti az adós/adóstársak kölcsöntörlesztési képességét, a fennálló kölcsöntartozást visszavonhatatlanul forintra átváltsa, és az átváltás napjától a mindekori kondíciós listájában meghirdetett, a jelen kölcsön céljának és típusának megfelelő forint kamatláb és kezelési/előtörlesztési díj mérték alapján számítsa ki a kamatot és a kezelési/előtörlesztési díjat. A kölcsöntartozás forintra történő átszámítása a II.4.5. pont szerinti árfolyamon történik.

A kölcsönszerződés aláírást megelőzően 2006. május 10-én valamennyi felperes Kockázatfeltáró nyilatkozat lakossági üzletfelek devizakölcsön felvételéhez megnevezésű iratot írt alá azzal, hogy az abban foglaltakat megismerte, megértette és tudomásul veszi. A kölcsönszerződést a tájékoztatásnak megfelelő kockázatok teljeskörű ismeretében köti meg. A kockázatfeltáró nyilatkozat rögzítette a vételi és eladási árfolyamkülönbözete címszó alatt, hogy amennyiben a devizakölcsön folyósítása forintban történik, a alperes neve a devizakölcsön összegét a folyósítást megelőzően forintra átszámítja. Ilyenkor a bank CHF/EUR pénztári deviza vételári árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az üzletféltől azt a CHF/EUR összeget, aminek ellenértékét forintban folyósítja az üzletfélnek. A hitelező törlesztésekor ugyanez fordítva történik. Amikor az üzletfél a törlesztőrészletet forintban fizeti, a CIB Bank azt CHF/EUR pénztári deviza eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna az üzletfélnek a törlesztéshez szükséges svájci frank összeget. A vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál, a különbség mértéke az egyes bankok üzletpolitikájától függően változik, a CIB Banknál jelenleg kb. 3 %.