A Legfelsőbb Bíróság Kfv.38195/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 368. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 2. §, 17. §, 29. §, 39. §] Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék K.20698/2010/3., *Kúria Kfv.38195/2010/4.* (BH 2012.7.180)

***********

Kfv.III.38.195/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a C. Ingatlanlízing Zrt. felperesnek a Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Tolna Megyei Bíróság 2010. október 8. napján kelt 9.K.20.698/2010/3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem, valamint a felperes által Kfv/3. sorszám alatt benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei Bíróság 9.K.20.698/2010/3. számú ítéletét - az indokolás részbeni hatályon kívül helyezésével - hatályában fenntartja.

A le nem rótt 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati és 18.000.- /azaz tizennyolcezer/ forint csatlakozó felülvizsgálat eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes, mint lízingbeadó és az "A." Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mint lízingbevevő, 2010. január 29. napján ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződést kötöttek, mely szerint a belterület 5856/1 hrsz alatti ingatlant 166.464.000.- Ft lízingdíj ellenében a lízingbevevő részére lízingbe adja 96 hónapos futamidővel, mely futamidő lejártát követően az utolsó lízingdíj megfizetésével az utolsó lízingdíj-részletbe kalkulált maradványértéken megszerzi az ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevő, és a lízingbeadó külön írásbeli nyilatkozattal öt banki munkanapon belül hozzájárul ahhoz, hogy az illetékes földhivatal a lízingbevevőnek az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze.

Rögzítésre került, hogy a lízingtárgy megvétele a Bank Zrt. javára alapított vételi jog gyakorlásával a felperes, mint vevő kijelölésével történt, továbbá, hogy a lízingszerződés megkötésekor a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme a 41725/2009. 2009. 12. 02. számon került széljegyzésre a földhivatalnál. A felek azt is rögzítették a szerződésben, hogy a lízingszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési és egyéb szerződéses kötelezettség maradéktalan teljesítéséig tartó időtartamra történő tulajdonjog fenntartásával kötik meg a szerződést. Ennek megfelelően a felek a lízingszerződés aláírásával hozzájárulnak a lízingtárgy vonatkozásában a lízingbevevő javára szóló tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséhez /az 5. számú melléklet 10. oldal teljesítésre vonatkozó része, a szerződés utolsó előtti oldalának tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzése fejezet/.

A lízingszerződés I. pontja a lízingszerződés célját akként határozta meg, hogy a lízingbeadó az ingatlant a lízingbevevő megbízása szerint a lízingszerződésben meghatározott eladótól megvásárolja kizárólag azzal a céllal, hogy azt a lízingbevevőnek a lízingszerződésben meghatározott feltételekkel rendeltetésszerű használatra lízingbe adja, illetve a lízingszerződésben meghatározott futamidő végén, illetőleg azt megelőzően bizonyos feltételek bekövetkezése esetén a lízingbevevő az ingatlan tulajdonjogát megszerezze /Általános szerződési feltételek I. pont/.

A felperes a Körzeti Földhivataltól /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ 2010. február 10. napján kérte a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének a lízingbevevő javára történő feljegyzését az érintett ingatlan vonatkozásában.

Az elsőfokú hatóság a felperest hiánypótlásra hívta fel, mert a lízingszerződés szerint a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi az adásvételi szerződés, ezért kérte azt pótolni.

A felperes a hiánypótlásnak nem tett eleget. Kifejtette, hogy a mellékletét képező adásvételi szerződés az ingatlan eredeti tulajdonosa, mint eladó, és felperes, mint vevő között létrejött szerződést takarja, mely a földhivatalnál megtalálható tulajdonjog bejegyzési kérelem mellékleteként. A felperes és a lízingbevevő közti adásvételi szerződést maga a lízingszerződés tartalmazza.

Az elsőfokú hatóság 31204/2010. számú határozatával a kérelmet elutasította. Kifejtette, hogy a felperest hiánypótlásra hívta fel, mely hiánypótlásnak a felperes nem tett eleget, így az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ 40. §-ának /1/ bekezdése alapján a kérelmet elutasította. A határozat indokolása kitért arra, hogy a felperes hiánypótlásban adott válaszában hivatkozott iktatószám, miszerint az alatt megtalálható a kért adásvételi szerződés, nem létezett. A felperes tulajdonszerzéséhez kapcsolódó dokumentumok nem voltak fellelhetők. Kitért arra, hogy a hatóság a felperes és a lízingbevevő közti adásvételi szerződést kérte be, és a becsatolt lízingszerződés tulajdonjog bejegyzési engedélyt a lízingbevevő javára nem tartalmazott.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a bejegyzési engedélyt már a földhivatalhoz történő benyújtáskor tartalmaznia kell az okiratnak, és nyilatkozni kell arról, hogy legfeljebb az okirat földhivatali benyújtását követő hat hónapon belül ezt az engedélyt megadja. Mivel ez a lízingszerződés konstrukciójában nem volt lehetséges, és ilyen bejegyzési engedély hiányzott, ezért az Inytv. 39. § /3/ bekezdésének f/ pontjában foglalt feltétel nem teljesült.

Emellett a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzése azért sem volt lehetséges, mert a lízingszerződés, annak megkötésekor az ingatlan használatba adására, nem pedig a tulajdonjog átruházására irányult, és nem biztos az, hogy az arra jogosult lízingbevevő a futamidő végén él az őt megillető joggal, azaz csak feltételes tulajdonszerzésről van szó.

Másodlagosan azzal is érvelt, hogy a beadvány hiányos volt azért is, mert a felperesi törvényes képviselő aláírási címpéldányát másolati formában nyújtották be, továbbá a lízingtárgy tulajdonjogának felperes általi megszerzésére vonatkozó és a lízingszerződés elválaszthatatlan részét képező szerződések, nyilatkozatok nem kerültek csatolásra.

A felperes keresetében előadta, hogy a csatolt lízingszerződés és annak csatolt mellékletei teljesíti az Inytv.-ben foglalt feltételeket, így a lízingszerződés tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzésére vonatkozó része az érdekeltek megállapodásának minősül, amely a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatának tekinthető. A jelen esetben zártvégű pénzügyi lízingről van szó, a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy az utolsó részlet megfizetésével automatikusan átszáll a tulajdonjog a lízingbevevőre, tehát itt nincs választási joga a lízingbevevőnek, ennél fogva tartalmazza az adásvételi szerződés azon elemeit, amely a tulajdonjog lízingbevevő részére történő bejegyzéséhez szükséges a tulajdonjog fenntartás tényének bejegyzése mellett.