A Kúria Mfv.10683/2013/4. számú precedensképes határozata megállapítás iránti per tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 233. §, 272. §] Bírók: Csorba Anna, Stark Marianna, Suba Ildikó

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.II.10.683/2013/4.szám

A Kúria ... jogtanácsos által képviselt kérelmezőnek - a Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hovánszki Arnold ügyvéd) által képviselt kérelmezett ellen konzultációs szabályok megsértésének megállapítása iránt a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 1.Mpk.50.012/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mpkf.20.796/2013/2. számú végzésével jogerősen befejezett nem peres eljárásban az említett másodfokú határozat ellen a kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mpkf.20.796/2013/2. számú végzését hatályában fenntartja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) és 2.700,- Ft (Kétezer-hétszáz forint) áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a kérelmező titkárhelyettese B. F. 2013. január 8-án a kérelmezettől írásbeli tájékoztatást kért a Lakhatási Támogatás Szabályzat bevezetendő rendelkezéseiről, majd 2013. február 1-jén konzultációt kezdeményezett a 2013. január 30-án kihirdetett szabályzattal kapcsolatban. A levelében hivatkozott arra, hogy a rendelkezések némelyike súlyosan sérti az egyenlő bánásmód követelményét, túlzott mértékben ellenőrzése alá akarja vonni a támogatást igénylők magánéletét. A konzultáció időpontjaként 2013. február 8-án 13.00 órát jelölt meg. A fenti időpontban a konzultáción a kérelmezőt B. F., valamint H. V. szakszervezeti titkár, míg a kérelmezettet M. V. HR unit manager és F.-né Cs. T. bérszámfejtés unit manager képviselte, akik annak a HR team managernek a helyettesei, akikhez a kérelmező a konzultációra vonatkozó kérelmét címezte. A megközelítőleg 40 perces konzultáció eredménytelenül zárult, a kérelmezett képviselői azt lezártnak tekintették és egy arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kívántak átadni a kérelmező titkárának, hogy esetleges írásbeli véleményét a következő hét első napjáig előterjesztheti. Ezt a nyilatkozatot a kérelmező titkára nem vette át.

A kérelmező a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz benyújtott kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett megszegte a konzultáció szabályait, érdemi tárgyalás lefolytatására nem került sor. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a kérelmezettet konzultáció lefolytatására. A kérelmező hivatkozott arra, hogy a kérelmezett képviselői nem rendelkeztek döntési jogkörrel, már a konzultáció elején jelezték, hogy csupán 40 percük van a megbeszélésre. A kérelmezett oldalán felmerült okból került sor a kezdeményezéshez képest a konzultáció hetedik napra történő kitűzésére, így megállapodás hiányában a konzultációt 30 perc után befejezettnek tudta nyilvánítani, annak a folytatásától indokolás nélkül elzárkózott. Ezen túlmenően nem függesztette fel a konzultáció időtartamára a szabályzat végrehajtását.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.Mpk.50.012/2013/4. számú végzésével a kérelmet elutasította és a kérelmezőt eljárási költség, valamint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

A végzés indokolása szerint a konzultáció rendeltetése, hogy a szociális partnerek megfelelő képviselet mellett érdemi véleménycserét folytathassanak. Ahhoz, hogy ez a jogintézmény a szerepét ténylegesen betöltse, megfelelő előkészítés, az időpont gondos meghatározása és megfelelő döntési jogosultsággal rendelkező képviselet szükséges.

A rendelkezésre álló iratok szerint a konzultáció helyét és idejét maga a kérelmező határozta meg.

A HR team manager 2013. február 27-én kelt nyilatkozata szerint a unit managerek saját ügykörükben jogosultak voltak a helyettesítésére, a képviseleti jogosultsága sokkal inkább a kérelmező képviselőjének volt megkérdőjelezhető, mivel a szakszervezet alapszabálya a képviseletre a titkárt jogosította fel. A kérelmező képviseleti jogosultságát a kérelmezett képviselői nem kifogásolták.

Annak eldöntésénél, hogy volt-e érdemi konzultáció a felek között, figyelemmel kell lenni arra, hogy a szabályzat tervezetét az üzemi tanács már véleményezte. A kérelmező 2013. január 8-án kért és kapott tájékoztatást a szabályzat tervezetéről, amely így széles körben ismertté vált a kérelmezett munkavállalói között. A kérelmező a kifogásait már a 2013. február 1-jén kelt levelében a kérelmezett tudomására hozta. Ilyen előzmények után a 40 perces megbeszélés sem jelent formális konzultációt.

A kérelmezett a konzultáció lezártnak nyilvánítása mellett is lehetőséget biztosított a kérelmező számára, hogy az esetleges további észrevételeit előterjessze, a kérelmező azonban az erre vonatkozó írásbeli tájékoztatást nem volt hajlandó átvenni.

A kérelmezett ugyan formálisan nem függesztette fel a szabályzat végrehajtását, azonban nincs adat arra vonatkozóan, hogy a konzultáció ideje alatt a szabályzat rendelkezései alapján bármilyen döntést hozott volna, így a kérelmezőnek ez a kifogása sem megalapozott.

A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék a 3.Mpkf.20.796/2013/2. számú végzésével az elsőfokú végzés fellebbezett részét azzal hagyta helyben, hogy a kérelmező illeték fizetésére történő kötelezését mellőzte.

A fellebbezésben foglaltakra tekintettel kiemelte, hogy az eljárás során nem merült fel olyan adat, ami azt igazolta volna, hogy a konzultáció időpontja a munkáltató érdekkörében felmerült okból tolódott ki a határidő utolsó napjára.

A kérelmezett az eljárás során igazolta, hogy képviselői a konzultáción döntési joggal vettek részt, ezt nyilvánvalóan a kérelmező sem vitatta, hiszen velük érdemi tárgyalást folytatott.

A jogvita elbírálása szempontjából nincs jelentősége M. V. kérelmező titkárához írt levelének, ugyanis a tárgyalások befejezése és a határidő lejárta miatt a konzultációs folyamat lezárult.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 233. § (3) bekezdésében megfogalmazott az a követelmény, hogy a munkáltató a konzultáció ideje alatt a tervezett intézkedését ne hajtsa végre, nemcsak a munkáltató formális, végrehajtás felfüggesztését elrendelő döntésével valósulhat meg, hanem úgyis érvényesülhet, ha a szabályzat alkalmazásától tartózkodik. Az alkalmazás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a szabályzat a konzultáció ideje alatt elektronikus formában elérhető volt.

A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében kérte a végzések hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a nemperes eljárás újbóli lefolytatására történő kötelezését.

Álláspontja szerint a jogerős végzés sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését, az Mt. 233. § (1) bekezdésének b) pontját, valamint a 233. § (2), (3) bekezdését.

A kérelmező hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelte el a kérelmében foglaltak bizonyítását és a bizonyítottság hiányát a terhére rótta mind a konzultáció időpontja, mind pedig a kérelmezettet képviselők képviseleti jogosultsága tekintetében.