A Budapest Környéki Törvényszék Bf.297/2018/3. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 590. §, 591. §, 598. §, 605. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 227. §] Bíró: Nyáregyháziné dr. Sánta Emese

Kapcsolódó határozatok:

Szigetszentmiklósi Járásbíróság B.318/2017/15., *Budapest Környéki Törvényszék Bf.297/2018/3.*, Kúria Bfv.433/2019/8. (BH 2020.4.96)

***********

A Törvényszék mint másodfokú bíróság a számú ügyben Székhelyén, 2018. október 12. napján tartott tanácsülésen meghozta az alábbi

végzést

A becsületsértés vétsége miatt I.rendű vádlott neve ellen indult büntető ügyben a Járásbíróság 2018. február 19. napján kihirdetett ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a becsületsértés vétségének törvényhelye helyesen Btk.227.§ (1) bekezdés a) pont.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlottat bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében [Btk.227§ (1) bekezdés]. Ezért őt megrovásban részesítette, és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen a vádlott felmentésért jelentett be fellebbezést.

A fellebbezés nem alapos.

A másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet a Be.590.§ (1) (2) bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

Az elsőfokú bíróság a büntető eljárás szabályait maradéktalanul megtartotta.

A tényállás - azzal a kiegészítéssel, hogy a magánvádló a magánindítványt 2016. szeptember 18. napján terjesztette elő - megalapozott, ezért az a Be.591.§ (1) bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban irányadó.

Az elsőfokú bíróság az ügyet felderítette. A bizonyítékokat iratszerűen, az ésszerű gondolkodás szabályainak megfelelően értékelte. Indokát adta, hogy a tényállást miért a sértett tanúvallomására alapította. E tanúvallomás bizonyító erejét pedig - az okirati bizonyítékok mellett - a vádlott ténybeli beismerő vallomása is alátámasztotta.

Az elsőfokú bíróság a vádlott bizonyítási indítványait okszerűen utasította el, mert azok a bűncselekmény megállapíthatósága szempontjából nem lényegesek.

A vádlott a fellebbezésben új tényt nem állított, és új bizonyítékra nem hivatkozott. A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma miatt így a felmentést célzó fellebbezés nem vezethetett sikerre.

Törvényes tehát a vádlott bűnösségére vont következtetés, és cselekmény minősítése is megfelel az anyagi jog szabályainak.

A másodfokú bíróság a vádlott terhén megállapított bűncselekmény megnevezését pontosítja.