A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21019/2015/4. számú határozata jótállás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §, 305. §, 306. §, 319. §, 320. §] Bírók: Döme Attila, Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Vogyicska Petra

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22711/2013/36., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21019/2015/4.*, Kúria Pfv.21715/2016/6. (BH 2017.10.334)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

28.Pf.21.019/2015/4. szám

A Fővárosi Ítélőtábla az Újvári és Báji-Patay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Újvári Zoltán ügyvéd fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Botta & Vámosi-Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd fél címe 2) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jótállási igény érvényesítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. május 20. napján kelt 26.P.22.711/2013/36. számú ítélete ellen a felperes által 37., az alperes által 39. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt napon belül 2.168.760 (kettőmillió-egyszázhatvannyolcezer-hétszázhatvan) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított, a másodfokú bíróság által kiegészített és pontosított tényállás szerint a felperes a 2008. március 19. napján kötött megállapodással az alperestől újonnan vásárolt XXX-000 forgalmi rendszámú J típusú személygépkocsit 2008. április 9. napján vette át. A megrendeléshez tartozó Általános Eladási és Szállítási Feltételek szerint az eladó a járműre az üzembe helyezéstől számítva két év jótállást vállalt. A feltételek V.3. pontja szerint az eladó jótállási kötelezettségét, amennyiben a hiba javítható, a hibás alkatrész díjmentes javításával vagy cseréjével teljesíti, minden ezt meghaladó igény kifejezett kizárásával. Az V.4. pontban írtak szerint a jótállás részletes szabályait a járművel átadott karbantartási füzet tartalmazza.

A jármű átadás-átvételi űrlap is tartalmazta azt a figyelmeztetést, hogy az átvétel után reklamációk a garanciafeltételek figyelembevételével érvényesíthetőek.

A szervizfüzetben található részletes feltételek a jótállás terjedelmét úgy határozták meg, hogy a jótállás körébe eső meghibásodás alapján az eladó köteles a hibát javítással vagy a hibás alkatrész cseréjével elvégezni és a javítással felmerülő anyag- és munkadíjköltséget saját maga viselni. A további feltételek szerint a jótállás nem terjed ki egyebek mellett tűz vagy baleset, rongálás vagy elhanyagolás által okozott károsodások vagy sérülések javítási költségeire. Semmiféle jótállás nem érvényes, ha a gépjármű olyan minősítést kapott, mely arra utal, hogy az "bontott" vagy "felújított" volt. Megszűnik a jótállás, ha a meghibásodás összefüggésbe hozható azzal, hogy nem tartották be a jármű kezelési- és karbantartási utasításban foglaltakat, az előírt kötelező olajszervizt és karbantartást nem vagy nem az előírt időpontokban végezték el, a járművet jogosulatlanul megbontották, illetve azon nem hivatalos ... szerviz végzett javítást.

A vásárlást követő évben a gépjármű jobb és bal hátsó oldalfala is megsérült, e "parkolási" sérüléseket a felperes nem szakszervizben, hanem a V Kft.-vel javíttatta ki.

A felperes 2009 októberében az autó tetőkárpitján és a tetőablak környékén beázás nyomait tapasztalta. A jótállási igényét 2009. október 20. napján, a gépjármű átvételét követő 19. hónapban jelentette be az alperesnek azzal, hogy a gépkocsi a tetőantennánál és a jobb oldalon elöl beázik. 2009. november 13. napjára rendelték vissza javításra a gépjárművet, november 9-én azonban a felperes azt tapasztalta, hogy a műszerfalból is folyik a víz. 2009. november 11. napján a gépjármű szervizbe történő beszállítását követően a javítást megkezdték. November 19. napjára az alperes a javítást készre jelentette, a felperes azonban észlelte, hogy a javítás nem vezetett eredményre. Végül újabb javítást követően, 2009. december 4. napján vette át a gépjárművet. A javítási idő nagyobb részére az alperes cseregépkocsit biztosított. A felperes 2009. december 8-án a javítási hibák javítását végeztette el, miután a tetőkárpitba épített világítótestet az alperes alkalmazottai nem szerelték vissza megfelelően és az elektronikusan sötétedő visszapillantó tükör sem volt működőképes.

A felperes a javítás szakszerűtlenségét ezt követően is kifogásolta azzal, hogy az elektromos kábelek flexibilis gumicsövét meg nem engedett eljárással a hátsó csomagtér-ajtónál a karosszériához ragasztották, a tető díszléceket nem szakszerűen építették vissza, azok deformálódtak, hullámosodtak, az összeillesztésük is kívánnivalót hagyott maga után, a tetőkárpit behelyezése illesztési hiányosságokkal történt.

2009. december 17-i keltezéssel a felperes a fentiekre hivatkozással a gépjármű cseréje iránti igényét jelentette be az alperesnek.

2010 áprilisában újabb hibabejelentéssel élt a felperes azzal, hogy a műszerfal környezetéből lötyögő víz hangját hallja, a jobb első lábtérben vízbefolyás észlelhető. Az alperes a fűtésrendszer elvezető csövének eltömődését állapította meg ezen hibajelenség okaként, amit javított.

2012 októberében az volt tapasztalható, hogy a gépjármű az első ülések előtti padlószőnyegnél és a tetőkárpitnál beázik.

A tetőablaknál minimális víz normál működés mellett is bekerülhet, melynek elvezetése a tetőablak kialakítása folytán (a belső vízelvezető tálcához kapcsolódó tömlők révén) megoldott. A perbeli gépjárműnél azonban a tetőablak szigetelés nem megfelelő pozíciója és esetleges állaga miatt a bekerülő folyadék mennyisége, intenzitása eltúlzott, a beázás ennek következtében jelentkezik. A hiba az üzembiztonság érdekében javításra szorul.

Nem állapítható meg, hogy a hiba az adásvételt megelőzően is fennállt-e. A jármű tetőablakánál észlelhető, a beázást okozó szigetelési problémák és a jármű szakszerűtlenül javított előzménykára között nincs okozati összefüggés.

A gépjármű fentiek szerinti hibája a tetőablak cseréjével értékcsökkenés nélkül javítható, amelynek költsége 175.736 forint. A 2009. évi javítás után fennmaradó esztétikai hiányosságok javítási költsége 34.000 forint.

A felperes jótállási igényét módosítva a per során, 2014. április 30-án az adásvételi szerződéstől elállt. Módosított keresetében kérte, hogy jótállás alapján gyakorolt elállásra figyelemmel a bíróság kötelezze az alperest a gépjármű vételára, 7.580.000 forint visszafizetésére és ennek 2008. április 8. napjától számított késedelmi kamatának megfizetésére, az autó egyidejű visszaszolgáltatása mellett. Arra hivatkozott, hogy a gépkocsi a többszöri javítási kísérlet ellenére sem gyári állapotú, beázás tapasztalható, a hibát az alperes nem javította ki, a gépjárművet rendeltetésszerűen használni nem lehet, mert az esős időben beázik.