A Fővárosi Törvényszék K.700338/2019/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 15. §, 15/B. §, 19. §, 22. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 4. §, 85. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.700338/2019/12.*, Kúria Kf.37079/2020/4. (BH 2020.10.316)

***********

Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

106.K.700.338/2019/12.

A Fővárosi Törvényszék a felperesi képviselő egyéni ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek alperes jogi képviselője kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B.) alperes ellen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában hozott - .... számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata iránti közigazgatási perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000,- (azaz Huszonötezer) forint perköltséget.

A feljegyzett 30.000,- (Harmincezer) forint kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a közlésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Kúriához címzetten, a Fővárosi Törvényszéknél kell írásban, jogi képviselő útján az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani.

I n d o k o l á s

A felperes, mint munkáltató és a perben nem álló XY ... napján határozott időre közfoglalkoztatási szerződést kötöttek, amely szerint a felperes XY-t .... napjától közfoglalkoztatási jogviszonyban segédmunkás munkakörben foglalkoztatja. A határozott idő lejártát követően a szerződő felek ugyanilyen jellegű foglalkoztatásra további szerződéseket kötöttek, utoljára ...-jén, amelynek a hatálya ...-áig terjedt. Az így létesített közfoglalkoztatási jogviszony keretében XY a ....-on, illetve annak környékén, majd a ....-en köztisztasági feladatokat látott el. A közvetlen felettese előbb ...., majd ... volt. A ..... Egészségügyi Központ által XY részére ...-án kiállított, "Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás" és az intézmény által ...-én kiadott, az egészségügyi ellátás során keletkezett ambuláns lap szerint XY .... hónaptól kezdődően cukorbeteg. A diagnózis szerint a betegsége végleges, amely állapota miatt súlyosan fogyatékosnak minősül. A szakorvos inzulinkezelést írt elő, azzal, hogy a téli időszakban a reggeli inzulinadagolás miatt a közterületen végezett munka alól a reggeli időszakban felmentendő. XY ...-én .. óra .. perckor élelmiszert vásárolt, ezért bement egy közeli élelmiszerüzletbe. A felperes ekkor ellenőrzést tartott, s mivel XY nem tartózkodott a munkahelyén, ezért írásbeli figyelmeztetésben részesítette. ...-én XY inzulinbeadás miatt volt távolt a munkahelyétől, ekkor újabb ellenőrzésre került sor, s a távollétre figyelemmel a felperes ismét írásbeli figyelmeztetésben részesítette, valamint XY közfoglalkoztatási jogviszonyát ...-én azonnali hatállyal megszüntette.

XY ...-én kérelmet nyújtott be az alpereshez amiatt, mert állítása szerint a felperes az egészségügyi állapotával összefüggő okból szüntette meg a közfoglalkoztatási jogviszonyát, amellyel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Kérelmében előadta, hogy a betegsége miatt naponta két alkalommal kell inzulint beadnia: reggel ... óra körüli időpontban és az esti órákban. A munkába lépésekor a betegségéről tájékoztatta az akkori felettesét, ...-et és átadta részére az erről szóló igazolást, majd később a helyébe lépő új felettesét, ...-t ugyancsak tájékoztatta, akinek pedig bemutatta az igazolást. A munkaideje ... órától ... óráig tartott. Mindkét felettese hozzájárult ahhoz, hogy mivel az inzulin beadása közterületen nem volt lehetséges, ezért ... órakor a munkahelye közelében lévő lakására hazamenjen, s az inzulint otthon adja be. Az inzulin beadását követően ... óra .... percre ért vissza a munkahelyére. Előadta, hogy ...-én .... óra .... perckor a betegsége miatt élelmiszert kellett vásárolnia, ezért bement egy közeli élelmiszerüzletben, amely idő alatt a felperes ellenőrzést tartott, s mivel nem tartózkodott a kijelölt munkahelyén, ezért írásbeli figyelmeztetésben részesítette. ...-én újabb ellenőrzésre került sor, de most az inzulin beadása miatt volt távol, ennek ellenérre a felperes ismét írásbeli figyelmeztetésben részesítette, egyben még ugyanezen napon - azonnali hatállyal - megszüntette a jogviszonyát. Az alperes eljárása során a felperes tagadta az egyenlő bánásmód követelményének megsértését és előadta, hogy az üzemorvosi vizsgálat során nem merült fel XY cukorbetegségének kérdése, ettől függetlenül elismerte, hogy arról a személyi kedvezmény érvényesítéséről szóló adóelőleg-nyilatkozatból tudomása volt. Arról viszont - állítása szerint - nem tudott, hogy XY a korábbi munkahelyi felettesétől engedélyt kapott volna az inzulin otthonában történő beadására. Állította azt is, hogy XY áthelyezését követően az új munkahelyi felettesének nem volt tudomása nevezett betegségéről. Előadta, hogy a cukorbetegek számára a ....területén, illetve a telephelyükön biztosított az inzulin beadása, amelyhez az e helyeken található mosdó használható. Végül utalt a fenti munkahelyi ellenőrzésekre, azok eredményére, s kifejtette, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási szerződés megkötésekor írásbeli tájékoztatást kapnak arról, hogy a második figyelmeztetés a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését vonja maga után. XY a tájékoztatót átvette, aláírta, így a benne foglaltakat elfogadta.

XY a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be többek között a jogviszonya jogellenes megszüntetése miatt elmaradt bérének megfizetése iránt. Az alperes az eljárását e perre tekintettel annak jogerős befejezéséig - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 15. § (1) bekezdése alapján - felfüggesztette. A munkaügyi perben a bíróság tanúként hallgatta meg ...-t, aki XY előadásával összhangban elismerte, hogy tudott XY betegségéről és engedélyezte részére az inzulin munkaidő alatt az otthonában történő beadását. E tényt a munkaügyi bíróság - XY keresetének helyt adó - ... számú ítéletében rögzítette, amely ítéletet a munkaügyi per alperesének fellebbezése folytán eljáró ... Törvényszék helybenhagyott.

Az alperes a ....én kelt ..... számú határozatában megállapította, hogy a felperes, mint munkáltató XY-vel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és az egészségi állapoton alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. Utalt az Ebktv. 5. § d) pontjára, 8. § h) pontjára, 14. § (1) bekezdés a) pontjára, 15. § (1)-(3) bekezdésére, 17. §-ára, 19. § (1) és (2) bekezdésére, 21. § c) pontjára és 22. § (1) bekezdés a) pontjára. Az Ebktv. 15/B. § (3) bekezdésével összefüggésben rögzítette, hogy e rendelkezés alapján irányadónak kellett tekintenie a bíróság ítéletét, illetve az abban rögzített tényállás. Ez alapján tényként rögzítette, hogy XY - tekintettel az egészségi állapotára - rendelkezett az Ebktv. 8. § h) pontja szerinti védett tulajdonsággal. Azt is tényként állapította meg, hogy a felperes a jogviszony megszüntetésekor tudott a XY betegségéről, továbbá állításával ellentétben arról is, hogy XY korábbi és későbbi munkahelyi felettese is engedélyezte számára az inzulin otthonában történő beadását. Erre tekintettel megállapította, hogy fennáll az okozati összefüggés XY betegsége és aközött, hogy a felperes XY-t ...-én figyelmeztetésben részesítette, ez pedig azt jelenti, hogy XY-vel szembeni hátrány (figyelmeztetés és jogviszony-megszüntetés) alkalmazásának az oka a védett tulajdonsága, azaz a betegsége volt. Az alperes a határozatában rámutatott arra, hogy nem indokolhatja XY hátrányos megkülönböztetését a munkakörülmény természete, hiszen éppen amiatt volt kénytelen az otthonában beadni az inzulint, amelynek időpontjához orvosi utasítás alapján kötve volt, s az is nyilvánvaló, hogy a hátrány nem tekinthető meghatározott szakmai feltételre alapított megkülönböztetésnek sem. Mindezek alapján a felperes nem mentheti ki magát az általa alkalmazott hátrányos megkülönböztetés miatti felelősség alól. Ezt meghaladóan, azaz a ...-ei figyelmeztetésre okot adó tények alapján nem látta megállapíthatónak a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértését.