ÍH 2023.107 TISZTESSÉGTELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELLEL KAPCSOLATOS KÖZÉRDEKŰ KERESET

I. Az ügyész által indított közérdekű perben több általános szerződési feltétel egyes kikötéseinek érvénytelensége iránt előterjesztett kereset valódi tárgyi keresethalmazatnak minősül.

II. A különböző blankettaszerződések egyes - akár szó szerint megegyező, akár csupán tartalmilag azonos - kikötéseit támadó kereseti kérelmek ténybeli, valamint jogi alapon összefüggenek, ezért megengedett az ilyen keresethalmazat.

III. A bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelem követelménye nem terjed ki a közzétenni kért közlemény megszövegezésére is, ennek hiánya sem a hiánypótlási felhívást, sem a keresetlevél visszautasítását nem alapozza meg [Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 173. § (1) bekezdés, 176. § (2) bekezdés c) és e) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:105. § (2) bekezdés].

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a keresetlevelet az eredménytelen hiánypótlási felhívást követően visszautasította a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja alapján és az állam terhén maradó eljárási illetéket 3.600 forintra mérsékelte. Döntését azzal indokolta, hogy a keresetlevél több keresetet, valódi tárgyi keresethalmazatot tartalmaz, mivel az alperesnek az egymástól teljesen elkülönülő és más-más egyedi tartalmú szerződésekre vonatkozó feltételeit támadja, azaz több általános szerződési feltételben (a továbbiakban: ÁSZF) alkalmazott több kikötés érvénytelenségének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet, ami valódi keresethalmazatnak minősül. E kereset a Pp. 173. § (1) bekezdésében írtaknak nem felel meg, ugyanis e keresetek nem ugyanabból a jogviszonyból erednek, mivel az alperesnek más-más ÁSZF rendelkezéseit támadják, amelyek más-más "egyedi szerződésekre" vonatkoznak. Az ÁSZF által szabályozott jogviszonyok nem minősülnek ugyanannak a jogviszonynak, mivel az összes ÁSZF más-más egyedi életbiztosítási szerződésekhez tartozó általános szerződési feltételeket szabályoz. Egyébként a keresetek nem ténybeli és jogi alapon egymással összefüggő jogviszonyból erednek, egyes feltételek tisztességtelensége és érvénytelensége elbírálható a többi ÁSZF rendelkezéseinek figyelembevétele nélkül, elbírálásuknál nem bír relevanciával a többi ÁSZF rendelkezése. Jogi alapon sem függenek össze, ugyanis egy adott ÁSZF-nek a rendelkezéseit egymással összhangban kell vizsgálni, nem pedig más ÁSZF feltételeivel összevetve.

Az elsőfokú bíróság visszautasította a keresetlevelet a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján is, mivel az nem tartalmazza a bíróság döntésére irányuló, a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában írt határozott kereseti kérelmet a felperes által "indítványozott" közlemény szövegére vonatkozóan. A közlemény az ítélet rendelkező részében kerül feltüntetésre, tehát ítéleti rendelkezésnek minősül, ezért e vonatkozásban is elő kell terjeszteni a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, a keresetlevél visszautasításának mellőzését kérte, az eljárási illeték mértékére és viselésére vonatkozó rendelkezésre is kiterjedően. Indokául előadta, hogy keresetében az alperes által kötött fogyasztói szerződések részévé váló, a keresetben felsorolt általános szerződési feltételek tisztességtelenség okán fennálló érvénytelenségének megállapítását kérte az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. Biztosítási szerződések részét képező kikötéseket támadott akként, hogy a kikötések az alperesnek több (12) különböző szerződéses konstrukciót tartalmazó dokumentumában voltak fellelhetők. E kikötéseket azonos vagy lényegében egyező megfogalmazásban az alperes dokumentumai közül egyidejűleg több is tartalmazta.

A felperes utalt a Kúria által a keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport 2019.El.II.J.GY.P.2. számú összefoglaló véleménye [148] bekezdésére, amely nem tartalmaz a perbeli esetre vonatkozóan utalást sem az ügyészi kereset esetleges halmazati jellegére. Hivatkozott e körben az egységes bírói gyakorlatra is. Kiemelte, hogy egyetlen olyan ügy sem ismert, amelyben a bíróság a halmazati kereset alaki kellékeinek hiánya miatt hiánypótlásra hívta volna fel a felperest vagy a keresetlevelet a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja alapján utasította volna vissza. Nem ismert továbbá olyan másodfokú ügy sem, amelyben az ítélőtábla a Pp. 176. § (2) bekezdése c) pontjára és a 240. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a Pp. 379. §-a alapján az ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette volna arra figyelemmel, hogy a keresetlevél meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazott. Hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla elé került ügyekben is hasonlóan terjesztett elő egységes (nem halmazati) keresetet, ugyanazon keresettel több különböző szerződéses konstrukcióban alkalmazott általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását kérte, azonban az ítélőtábla ilyen esetben nem szüntette meg az eljárást és nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét meg nem engedett keresethalmazat okán a már hivatkozott jogszabály alapján.

Rámutatott, hogy egyetlen eset sem ismert a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában, amikor a különböző szerződéses konstrukciókban alkalmazott általános szerződési feltételek érvénytelenségének a megállapítására irányuló ügyészi kereset esetén az elsőfokú bíróság által megállapított illeték 36.000 forint összegét felülbírálva az elsőfokú eljárás illetékét az Itv. 40. § (1) bekezdése alapján a keresethalmazatra irányadó illetékszámítási szabályok szerint többszörözte volna meg.

Megítélése szerint a perbeli esetben a keresethalmazatnak az elsőfokú bíróság szerinti értelmezése azt eredményezné, hogy 12 különböző szerződéses konstrukcióba tartozó kikötéseket csak 12 külön keresetlevélben, 12 párhuzamosan folyó polgári perben támadhatná. A jelentős átfedések miatt a kikötések jelentős része megegyezne, a fogyasztó a szerződését esetlegesen érintő ítéleti rendelkezéseket 12 különböző közleményben kísérelhetné meg fellelni. Az eljárás ilyen szétaprózódása követhetetlenné teszi a fogyasztó számára a kikötések felperes általi megtámadásának eredményét. A kikötések egyes részére vonatkozó közlemény pedig azt a téves látszatot keltheti a laikus fogyasztó számára, mintha a felperes által támadott többi kikötés érvényes lenne. Az elsőfokú bíróság keresethalmazat körében elfoglalt álláspontja nem áll összhangban a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13. EGK irányelv 7. cikk (1) bekezdésében foglalt hatékony fogyasztói jogvédelem elvével, továbbá a pergazdaságosság követelményével és a józan ésszel is ellentétes az ilyen értelmezés. Az elsőfokú bíróság álláspontja az Alaptörvény 28. cikkében foglalt jogértelmezési alapelvbe is ütközik.

Keresetében kérte annak elrendelését is, hogy az alperes a saját költségére gondoskodjék a szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó, a bíróság által megállapított szövegű közlemény közzétételéről. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a határozott kereseti kérelem hiánya miatt is visszautasította. Mind a Ptk. 6:105. § (2) bekezdése, valamint a 3/2011. számú PK vélemény (továbbiakban: PK vélemény) 7. pontja és a hozzáfűzött indokolás is egyértelművé teszi, hogy a közleményt a bíróságnak kell az ítélet rendelkező részében közérthetően, az érvénytelenség okaira is kiterjedő módon megszövegeznie. E körben utalt a Kúria Pfv.V.21.096/2021/7. számú döntésének [62] bekezdésére, miszerint a közlemény szövegének meghatározása a Ptk. 6:105. § (2) bekezdése alapján a bíróság kötelezettsége. Utalt továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.25.258/2022/2. számú végzésére is.