A Debreceni Ítélőtábla Gf.30341/2007/8. számú határozata kötbér és kártérítés megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 239. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 281. §] Bírók: Riczu András, Szilágyiné dr. Karsai Andrea, Szűcs Lajos

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék G.40003/2006/19., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30341/2007/8.*, Kúria Pfv.21686/2008/8.

***********

Gf. IV. 30.341/2007/8.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Debreceni Ítélőtábla az Almási és Borsy Ügyvédi Iroda (4025 Debrecen, Hatvan u. 35. I/2.; ügyintéző: Dr. Borsy János ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Bencző Ügyvédi Iroda (4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. I/11.; ügyintéző: Dr. Bencző Ákos), a Dr. Szabó József (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 21.) és a Dr. Helmeczy László (1054 Budapest, Szemere u. 19. II/3.) ügyvédek által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, kötbér és kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2007. március 29-én meghozott - 2007. május 25-én kijavított - 5.G.40.003/2006/19. számú ítélete ellen, a felperes részéről 21. sorszámon, az alperes részéről pedig 22. sorszámon benyújtott fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásban, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti.

A fellebbezett rendelkezések közül az alperes kötbérfizetésre kötelezését helybenhagyja, egyebekben - a felperes kötbért meghaladó kártérítési igénye és a perköltség tekintetében - pedig hatályon kívül helyezi és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

A hatályon kívül helyezett rész tekintetében a felperes másodfokú perköltségét 1 250 000 (Egymillió-kettőszázötvenezer) Ft-ban állapítja meg.

Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a 2007. március 29-én meghozott és 2007. május 25-én kijavított 19. sorszámú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 24 292 224 Ft kötbért és annak 2005. szeptember 21-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát, továbbá 507 699 Ft perköltséget, ezt meghaladóan pedig a felperes keresetét elutasította.

A megállapított tényállás szerint a peres felek 2005. április 18-án mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek, amelyben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy 2005. évben 200 hektár területen 3 200 000 kg csemegekukoricát termel és azt a felperes részére értékesíti, a szerződésben meghatározott feltételek mellett.

A szerződésben a felek rögzítették, hogy a megrendelő a szerződött mennyiségtől +/- 10% eltérést elfogad, az ilyen mértékű eltérés az alperes terhére nem eredményez kártérítési kötelezettséget.

A csemegekukorica átvétel árát a 2005. szeptember 16. utáni beszállításokra nettó 24 Ft/kg egységárban határozták meg azzal, hogy a 100%-os, vagy az feletti teljesítés esetén az alperest kilogrammonként 2 Ft felár illeti meg.

Megállapodtak a felek abban is, hogy a beszállított nyersanyag bruttó súlyából maximum 10% vonható le minőségi hibára hivatkozással.

Szerződésszegés esetére a felek "a szerződéssel érintett áru értékének" 30%-át kitevő mértékű kötbért kötöttek ki azzal, hogy a jogosult érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát, valamint a szerződésszegésből eredő egyéb igényeit is.

Rendelkeztek továbbá arról is, hogy amennyiben a megrendelő az általa megkötött szerződések teljesítésére a termelő hibájából nem képes, úgy fedezeti vásárlásra jogosult és az ebből eredő valamennyi kárát és költségét a termelővel szemben érvényesítheti.

2005. szeptember 14-én az alperes akadályközlő levelet küldött a felperesnek, amelyben előadta, hogy a 200 hektáros terület 10-15%-át belvízkár érte, további 3-4 hektáron pedig az ott végzett állami olajkutatás miatt nem tudott kukoricát termelni, ezért a szerződésben vállalt mennyiséget várhatóan nem tudja majd teljesíteni.

2005. szeptember 16-án az alperes megkezdte a szerződéssel érintett területről a csemegekukorica betakarítását. Az ezen a napon átvételre beszállított 10 rakományból a felperes egy szállítmány átvételét - annak rossz minőségére hivatkozással - megtagadta.

Az átvett 9 rakományból pedig a felperes öt esetben 10%-os, négy esetben pedig 10% feletti mennyiségi levonást eszközölt az átvételkor tapasztalt minőségi hibákra hivatkozással.

Az alperes a 10% feletti levonással nem értett egyet, ezért a felek egyeztetést tartottak. Az egyeztetés eredményeként a felperes a már átvett 9 szállítmány tekintetében az elszámolását akként módosította, hogy mindegyik tétel esetében 10% levonást alkalmazott és kötelezettséget vállalt arra, hogy a későbbiekben is maximum 10% levonást számol el az esetleges minőségi hibák miatt.

A 2005. szeptember 17-én megtartott helyszíni szemlén tapasztaltakra hivatkozással azonban a felperes az alperes korábbi akadályközlését nem fogadta el és a 2005. szeptember 20-án írt levelében a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítésére hívta fel az alperest.

Az alperes azonban az ugyanezen a napon (2005. szeptember 20.) küldött levelében azt közölte a felperessel, hogy "az elemi kárról szóló bejelentésünket mivel elfogadni nem tudják...., ezért az önök részéről történt szerződésszegés miatt a szerződésünktől elállunk".

Ezt követően az alperes csemegekukoricát a felperes részére már nem szállított, a szerződéssel érintett területeken megtermett terményt harmadik személy részére értékesítette.

2005. szeptember 23-án a felperes előzetes bizonyítási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a ...i Városi Bírósághoz annak tisztázása érdekében, hogy az alperessel megkötött szerződésben megjelölt területeken milyen mennyiségű kukorica termett.

A bíróság részéről kirendelt Gyergyói Csaba igazságügyi mezőgazdasági szakértő a szakvéleményében azt állapította meg, hogy a szerződésben megjelölt 200 hektár területen mintegy 3 325 tonna csemegekukorica teremhetett, tehát az alperes a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesíteni tudta volna.

Az elsőfokú bíróság tényállásként állapította meg továbbá, hogy a felperes az alperes által le nem szállított mennyiségű kukoricát a vele szerződéses kapcsolatban álló más termelőktől vásárolta meg, a termelőkkel korábban megkötött szerződésekben meghatározott, illetőleg ahhoz képest 3-5 Ft-tal magasabb áron.

A felperes a módosított keresetében 27 081 631 Ft kötbér és 20 909 246 Ft kártérítés (összesesen: 47 990 877 Ft) és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes megszegte a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségét azáltal, hogy a szerződött 3 200 tonna kukorica helyett csupán 180 864 kg kukoricát szállított. A le nem szállított termény mennyisége 3 019 139 kg volt, amelynek a szerződésben meghatározott ellenértéke 90 272 166 Ft.

A szerződésben az alperes szerződésszegés esetére 30% mértékű kötbér megfizetését vállalta, ezért - a fenti összeg alapulvétele mellett - a kötbér jogcímén fennálló tartozása: 27 081 631 Ft.