A Fővárosi Ítélőtábla Bf.322/2010/7. számú határozata terrorcselekmény bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 175. §, 261. §, 321. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Bartkó Levente, Rédei Géza, Tóth Éva

Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

1.Bf.322/2010/7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, 2011. év január hó 27. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indult bűnügyben a Fővárosi Bíróság 7.B.61/2010/32. számú ítéletét alábbiakban változtatja meg.

A vádlott bűnösségét 1 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettében is megállapítja (Btk. 175. § (1) és (3) bekezdés a./ pontja).

A 3 rb. rablás bűntetteként értékelt cselekményt 1 rb. folytatólagosan elkövetett rablás bűntettének és 1 rb. rablás bűntettének (Btk. 321. § (1) és (3) bekezdés a./ pontja) minősíti.

Az egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettének jogszabályhelyét a Btk. 277/A. § (1) bekezdés b./ pontjában állapítja meg.

A vádlottal szemben kiszabott főbüntetést 14 (tizennégy) fegyházbüntetésre súlyosítja.

Mellőzi a Váci Városi Bíróság 5.B.262/2004/4. számú, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.XIII.5115/2005/12. számú jogerős ítéletekkel kiszabott 7 hónap és 1 év 10 hónap börtönbüntetés végrehajtásának elrendelését.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a 2010. év október hó 18. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott fegyházbüntetésbe beszámítja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság a 2010. év július hó 2. napján kelt 7.B.61/2010/32. számú ítéletével a vádlottat terrorcselekmény bűntette (Btk. 261. § (1) bekezdés a./ pontja), 3 rb. rablás bűntette (Btk. 321. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a./ pontja), rablás bűntette (Btk. 321. § (1) és (4) bekezdés b./ pontja), egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette (Btk. 277/A. § (1) bekezdés a./ pontja) és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette (Btk. 263/A. § (1) bekezdés a./ pontja) miatt - halmazati büntetésül - 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította.

Az elsőfokú bíróság elrendelte a Váci Városi Bíróság 5.B.262/2004/4. számú ítéletével kiszabott 7 hónap börtönbüntetés, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.XIII.5115/2005/12. számú ítéletével kiszabott 1 év 10 hónap börtönbüntetés végrehajtását.

Kötelezte a vádlottat a ... Bank Rt. ... Régió magánfél részére kártérítés, valamint a kártérítési összeg után járó illeték megfizetésére.

Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, amelyeket részben kiadni, részben megsemmisíteni, részben pedig az iratoknál kezelni rendelt.

Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség egy részének megfizetésére azzal, hogy a fennmaradó bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére 2 rb. személyi szabadság megsértése bűntettének a megállapítása és a büntetés súlyosítása végett, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.671/2010/2. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen is - az ügyészi fellebbezést fenntartotta azzal a módosítással, hogy a vádlott terhére 1 rb. személyi szabadság megsértése bűntettekénti minősítésére tett indítványt, a védelmi fellebbezések elutasítása mellett.

Az ügyészi átirat szerint az elsőfokú bíróság minden szükséges és lehetséges bizonyítékot beszerzett, azokat értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A megállapított tényállást azonban hiányosnak, ezért kisebb körben megalapozatlannak jelölte meg, amely az iratok alapján orvosolható.

A terrorcselekmény bűntettével kapcsolatban a védőnek a büntetés korlátlan enyhítésére irányuló indítványát megalapozatlannak tartotta, kifejtette, hogy e jogintézmény eldöntéséhez vizsgálnia kell, hogy a terrorcselekmény milyen következményekkel járt.

Az erre vonatkozó adatokat, okiratokat az elsőfokú bíróság tárgyalás anyagává tette, és a tanúk vallomásaiban is rendelkezésre állnak, azonban az ezzel összefüggő tényeket az ítéleti tényállás nem tartalmazza.

Ennek megfelelően a fellebbviteli főügyészség a tényállást a 1. és 2. számú sértettek sérelmére elkövetett cselekmények okozta súlyos következményekkel, továbbá a rendőri jelentések tartalma alapján megállapítható rendőri intézkedésekkel, a környező forgalmas utcákat érintő lezárásokkal, az igen jelentős számú rendőri erők mozgósítására vonatkozó adatokkal indítványozta kiegészíteni. Indokoltnak tartotta rögzíteni, hogy hány személyt érintett a bűncselekmény közvetlenül, akik a bűncselekmény idején a bankban tartózkodtak.

Az ügyészi átirat szerint az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményeit, a 2. számú sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény kivételével, törvényesen minősítette. E sértett sérelmére elkövetett cselekmény már a rablás befejezését követően történt, de még a rendőröknek címzett követelés előtt, annak érdekében, hogy az 1. számú biztonsági őrt, hogy jöjjön elő. Ezért ezen cselekmény önállóan a Btk. 175. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a./ pontja szerinti minősülő aljas célból elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének minősül. Ellenben 1. számú sértett sérelmére megvalósított cselekmény a terrorcselekménynek minősül, amelynek alapja a sértett személyi szabadságának megsértése, azonban önállónak nem minősíthető eszközcselekmény beleolvad a súlyos célcselekménybe, a terrorcselekménybe.

Nincs lehetőség a terrorcselekmény kapcsán a büntetés korlátlan enyhítésére, azonban vitatta az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatosan kifejtett indokait, mivel a kiegészített tényállás szerint a vádlott cselekménye következtében a súlyos következmények beálltak.

Indokoltnak tartotta a bűnösségi körülmények kiegészítését, illetve módosítását. Eszerint súlyosító körülményként kell értékelni, hogy a vádlott a személyi szabadság megsértésének bűntettét terhes nő sérelmére és különös veszélyes eszközt használva követte el, a terrorcselekmény pedig sok embert - köztük kívülállókat is - közvetlenül érintett és időben elhúzódó volt. Mellőzendőnek tartotta az enyhítő tényezők köréből, hogy a vádlott több gyermek eltartásáról köteles gondoskodni, tekintettel arra, hogy e kötelezettségét ténylegesen nem teljesíti, ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt büntetőeljárás is volt folyamatban. Emellett a vádlott beismerő vallomása kisebb súllyal vehető figyelembe, mivel a két korábbi rablási cselekményét csak a házkutatás során feltárt terhelő bizonyítékok alapján ismerte be, a terrorcselekmény, illetve az ahhoz kapcsolódó bűncselekmények esetében pedig tetten érték, a beismerő vallomása nem tekinthető feltáró jellegűnek.

A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az írásbeli fellebbezését azzal a módosítással tartotta fenn, hogy az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette esetében a vádlott bűnössége bizonyítottan a Btk. 277/A. § (1) bekezdés b./ pontja szerint minősül.