BH 2004.8.339 Nem minősül választási eljáráson kívüli ügynek, ha az önkormányzat jegyzője mint a választási iroda vezetője intézkedik [1997. évi C. tv. 3. § a) pont, 77. § (1) bek.].

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) határozatával a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) határozatát helybenhagyta, a kérelmezők kifogását elutasította.

A határozat indokolása szerint helyesen állapította meg elsőfokú határozatában az FVB, hogy a helyi választási iroda vezetőjének kifogásolt - 2004. május 3-án kelt, 1/2004. számú - utasítása valójában egy intézményvezetői döntés, amely nem választási ügy, ennek következtében nem tartozik a választási szervek hatáskörébe.

Rámutatott arra is az OVB másodfokú határozatában, hogy a plakátra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően a választási bizottságok hatásköre további sajtójogi kérdésekre nem terjed ki.

A kérelmezők a törvényes határidőn belül "fellebbezésként" jelölt kifogást nyújtottak be az OVB határozata ellen. Arra hivatkoztak, hogy az OVB határozata megalapozatlan: az OVB tévesen állapította meg hatáskörének hiányát az ügyben, és törvénysértő döntést hozott. Kérték a határozat hatályon kívül helyezését az FVB határozatra is kiterjedően.

Kifejtették, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapelvei lefektetik a demokratikus, alkotmányos jogállamban kategorikus alapkövetelményként jelentkező két elvet: a jogorvoslat lehetőségének elvét [3. § e) pont], valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlat elvét [3. § d) pont].

Ez a két alapelv sérült, amikor a két választási bizottság hatáskörének hiányát állapította meg, és nem hozott a kifogásolt intézkedést elmarasztaló döntést (akár úgy, hogy a felettes választási iroda útján, utasítással szüntetteti meg annak hatályát).

Ha a kifogásolt jegyzői intézkedés intézményvezetői döntés lenne, akkor a Ve. 39. § (3) bekezdése miatt nem lehetne ellene jogorvoslatot keresni a többi jegyzői intézkedés elleni lehetséges jogorvoslat terepén (munkáltatói felüldöntés kérése, illetve közigazgatási hivatal). Ha viszont a választási iroda vezetőjeként ír alá valamint, és kizárólag a Ve.-re hivatkozik, akkor a Ve. jogorvoslati alapelvének érvényesülnie kell, különben az alkotmányosság sérül, mert ez a döntés semmilyen fórum előtt nem lenne vitatható.

Ha a jegyző a választási iroda vezetőjeként a Ve. szabályain és választási irodavezetői jogkörén túlterjeszkedő döntést hoz, akkor nem lehet ezt a választási eljáráson kívüli ügynek minősíteni, és ekként a javára értékelni, mert ezzel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve sérülne.

Az intézkedés tartalma is a Ve. és az alkotmányos rend sérelmét okozza, amikor törvényesen működő sajtótermékeket a kampányanyagokkal egy kalap alá vesz, valamint a bűnösség vélelmét és az alaphelyzetben törvénysértő működés (teljességgel alaptalan) vélelmét állítja fel.

Ennek alapján pedig a kérelmezők kérték a választási iroda vezetőjének kifogásolt intézkedését megsemmisíteni, mert az sérti a Ve. 3. § a), c), d) és e) pontjait, továbbá túlterjeszkedik a Ve. 35-39. §-aiban foglalt felhatalmazásokon [különösen a 38. § (1) bekezdés d) pontján és (2) bekezdésén].