A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1021/2015/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 392. §, 394. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 42. §, 52. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bíró: Székely Sándorné

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

24.M.1021/2015/2. szám

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Bárdos Rita ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Michalik György jogtanácsos által képviselt Nemzetgazdasági Minisztérium (alperes címe) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetének helyt ad, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 34520-2/2013-5420. számú másodfokú határozatát - Budapest Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve 4746-16/2013-4101. számú elsőfokú határozatára is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest 300.000,- Ft (háromszázezer forint) + 81.000,- Ft (nyolcvanegyezer forint) ÁFA perköltség megfizetésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felek előadása, 1. sz. tanú, 2. sz. tanú és 3. sz. tanú tanúvallomásai, valamint a becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes 1 arányú tulajdonát képezi a felperes címe alatti családi ház felső szintje. A családi ház másik - alsó - szintje a felperes testvérének tulajdonában áll, az oldalsó szomszédban felperes édesapjának háza áll, a ház aljában lévő autószerelő műhellyel. A felperes a házát 2008. óta folyamatosan újítja fel.

2013 tavaszán a felperes munkája kapcsán (felperes biztosítás közvetítőként dolgozik) találkozott gyerekkori "szembe" szomszédjával, ...el, ahol szóba került, hogy a felperes húga szeretne betonoztatni. ... felajánlotta, hogy testvérével, 2. sz. tanúval elvégzik ezt a munkát. Miközben a testvérpár a betonozáson dolgozott, felperes megkérdezte, hogy tudnak-e szigetelést és állványozást is vállalni, amire 2. sz. tanú igennel felelt.

A felperes 2. sz. tanúval - ekkor szóban - állapodott meg a munka elvégzéséről. Eszerint a családi ház felső szintjét kellett szigetelni, a munka díjazását illetően 2. sz. tanú javaslatára- miszerint ez a szokásos piaci ár - 2.000,- Ft/m2-ben állapodtak meg. Ez az ár csak a szigetelésre vonatkozott.

Felperes a szigetelés tervezésekor utánajárt az állvány felállításának és arra jutott, hogy annak bérlése sokkal drágább, mintha maga megvásárolna egy állványzatot a szigetelés elvégzéséhez. Ezért úgy döntött, hogy az állványt megvásárolja. Az állványzat felépítésében 2. sz. tanú és mindig más emberek, majd az általa segítségül hívott 1. sz. tanú vettek részt, a felperes is segített benne: feladogatta az elemeket (rudak, padló), az összerakást és a rögzítést 2. sz. tanú végezte mindig egy másik személlyel, akit aznapra hívott.

Az állványzatot úgy építették fel, hogy a ház egyik oldalán elkezdték, majd amikor elkészült, a ház másik oldalán is felállították. A ház egyik oldalán, ahol a lépcső miatt az állványzatot nem tudták folyamatosan építeni, a két állványzat közé beraktak egy áthidalót, ami köré már nem építettek korlátot.

A szigetelési munkálatokat 2. sz. tanú és testvére kezdték el, majd később 2. sz. tanú egy másik embert hívott a bátyja helyett, aki pár napig jött (...), ezt követően pedig 1. sz. tanút.

Tekintettel arra, hogy a felperes 2. sz. tanúval nem állapodott meg a teljesítés végső határidejében, a munkálatokat 2. sz. tanú és 1. sz. tanú akkor végezték, amikor más (festési vagy egyéb) munkájuk nem volt. Volt, hogy mindketten dolgoztak a felperes házán, de többször előfordult, hogy csak 1. sz. tanú ment és végezte a munkálatokat. Felperes korán reggel elment és késő délután-este ért haza. A házban lakó húgától, élettársától, a szomszédban lakó szüleitől, és a szülei műhelyénél tartózkodó 3. sz. tanútól annyit tudott, hogy általában 9-10 óra körül kezdték el a munkát.

Figyelemmel arra, hogy a szigetelést a felperes által lakott házon végezték, felperes nap mint nap látta, hogy halad a munka. Előfordult, hogy megkérte a munkát végzőket, hogy javítsák ki a falat, ahol nem volt egyenletes, vagy helyezzenek el a szigetelő anyag mind a négy sarkára dübelt, mert más hozzáértő ismerőseitől tudta, hogy így az anyag az épület falán sokkal jobban megmarad.

A fizetés úgy történt, hogy a felperes naponta, hetente 2. sz. tanú kérésére a részére adta át a fizetséget. A kifizetett összegeket és a kifizetés dátumát a felperes saját naplójában (F/4.) feljegyezte, azt a pénz átadásakor - az átvétel igazolása céljából - 2. sz. tanú aláírta. 1. sz. tanú és 2. sz. tanú egymás között úgy állapodtak meg, hogy a felperestől kapott pénzt megfelezik.

Egy alkalommal, amikor 1. sz. tanú egyedül ment dolgozni, a felperes 1. sz. tanú kérésére élelemre a részére adott át 5-10.000,- Ft közötti összeget. Ezt megelőzően 1. sz. tanú 2. sz. tanúval egyeztette, hogy ő maga is személyesen vehet át ezen a napon pénzösszeget felperestől. Ez az összeg elszámolásra került a felperes által vezetett naplóban.

2013. július 7. napján, egy vasárnapi napon 1. sz. tanú szintén egyedül dolgozott felperes házánál. Felperes ekkor - látva, hogy 1. sz. tanú csakúgy mint az előző napon, aznap is egyedül dolgozik - felhívta 2. sz. tanút, hogy ő jön-e aznap dolgozni, aki elmondta, hogy nem. Felperes ezt követően elment otthonról.

15 óra 45 perc körüli időpontban tisztázatlan körülmények között a munka végzése közben körülbelül 6 méteres magasságból 1. sz. tanú az állványzatról leesett és a ház melletti lépcsőre zuhant. Felperes húga hallotta a puffanást és kiérve látta, hogy 1. sz. tanú a földön fekszik, a szeme fennakadt. Felperes húga azonnal hívta felperest és a mentőket, akik kórházba szállították és ellátták a sérültet. 1. sz. tanú a baleset következtében maradandó fogyatékossággal járó koponya- és gerincsérüléseket szenvedett.

Felperes telefonon felhívta 2. sz. tanút, hogy megpróbálja értesíteni a sérült családját. Húgával együtt felvették 2. sz. tanút, aki tudta, hol lakik 1. sz. tanú. Együtt elmentek 1. sz. tanú albérletébe, ahol a főbérlő tájékoztatta őket, hogy 1. sz. tanú epilepsziás volt, és erről nem szeretett beszélni. Mutatott egy OMSZ jegyzőkönyvet egy korábbi balesettel kapcsolatban, amely szerint 1. sz. tanúnak epilepsziás rohama volt és saját felelősségére ment vissza dolgozni. Ezt az iratot 1. sz. tanú testvérének a kórházban visszaadták. 1. sz. tanú epilepsziás betegségéről sem felperes, sem 2. sz. tanú nem tudtak.

A balesetet követően felperes kérésére 2015. június 24. napjával keltezetten felperes és 2. sz. tanú aláírtak egy építési szerződés megnevezésű szerződést, mely szerint a kivitelező, 2. sz. tanú munkája a felperes otthonának szigetelése és az állványzat felépítése, az "építtető" pedig felperes.

A sérült ellátását végző orvos, ... bejelentése nyomán a Budapesti Rendőr Főkapitányság ... Rendőrkapitányság Rendészeti Osztálya Őr-Járőr alosztályának munkatársa 2013. július 12-én rendőri jelentést készített. A jelentés szerint ... intézkedő rendőr 2013. július 12-én kiment a felperes lakhelyére, ahonnan 11 óra 25 perckor többszöri hangjelzés ellenére sem jött ki senki. A szomszéd ingatlan tulajdonosa elmondta az intézkedő rendőrnek, hogy a tulajdonosok nincsenek otthon, mert dolgoznak, 18 óra után érnek haza.