A Tatabányai Járásbíróság P.21791/2010/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 8. §, 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §, 19. §, 20. §, 21. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 23. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 1. §, 3. §, 5. §] Bíró: Musitz Gábor

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Városi Bíróság dr. Baltay Levente ügyvéd (cím) által képviselt A. (cím) felperesnek dr. Neiger M. Tibor ügyvéd (cím) által képviselt B. Zrt. „cs. a.” (cím) alperessel szemben közérdekű adatok kiadása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek a B. Zrt. és a C. Zrt. között 2008-ban aláírt szerződéseket; a B. Zrt. által 2008-ban megkötött áramvásárlási szerződéseket; a B. Zrt. 2009 tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a C. Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumokat és a belső vizsgálat költségével kapcsolatos adatokat.

Az ítélet ellen a közléstől számított 15 napon belül a Megyei Bírósághoz címzett, de a Városi Bíróságnál három egyező példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, összegére, a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a felek tárgyalás tartását kérhetik. A felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést.

Indokolás

A bíróság a felperes keresetlevele, annak mellékletei, a felek képviselőinek meghallgatása, az alperes előkészítő irata alapján a következő tényállást állapította meg:

A D. Zrt. (továbbiakban: D. Zrt.) legkevesebb 75 % + 1 szavazatnyi, tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaság.

Az alperes részvényeinek kb. 98 %-a a D. Zrt. tulajdonában áll, mely cég az alperes vonatkozásában közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

Az alperes kezelésében vannak az alperes és a C. Zrt. között 2008-ban aláírt szerződések, az alperes által 2008-ban megkötött áramvásárlási szerződések, az alperes 2009 tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó C. Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumok és a belső vizsgálat költségével kapcsolatos adatok.

A felperes közvetlenül kérte az alperestől ezen adatok kiadását, azonban e kérés teljesítését az alperes megtagadta.

A felperes ezért keresetében a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 21. § (7) bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az elutasított közvetlen adatkérésében megjelölt adatok kiadására.

Keresetét arra alapította, hogy az alperes tulajdonosa az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) mellékletében a törvény hatálya alatt álló társaságként felsorolt D. Zrt. A helyes jogértelmezés szerint a Vtv. szabályai alkalmazandóak a közvetett állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra is, ezért a Vtv. 5. §-ára figyelemmel az alperes által kezelt, kiadni kért adatok közérdekből nyilvánosak. Ez az értelmezés fakad a törvény szelleméből is, hiszen egyébként az adatvédelmi törvényt könnyen ki lehetne játszani az állami vagyon különböző állami tulajdonban álló gazdasági társaságokba való kiszervezésével. Az Alkotmánybíróság határozatai szerint a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását mint lehetőséget megszorító módon, ebből fakadóan a közérdekű adatok nyilvánosságával foglalkozó jogszabályokat pedig kiterjesztően kell értelmezni.

A közérdekű illetve a közérdekből nyilvános adatok megismerésének – az alperes védekezésével szemben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. § (3) bekezdésére figyelemmel üzleti titok sem képezheti akadályát. A kiadni kért adatok nem büntetőeljárás során keletkeztek, az adatok minősége pedig nem változik meg azáltal, hogy egy büntetőeljárás során azokat felhasználják. Sem a nyomozóhatóság, sem az alperes mérlegelési jogától nem lehet függővé tenni közérdekű adatok nyilvánosságát. Ehhez hasonlóan egy választottbírósági eljárás sem vezethet az adatmegismerés korlátozásához.

A felperes perköltség igényt nem terjesztett elő.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Ellenkérelmét arra alapította, hogy az alperes mint a 2006. évi IV. törvény (Gt.) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet nem vonható az Avtv. 19. § (1) bekezdése szerinti körbe. Az alperes nincs állami tulajdonban, nem kezel a Vtv. körébe tartozó állami vagyont. Amennyiben a jogalkotó szándékától eltérve az alperes társasági részesedését is állami vagyonnak is tekintenénk, az alperes által kezelt vagyon már nem állami vagyon, hiszen az alperes vagyona elkülönül a Magyar Államnak az alperesben többszörösen közvetetten fennálló társasági részesedésétől. Az alperes nem a saját társasági részesedését kezeli, hanem ezt az elkülönülő, nem állami vagyon. Mindezek miatt az alperesre nem alkalmazható a Vtv. 5. §-a sem. A jogalkotó minden bizonnyal külön kihangsúlyozta volna, ha a közvetett állami vagyonra vonatkozó adatok is közérdekből nyilvánosak lennének.

Az alperes emellett hivatkozott arra, hogy a kiadni kért szerződések az alperes üzleti titkát képezik a Ptk. 81. §-a szerint, míg a szintén kiadni kért belső vizsgálati adatokat az alperes a büntető feljelentés keretében a nyomozóhatóság rendelkezésére bocsátotta, ezért a nyomozás befejezéséig a büntetőeljárásról szóló 1998. XIX. törvény (Be.) 74/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyhez kénytelen fordulni a felperes felvilágosításért. Az alperes egyébként sem tudja elbírálni, hogy mely adat átadása veszélyezteti az eljárás eredményes lefolytatását.

A felperes keresete az alábbiak szerint megalapozott.

A felek az ügyben az Avtv. 21. § (4) bekezdése alapján – függetlenül egyébként fennálló önálló jogképességüktől – perbeli jogképességgel rendelkeznek, a felperes az Avtv. 21. § (3) bekezdése szerinti keresetindítási határidőt megtartotta.

A felperes pert megelőző adatkérése illetve a keresete kellően konkrét volt, a kiadni kért szerződéseket a szerződő felek illetve a releváns időszak megjelölésével beazonosíthatóvá tette és megfelelően körülírta a belső vizsgálati anyagokkal kapcsolatos kérelmével érintett adatokat is. Bírói felhívásra az alperes is úgy nyilatkozott, hogy számára is egyértelmű a felperes által kiadni kért adatok körébe.

Az alperes nem vitatta a közvetlen irányítást biztosító befolyásolás tényét, illetve elismerte, hogy az alperes részvényeinek kb. 98 %-át tulajdonolja a D. Zrt. E tényeket a bíróság külön bizonyítás lefolytatása nélkül, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 163. § (2) bekezdése alapján valónak fogadta el. A perben az sem volt vitatott, hogy a felperes által kiadni kért adatok az alperes kezelésében lévő illetve a gazdasági tevékenységére vonatkozó információk. Mindezekre figyelemmel bizonyítandó tény nem merült fel az eljárás során, erre vonatkozó tájékoztatást a bíróság így nem is adhatott, ugyanis annak megítélése, hogy az alperes jogszerűen és megalapozottan tagadta-e meg az adatkiadást (Avtv. 20-21. §), a bíróság álláspontja szerint (összhangban a felek jogi képviselői által a tárgyaláson kifejtettekkel) azon jogkérdésben történő állásfoglalás függvénye, mely szerint az alperes a Vtv. 5. § hatálya alá vonható-e, érvényesül-e az adatok nyilvánossága a közvetett állami vagyon esetén is.