A Kúria Mfv.10237/2019/4. számú precedensképes határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. Bírók: Rózsavölgyi Bálint, Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina

A határozat elvi tartalma:

A sérelemdíj az emberi személyiség értékminősége változásának kompenzálása, mely akkor állapítható meg, hogyha a személyiségre jellemző helyzet a korábbihoz képest hátrányosan változik meg. 2013. V. Tv. 2:52. § (2) 2013. V. Tv. 2:52. § (3)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.II.10.237/2019/4.

A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke

Dr. Rózsavölgyi Bálint előadó bíró

Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Farkas Zoltán Sándor Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda

A per tárgya: felmentés jogellenességének jogkövetkezményei

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.632/2018/6.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 64.M.87/2017/31.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.632/2018/6. számú ítéletének felülvizsgálattal nem támadott rendelkezését nem érinti, abban a részében, melyben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, mellyel 300.000 (háromszázezer) forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte egészségsértés címén az alperest hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 64.M.87/2017/31. számú ítéletét ebben a tekintetben megváltoztatja és az egészségsértésből eredő sérelemdíj jogcímén az alperes marasztalását 900.000 (kilencszázezer) forintra felemeli, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban meg nem fizetett 402.400 (négyszázkétezer-négyszáz) forint illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2008. március 27-től állt köztisztviselőként közszolgálati jogviszonyban az alperesnél kezdetben közterület-felügyelőként, majd csoportvezetőként.

[2] 2014. november 25-én a felperes a szolgálata végeztével zuhanyozni, átöltözni indult, ebben az időben ... az öltözőből nyíló edzőteremben súlyzózott annak ellenére, hogy szolgálati ideje még nem telt el.

[3] Az alperes igazgató-helyettese a vagyonvédelmi okokból felszerelt kamerák felvételeiből az előzőekről tudomást szerzett és utasította a felperest, hogy írjon jelentést ..., valamint az időközben hozzá csatlakozó ... szolgálati időben tanúsított magatartásáról.

[4] Az esetet követően ...tal szemben fegyelmi eljárás indult, ahol az érintett azt adta elő, hogy a felperessel, a csoportvezetőjével beszélte meg a jelentése tartalmát. Ezt követen az alperes ...tal szemben folytatott fegyelmi eljárást megszüntette, majd 2015. január 23-án közölt intézkedésével a felperes közszolgálati jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény (a továbbiakban: Kttv.) 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján, bizalomvesztésre hivatkozással, felmentéssel megszüntette. A határozat indokolása értelmében a felperes csoportvezetőként beosztottját valótlan tartalmú jelentés írására bírta rá, amely tényre az érintett ellen indított fegyelmi eljárásban derült fény.

[5] A felmentés alapján a felperes kéthavi végkielégítésre vált jogosulttá, jogviszonya ténylegesen a felmentési idő leteltével, 2015. március 24-i hatállyal szűnt meg.