1/2023. (VI. 30.) LÜ h. körlevél
a védő és az ügyészség közötti egyeztetésről
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a gyorsítás és hatékonyságnövelés érdekében célként tűzte ki a büntetőeljárásban a terhelti együttműködés fokozását. A konszenzuális eljárások alkalmazását elősegíti a terhelt érdekében eljáró védő és az ügyészség közötti egyeztetés, ezért arra lehetőséget kell biztosítani az ügyészségi gyakorlatban is.
Mindezekre figyelemmel - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a következő körlevelet adom ki:
1. A terhelti együttműködésre irányuló egyeztetésekre alapvetően vizsgálati szakaszban van lehetőség. Amennyiben a védő a vádemelést követően keresi meg egyeztetés iránt az ügyészséget, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vezetője vagy helyettese tájékoztatja, hogy a vádemelést követően, a bírósági eljárás keretei között a védő és az ügyész egyaránt ügyfél, az üggyel kapcsolatos kommunikáció ebben az eljárási szakaszban a tárgyalás keretei között, a bírósági eljárás szabályai által meghatározott módon történhet.
2. A nyomozás során a védő és az ügyészség közötti egyeztetésre, az üggyel kapcsolatos kommunikációra a Legfőbb Ügyészség KSB. 3561/2018/1-I. számú iránymutatásában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni a 3-8. pontban meghatározott kiegészítésekkel.
3. A védő részéről felmerülő egyeztetés iránti igényt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vezetője vagy helyettese jogosult fogadni, alaki kötöttségek nélkül, írásban, szóban, telefonon vagy más technikai eszköz útján. A kapcsolat felvétele esetén a kezdeményező nevét és elérhetőségeit rögzíteni kell.
4. Az ügyészség vezetője ekkor észszerű időn belüli visszahívásáról, illetve válaszadásról tájékoztatja a megkeresőt.
5. Az ügyiratok tartalmának megismerése után az ügyészség vezetője az egyeztetés helyéről és idejéről tájékoztatja a védőt. Amennyiben a védő kezdeményezésének oka ismert, és a vezető ügyész annak alapján személyes egyeztetést nem tart indokoltnak, erről az általa megválasztott módon a védőt tájékoztatja.
Ha az egyeztetésre irányuló megkeresés idő előtti, a védőt erről kell tájékoztatni. Ilyen esetben az ügyészségnek jeleznie kell a védő felé az egyeztetés akadályának elhárulását, lehetőséget adva az egyeztetésre.
6. Személyes egyeztetésre az ügyészség hivatali helyiségében, az ügyészség vezetője által meghatározott körülmények között, az ügyészség vezetője vagy az általa kijelölt ügyész részvételével kerülhet sor. A megbeszélésen célszerű, hogy az ügyészség részéről az ügyészség vezetője vagy az általa kijelölt ügyész mellett további személy is részt vegyen.
7. A szóbeli egyeztetésről, valamint az elhangzottakról az ügyésznek feljegyzést kell készítenie, amely az ügyészség házi iratainak részeként kezelendő. Ha a szóbeli egyeztetést nem a vezető ügyész folytatta, az ügyész a feljegyzést - amely tartalmazza az egyeztetésen elhangzottak lényegét - a vezető ügyésznek bemutatja.
8. Az egyeztetést olyan módon kell lefolytatni, hogy azzal kapcsolatban az elfogult ügyintézésnek, az ügyészség szervezeti integritását sértő eljárásnak akárcsak a látszata se merülhessen fel.
9. Ezt a körlevelet a közzétételét követő naptól kell alkalmazni.
Dr. Ibolya Tibor s. k.,
legfőbb ügyész helyettes