BH 1996.6.301 A súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntette miatt emelt vád alól a másodfokú eljárásban hozott felmentő ítélet törvénysértő, ha a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban felvett bizonyítás eredményét nem veti össze az első fokú eljárásban értékelt bizonyítékokkal, és így teljes határozottsággal nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a terhelt nyilvánvaló szeszes ital fogyasztása és a közlekedési szabályszegései, valamint a bekövetkezett súlyos eredmény között az okozati összefüggés fennáll-e [Be. 240. §, 258. § (1) bek. a) és b) pont, Btk. 188. § (2) bek. a) pont, KRESZ 4. § (1) bek. a) és c) pont, 25. § (2) bek., 26. § (1) bek., a) pont IV. ford.].

A városi bíróság az 1994. január 5. napján kihirdetett ítéletével a terhelt bűnösségét súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntettében állapította meg, ezért őt 180 napi tétel - napi tételenként 200 forint - pénzbüntetésre és 1 év 10 hónapra a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt 1992. augusztus 16-án napközben szeszes italt fogyasztott. Utoljára 15 óra 15 perc körüli időben ivott. Ezt követően a község lakott területén vezette a gépkocsiját kb. 82-92 km/óra sebességgel. Vérében mintegy 1-1,1 ezrelék véralkohol-koncentráció volt, amely enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A terhelt a fenti sebességgel haladva az egyik ház előtt - az ittasságából eredő figyelmetlensége és a járművének az eltúlzott sebessége miatt - előbb letért az úttest menetirány szerinti jobb oldali útpadkájára majd a személygépkocsi átsodródott az út menetirány szerinti bal oldalra, ahol összeütközött a sértett által vezetett személygépkocsival, amely a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávból visszatérőben volt a menetirány szerinti jobb oldali sávba.

A baleset következtében a járművekben helyet foglalók közül négy személy 8 napon túli - ténylegesen 40, 180, 60, illetőleg 50 nap alatt gyógyuló - súlyos sérüléseket szenvedett. Maga a terhelt is súlyosan megsérült, sérülése mintegy 90 nap alatt gyógyult.

A terhelt a balesettel okozati összefüggésben megszegte a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a 25. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 26. §-a (1) bekezdése a) pontjának IV. fordulatában írt rendelkezéseket.

A baleset helyszínén az út vonalvezetése a terhelt haladási irányát tekintve jobbra vezető útkanyarban folytatódik. Amikor a terhelt a járművével letért a menetirány szerinti jobb oldali útpadkára, a szemből haladó jármű és a terhelt járműve közötti távolság mintegy 159 méter lehetett. Ebben a helyzetben a két jármű kölcsönös észlelésének a lehetősége - figyelemmel a kanyar ívére - nem volt adott. A sértett által vezetett személygépkocsi haladási sebessége 60-64 míg az ütközési sebessége 39-41 km/óra volt.

A felmentésre irányuló fellebbezések elbírálása során a megyei bíróság részben felderítetlenség, részben helytelen következtetés miatt megalapozatlannak találta az első fokú ítéletet, és bizonyítás felvételét rendelte el. A meghallgatott igazságügyi orvos és műszaki szakértő véleménye alapján a tényállást kiegészítette és helyesbítette.

Az 1994. szeptember 26. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terheltet súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntette miatt ellene emelt vád alól felmentette, az ittas járművezetés szabálysértése miatti eljárást pedig megszüntette.

A fellebbezési eljárásban felvett bizonyítás eredményeként a megyei bíróság az első fokú ítéleti tényállást az alábbiakkal egészítette ki, illetőleg helyesbítette.

A terhelt baleseti sérülései 50%-os munkaképesség-csökkenést okoztak, és nála maradandó testi fogyatékosság keletkezett. Az egyik sértett sérülései is nagy valószínűsséggel maradandó testi fogyatékosságot eredményeznek, ennek megállapításához azonban további orvosi adatok szükségesek.

Tekintettel a terhelt által 15 óra 15 perc és 15 óra 30 perc között elfogyasztott sör és rum mennyiségére - figyelembe véve azt is, hogy az alkohol felszívódóban volt -, a vérében 0,8 ezrelék körüli alkohol koncentráció volt. Mivel a felszívódás nem törvényszerűen egyenletes, még a számított érték alatt is lehetett a koncentráció mértéke.

A műszaki szakértői vélemény bizonytalan adatokon alapszik, ezért a terhelt által vezetett gépkocsi sebessége teljes határozottsággal nem állapítható meg.

A kiegészítések figyelembevételével a megyei bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen következtetett a terhelt bűnösségére, mert kétséget kizáró módon nem bizonyítható, hogy a terhelt magatartása vezetett a súlyos kimenetelű balesethez. Ugyanakkor nem vitatta a másodfokú bíróság, hogy a terhelt a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 25. §-ának (2) bekezdésében, illetve a 26. §-a (1) bekezdése a) pontjának IV. fordulatában írt szabályokat megszegte.

A megyei bíróság ítélete ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mert a határozatban kifejtett álláspont téves, a határozat indokolása hiányos, a terhelt felmentése pedig törvénysértő.

A legfőbb ügyész sérelmezte, hogy a megyei bíróság a határozat meghozatalánál nem vette figyelembe a bizonyítékok értékelésénél a terhelt egész napi italfogyasztását, a klinikai tüneteket és a vért vevő orvos véleményét, a véralkohol-vizsgálat alapján adott és természettudományosan megalapozott orvos szakértői véleményt, az út vonalvezetését, a helyszínelés során készített fényképfelvételeken a járművek jól követhető nyomait, a terhelt vezetéstechnikai hibáinak a sorozatát, szemben a sértett célirányos balesetelhárító tevékenységével. Nem értékelte a terhelt bűnösségre is kiterjedő teljes ténybeli beismerését az ittas járművezetésben és részben a baleset okozásában is.

Rámutatott az indítvány arra, hogy a jogi értékelés körén kívül maradt tények és adatok figyelembevételével egyértelműen a terhelt bűnösségére vonható következtetés. Az ittas járművezetés vétsége a megyei bíróság által megállapított tényállás alapján is bizonyított. Ugyanakkor a fellebbezési bíróság által is megállapított szabályszegések és a súlyos sérüléseket okozó baleset között a közvetlen okozati kapcsolat nyilvánvaló.