BH 1983.9.350 I. Ha az elkövető a szabálysértési értékre nézve folytatólagosan követi el a sikkasztást, és az így eltulajdonított összeg a szabálysértési értéket meghaladja, amennyiben rendszeres haszonszerzésre törekszik: a folytatólagos cselekmény folytán összesített érték szerinti üzletszerűen elkövetett sikkasztás megállapításának van helye [Btk. 317. § (4) bek. b) pont, 12. § (2) bek. BK 104. sz.].

II. Üzletszerűség megállapításának akkor van helye, ha az elkövető rendszeres haszonszerzés céljából berendezkedik a bűncselekmények elkövetésére. [Btk. 137. § 7. pont].

A járásbíróság a terheltet 2 rb, kisebb értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége miatt halmazati büntetésül 10 hónapi javító-nevelő munkára ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt mint gyári adminisztrátor dolgozott, és egyik feladata volt egy hetilap terjesztése és a lapok árának a beszedése. Két hónap leforgása alatt a beszedett pénzekből 50-500 forint közötti összeget vett el, és így hiánya 4259 forint volt.

Megbízták azzal is a terheltet, hogy megbetegedett munkatársnője helyett szedje be a könyvkiadó kiadványainak terjesztéséből befolyó összegeket is. Az így befolyt összegekből két alkalommal összesen 1787 forintot tulajdonított el.

A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta.

Az eljárt bíróságok határozatai ellen, a terhelt javára, a cselekmény jogi minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.

I. Az eljárt bíróságok a terhelt cselekményének 2 rb, a Btk. 317. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének c) pontjára tekintettel a (3) bekezdés szerinti, kisebb értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétségekénti minősítését arra alapították, hogy a terhelt mindkét sértett sérelmére elkövetett sikkasztási cselekményt több alkalommal ugyan, de mindenkor a szabálysértési értékre nézve követte el, az egyébként szabálysértést megvalósító cselekmények pedig a Btk. 317. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti üzletszerűség folytán váltak bűncselekménnyé.

A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 104. számú állásfoglalásában kifejtett jogértelmezés szerint, ha a szabálysértési értékre nézve elkövetett ugyanolyan vagy hasonló cselekmények az üzletszerű elkövetés folytán válnak bűncselekménnyé: az üzletszerűség a bűncselekmény alaptényállásának eleme, ezért a cselekmény az összesített elkövetési érték (kár) alapján minősül vétséggé, illetőleg bűntetté. Ilyen esetekben azonban - az üzletszerűség kétszeres büntetőjogi értékelésének elkerülése végett - az összesített értéken túlmenően nem kerülhet sor az üzletszerűség szerinti minősítés megállapítására is. Az a körülmény pedig hogy a terhelt a cselekményt folytatólagosan követte el, a büntetés kiszabásánál mint súlyosító körülmény vehető figyelembe.

Az eljárt bíróságoknak a cselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezése törvénysértő és az említett BK 104. számú állásfoglalás téves értelmezésén alapul.

A terhelt mind a két sértett sérelmére elkövetett cselekményét rövidebb időközökben és egységes akaratelhatározásból fakadóan követte el, ezért a cselekményei a Ptk. 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a folytatólagosság törvényi egységébe tartoznak. Ebből következik az is, hogy a sikkasztási cselekmények érték szerinti minősítése az összesített érték (kár) szerint alakul. Minthogy pedig a terhelt sikkasztási cselekményeit mindkét sértett esetében 1000 forintot meghaladó, de 10 000 forintot meg nem haladó értékre követte el, a 2 rb, a Btk. 317. §-ának (1) bekezdésébe ütköző bűncselekmény az elkövetési érték folytán a (3) bekezdés szerint minősül.

A folytatólagosság törvényi egységének megvalósulása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az elkövető az egyes részcselekményeket milyen elkövetési értékre nézve valósította meg. Közömbös tehát, hogy egy-egy alkalommal 1000 forintot meghaladó, vagy meg nem haladó értéket tulajdonított el. A Btk. 12. §-ának (2) bekezdésébe foglalt rendelkezés helyes értelme szerint ugyanis folytatólagosan elkövetett bűncselekmény esetében mindenkor az egységes akaratelhatározásból fakadó cselekménysorozat összességében jelentkező következmény vizsgálandó, s ez az irányadó nemcsak az érték szerinti minősítés, hanem pl. a büntethetőség elévülése szempontjából is (BK 85. számú állásfoglalás). Az egyes elkövetési részcselekmények tehát a büntetőjogi megítélés szempontjából figyelmen kívül maradnak.

Ha pedig a folytatólagosan elkövetett sikkasztási cselekmény kisebb értékre elkövetett, egyszersmind azonban üzletszerűen elkövetett is: a Btk. 317. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti minősítés megállapításának van helye.