A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40095/2011/11. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása (FEDEZETELVONÓ szerződés hatálytalanságának megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.095/2011/11.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Fülöp Hilda Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Pauló Katalin ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű és III. rendű alperesek ellen fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. október 15. napján kelt 15.G.41.326/2010/24. számú ítélete ellen mindkét fél részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes azon kereseti kérelmét elutasító rendelkezését, amelyben annak tűrésére kéri kötelezni a II. és III. rendű alpereseket, hogy követelését a Budapest ... hrsz.-ú ingatlanból végrehajtás útján kielégítse, hatályon kívül helyezi és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja;

az illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezését részben megváltoztatja, és az I. és II. rendű alperesek által az államnak egyetemlegesen fizetendő illeték összegét 108.000,- (Egyszáznyolcezer) Ft-ról 328.900,-(Háromszázhuszonnyolcezer-kilencszáz) Ft-ra felemeli, a felperes által az államnak fizetendő illeték összegét 792.000,- (Hétszázkilencvenkettőezer) Ft-ról 571.100,-(Ötszázhetvenegyezer-egyszáz) Ft-ra leszállítja;

egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 571.100,-(Ötszázhetvenegyezer-egyszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Megállapítja, hogy az I. és a II. rendű alperesek személyes költségmentességére tekintettel le nem rótt 328.900,-(Háromszázhuszonnyolcezer-kilencszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Megállapítja, hogy a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték összege 328.900,-(Háromszázhuszonnyolcezer-kilencszáz) Ft;

a felperesnek és együttesen az alpereseknek a másodfokú eljárásban 125.000,-(Egyszázhuszonötezer) -125.000,-(Egyszázhuszonötezer) Ft költsége merült fel.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Fővárosi Bíróság 2008. április 23. napján kelt 35.G.40.289/2007/29. számú ítéletében kötelezte jelen per I. rendű alperesét, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.481.027,- Ft-ot és ebből az összegből 720.000,- Ft után 1995. július 31. napjától, 1.701.902,- Ft után 1996. január 1. napjától, 1.039.125,- Ft után 1996. január 1. napjától és 2.020.000,- Ft 1996. január 3. napjától 2001. december 31-ig évi 20 %-os, 2002. január 1-től 2004. december 31-ig évi 11 %-os, és 2005. január 1. napjától kezdődően a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a 2009. február 25. napján kelt 10.Gf.40.444/2008/6. számú ítéletével helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban hozott, 2009. december 15. napján kelt Gfv.IX.30.167/2009/4. számú ítéletével a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit hatályában fenntartotta.

Az I. rendű alperes önként nem teljesített, ezért a felperes 2009. március 19-én végrehajtást kezdeményezett vele szemben, amely a Fővárosi Bíróság előtt 0100Vh.500062/2009. szám alatt folyamatban van. A végrehajtó tájékoztatása szerint a lefoglalt ingó/ingatlan vagyon értéke nem fedezi a végrehajtani kívánt követelést.

Az I. rendű alperes 2009. február 10. napján átruházta a R. Korlátolt Felelősségű Társaságban meglévő, a törzstőke 60 %-át kitevő, 1.800.000,- Ft névértékű üzletrészét gyermekére, a II. rendű alperesre. A tagváltozást a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.

A perben nem álló M.L. és M.B. mint eladók, valamint a II. és III. rendű alperesek mint vevők között, továbbá az I. rendű alperes mint haszonélvezeti vevő között 2007. november 14. napján adásvételi szerződés jött létre a Budapesti ... alatt felvett, természetben a Budapest, XII. kerület, ... szám alatt található 65 m2 alapterületű lakás, hozzátartozó garázzsal és kertrésszel ingatlan tárgyában.

A felperes a Fővárosi Bírósághoz 2010. július 12. napján benyújtott és az eljárás során módosított, felemelt keresetében kérte, hogy állapítsa meg a bíróság a R. Kft. üzletrésze II. rendű alperes részére történő értékesítésének és a ...hrsz.-ú ingatlan adásvételének irányában fennálló hatálytalanságát és kötelezze a II. és III. rendű alpereseket a végrehajtás tűrésére az elvont vagyonból. Kérte továbbá, hogy kötelezze az alpereseket egyetemlegesen kártérítés jogcímén egyrészt 2.853.569,- Ft, másrészt 2.444.875,- Ft, harmadrészt további 407.471,- Ft tőke, valamint a 20.278.219,- Ft végösszegű összes tőkésített követelése után 2010. október 16. napjától a késedelemmel érintett félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat + 7 % mértékű ügyleti kamata, végül ugyanezen teljes követelés erejéig, a felperes által ténylegesen felvett hitelek után 35 %-os hitelkamat és a keresetben követelt ügyleti kamat (jegybanki alapkamat + 7 %) különbözetének megfizetésére.

A keresetét arra alapította, hogy a R. Kft. üzletrészére vonatkozó átruházási szerződés a Ptk. 203. § (2) bekezdése alapján fedezetelvonónak minősül, mivel a keresetlevélhez csatolt, a bírósági végrehajtó által kiállított igazolás szerint az I. rendű alperes más végrehajtható vagyonnal nem rendelkezett, a felperesi igény keletkezése megelőzi az átruházás időpontját, és a II. rendű alperes mint hozzátartozó jogszerzése a családi kapcsolatra figyelemmel rosszhiszemű. Álláspontja szerint a logika törvényei szerint a rosszhiszeműség törvényi vélelme nem dönthető meg, mert a múltbeli tudati állapot teljes bizonyossággal nem mutatható ki, ezért a vélelmezett rosszhiszeműség a bíróságot köti.

Az ingatlan adásvételi szerződés vonatkozásában előadta, hogy a szerződéses konstrukció alapján egyértelmű, hogy ilyen szerződés − melyben a gyermekek állagot, a szülő pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot vásárol − akkor jön létre, ha a szülő vásárol, illetve ajándékoz ingatlant a gyermekeinek, fenntartva magának a haszonélvezetet. Ez esetben az állagtulajdonos gyermekek öröklés módjára jutnak hozzá az ingatlanhoz a haszonélvező halála után, ezért az örökléshez képest ez vagyoni előnyt számukra nem jelent, a gyermekek ezért nem járulnak hozzá az ingatlan vásárlásához. A holtig tartó haszonélvezeti jog alapján a haszonélvező használhatja az ingatlant, ezért a haszonélvezet az ingatlan valós értékével azonos. A visszterhesség vélelme alapján a haszonélvezetért teljes ingatlan értéket fizetett, gyermekei viszont ingyenesen jutottak az állaghoz. Mindez azt eredményezi, hogy a három résztvevővel is megmarad a fedezetelvonás ténye, megmarad a rosszhiszeműség és ingyenesség megdönthetetlen vélelme a hozzátartozó szerzésére, hiszen az eladók jóhiszeműségével a konstrukció érdemben két fősre csökken és feltárul a hozzátartozó felé történt rosszhiszemű fedezetelvonás.