A Kúria Mfv.10237/2019/4. számú precedensképes határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. Bírók: Rózsavölgyi Bálint, Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina
A határozat elvi tartalma:
A sérelemdíj az emberi személyiség értékminősége változásának kompenzálása, mely akkor állapítható meg, hogyha a személyiségre jellemző helyzet a korábbihoz képest hátrányosan változik meg. 2013. V. Tv. 2:52. § (2) 2013. V. Tv. 2:52. § (3)
***********
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Mfv.II.10.237/2019/4.
A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke
Dr. Rózsavölgyi Bálint előadó bíró
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró
A felperes: felperes neve
A felperes képviselője: Dr. Farkas Zoltán Sándor Ügyvédi Iroda
Az alperes: alperes neve
Az alperes képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda
A per tárgya: felmentés jogellenességének jogkövetkezményei
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.632/2018/6.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 64.M.87/2017/31.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.632/2018/6. számú ítéletének felülvizsgálattal nem támadott rendelkezését nem érinti, abban a részében, melyben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, mellyel 300.000 (háromszázezer) forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte egészségsértés címén az alperest hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 64.M.87/2017/31. számú ítéletét ebben a tekintetben megváltoztatja és az egészségsértésből eredő sérelemdíj jogcímén az alperes marasztalását 900.000 (kilencszázezer) forintra felemeli, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárásban meg nem fizetett 402.400 (négyszázkétezer-négyszáz) forint illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2008. március 27-től állt köztisztviselőként közszolgálati jogviszonyban az alperesnél kezdetben közterület-felügyelőként, majd csoportvezetőként.
[2] 2014. november 25-én a felperes a szolgálata végeztével zuhanyozni, átöltözni indult, ebben az időben ... az öltözőből nyíló edzőteremben súlyzózott annak ellenére, hogy szolgálati ideje még nem telt el.
[3] Az alperes igazgató-helyettese a vagyonvédelmi okokból felszerelt kamerák felvételeiből az előzőekről tudomást szerzett és utasította a felperest, hogy írjon jelentést ..., valamint az időközben hozzá csatlakozó ... szolgálati időben tanúsított magatartásáról.
[4] Az esetet követően ...tal szemben fegyelmi eljárás indult, ahol az érintett azt adta elő, hogy a felperessel, a csoportvezetőjével beszélte meg a jelentése tartalmát. Ezt követen az alperes ...tal szemben folytatott fegyelmi eljárást megszüntette, majd 2015. január 23-án közölt intézkedésével a felperes közszolgálati jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény (a továbbiakban: Kttv.) 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján, bizalomvesztésre hivatkozással, felmentéssel megszüntette. A határozat indokolása értelmében a felperes csoportvezetőként beosztottját valótlan tartalmú jelentés írására bírta rá, amely tényre az érintett ellen indított fegyelmi eljárásban derült fény.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!