A Szegedi Törvényszék Pf.21953/2008/2. számú határozata szerződésből eredő követelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 145. §, 373. §] Bírók: Both Ödön, Dobler László, Tóth Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Járásbíróság P.21026/2007/21., *Szegedi Törvényszék Pf.21953/2008/2.*, Kúria Pfv.20307/2009/9. (EH 2009.2044, BH 2010.1.9)

***********

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

1.Pf.21.953/2008/2. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság a dr. Kollár Andor ügyvéd (6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 52.) által képviselt ... felperes neve ... 31. szám alatti lakos I. r. és .... felperes neve uo. lakos II. r. felperesnek - a Szepesi és Tóth Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Tóth Miklós Szeged, Feketesas u. 28. II/15.) által képviselt ... alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Szegedi Városi Bíróság 37.P.21.026/2007/21. számú, 2008. június 6. napján kelt ítélete ellen az alperes részéről 23. ám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a keresetet teljes egészében elutasítja.

Mellőzi az alperes perköltség és illeték fizetésére kötelezését.

A felperesek által az állam javára egyetemlegesen fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 113.600,- (Száztizenháromezer-hatszáz) forintra felemeli.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek 125.000,- (Százhuszonötezer) forint első-és másodfokú költséget.

Kötelesek a felperesek külön felhívásra egyetemlegesen megfizetni az államnak 90.000,- (Kilencvenezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az alperes a ... 151 hrsz.-ú, a természetben ... szám alatti ingatlanban 118/1906 tulajdoni hányaddal rendelkezett, amely egy lakás és egy garázsingatlannak felelt meg.

Amikor az alperes a garázstulajdonát (17,88 m²) el kívánta adni, akkor a perbeli ingatlan még nem alakult át társasházzá, az a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában állt. Ekkor (2005. június 13-án) kötött az alperes adásvételi szerződést ... István, perben nem álló személlyel. A szerződésben az elidegeníteni kívánt ingatlanrészt 118/1906 tulajdoni hányad arányban jelölték meg, ugyanakkor azt közelebbről egy 17,88 m² területű, ... szám alatt nyilvántartott garázsként írták körül. A vételárat a szerződésben 1,5MFt-ban jelölték meg, azonban ténylegesen 3.575.000,-Ft vételárban állapodtak meg, amit a vevő akként fizetett meg, hogy 400.000,-Ft-ot foglalóként, majd a fennmaradó összeget a szerződéskötéskor a szerződést kötő ügyvéd irodájában, az ügyvéd előtt adott át az alperesnek, vagyis az ügyvédi irodában 3.175.000,-Ft átadására került sor.

A szerződéskötés másnapján az okiratszerkesztő ügyvéd a szerződést benyújtotta a földhivatalhoz.

A tulajdonostársakat az alperes nem hívta fel elővásárlási joguk gyakorlására. Ugyanakkor az alperes édesapja bejelentette az építőközösség ügyeit intéző ... Kft-nek, hogy a garázs új tulajdonosa is megjelenik a 2005. június 29-én megtartandó lakógyűlésen, majd a kft. kérésére az adásvételi szerződést megküldte a kft-nek a lakógyűlést megelőzően 1-2 nappal.

A lakógyűlésen került sor annak ismertetésére, hogy az alperes eladta a garázstulajdonát. Ez ellen a tulajdonostársak tiltakoztak, majd a felperesek a 2005. július 1. napján kelt nyilatkozat szerint jelezték az alperesnek, hogy elővásárlási jogukkal élni kívánnak a garázs tekintetében, amely a 118/1906 tulajdoni hányad helyett 30/1906 tulajdoni hányad. Utaltak arra, hogy az adásvételi szerződésben a tulajdoni hányad tévesen került rögzítésre, mert az a lakástulajdont is magában foglalja. Jelezték, hogy a 1,5MFt vételárat az ügyvédjüknél letétbe helyezték.

Az alperes és a vevő 2005. július 13-án felbontotta az adásvételi szerződést arra utalva, hogy abban ténylegesen tévesen jelölték meg a tulajdoni hányadot, mert szerepel benne a lakás tulajdoni hányada is, holott a vételi-eladási szándék a garázsra vonatkozott kizárólag. Nevezettek helyreállították az eredeti állapotot, a foglaló kivételével a fennmaradó 3.175.000,-Ft vételár visszafizetésre került az alperes részére a 2005. október 11-én kelt megállapodás szerint.

A peres eljárás során a ...Körzeti Földhivatal a ... számú határozatával külön helyrajzi számra (151/A/22. hrsz.) jegyezte az adásvétel tárgyát képező garázst, ami 163/10000 tulajdoni hányadnak felel meg az azóta társasházzá alakult ingatlanban.

A felperesek a módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az elővásárlási joguk gyakorlásával köztük és az alperes között jött létre az adásvételi szerződés a perbeli 17,88 m² alapterületű, a ... szám alatti ingatlanban ... szám alatt nyilvántartott garázsra vonatkozóan az ingatlanból 30/1906 tulajdoni hányad arányban. Vétel jogcímén kérték a tulajdoni hányaduk nyilvántartásba történő bejegyzését személyenként egyenlő tulajdoni hányad arányban (15/1906-15/1906). Kérték továbbá összesen 393.000,-Ft megfizetésére kötelezni az alperest elsődlegesen használati díj, másodlagosan kártérítés címén.

Hivatkozásuk szerint, amikor tudomásukra jutott (2005. június 30. napján), hogy az alperes elidegenítette a garázstulajdonát, a következő napon éltek elővásárlási jogukkal és a szerződésben szereplő 1,5MFt vételárat ügyvédi letétbe helyezték. Miután az elővásárlási jog gyakorlását követően került sor az alperes és a kívülálló személy által megkötött adásvételi szerződés megszüntetésére, az az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából figyelembe nem vehető, mert az elővásárlási jog gyakorlásáról az alperes 2005. július 9. napján, míg a kívülálló vevő 2005. július 4. napján, tehát még az általuk kötött szerződés megszüntetését megelőzően tudomást szereztek. Előadták, hogy azért nem a vitás adásvételi szerződés szerinti 118/1906 tulajdoni hányadra vonatkozóan éltek elővásárlási jogukkal, mert a szerződés tartalmából egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy az adásvétel kizárólag a garázsingatlanra vonatkozik, amelynek akkori tulajdoni hányada a nyilatkozatukban megjelölt 30/1906 volt. Miután az alperes 2005. július 9. napján szerzett tudomást az elővásárlási joguk gyakorlásáról, köztük ezen a napon jött létre a garázsra vonatkozó adásvételi szerződés. Ezt követően az alperes már nem rendelkezhetett az ingatlannal, tehát nem bonthatta volna fel a kívülálló személy és a közte létrejött szerződést (lásd 1. számú keresetlevél).

A használati díjra vonatkozó kereseti kérelem tekintetében azt adták elő, hogy miután az elővásárlási jogukkal éltek, de az ingatlant birtokba venni, használni, hasznosítani nem tudták, elsődlegesen használati díjra tarthatnak igényt, másodlagosan - miután az ingatlan állagmegóvásáról nem tudtak gondoskodni - kártérítés illeti meg őket.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kívülálló személlyel érvénytelen szerződést kötött, mert az adásvételi szerződésben tévesen jelölték meg az eladandó ingatlan adatait. A 118/1906 tulajdoni hányad ugyanis nemcsak a garázst, hanem a 43,41 m² alapterületű lakás tulajdoni hányadát is magában foglalta. Ezen tévedésükről akkor szereztek tudomást, amikor a felperesek az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozatukat a részükre megküldték. Emiatt haladéktalanul felbontották a szerződést. Utalt arra, hogy érvénytelen szerződés esetén az elővásárlási jog gyakorlása szóba sem kerülhet. Hivatkozása szerint nyilvántartási bejegyzésre is alkalmatlan volt az okirat, mert az ingatlan-nyilvántartásban a garázsingatlan nem került külön feltüntetésre, hiszen az ingatlan osztatlan közös tulajdonban állt, és abban csak a tulajdoni hányad arányok szerepeltek, de külön a garázsé nem. Álláspontja szerint bejegyzésre alkalmatlan okirat tekintetében az elővásárlási jog gyakorlása is kizárt.