A Debreceni Ítélőtábla Bf.521/2013/6. számú határozata emberölés bűntette (ELŐRE KITERVELTEN, NYERESÉGVÁGYBÓL, KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL TÖBB EMBEREN elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 99. §, 160. §, 166. §, 276. §, 277. §, 316. §, 318. §, 322. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Bakó József, Balla Lajos, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Debreceni Ítélőtábla

Bf.I.521/2013/6. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a ...n, 2013. szeptember hó 24. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék 2013. évi május hó 6. napján kihirdetett 4.B.197/2011/159. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

A vádlott lopási cselekményeit 2 rb. lopás bűntetteként (Btk. 316. § (1), (4) bekezdés a) pontja) minősíti, melyből 1 rendbelit folytatólagosan követett el.

A vádlott vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.

A vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összege helyesen 346.365 (Háromszáznegyvenhatezer-háromszázhatvanöt) Ft.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe.

A másodfokú eljárásban 19.050 (Tizenkilencezer-ötven) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.

I n d o k o l á s :

Az első fokon eljárt törvényszék a vádlott bűnösségét emberölés bűntettében (Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. a), b), d) és f) pont), 2 rb. lopás vétségében (Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. I. ford.), melyből 1 rendbelit folytatólagosan követett el, 10 rb. okirattal visszaélés vétségében (Btk. 277. § (1) bek.), csalás vétségében (Btk. 318. § (1), (2) bek. I. ford.), magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §) és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének a kísérletében (Btk. 313/C. § (1) bek. b) pont, (2) bek. I. ford.) állapította meg és halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 40 évben határozta meg.

Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelek sorsáról, a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az ügyész az életfogytig tartó szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása érdekében fellebbezett.

A vádlott "az ítélet nagysága, indokolása és minden ellen, ami ellen lehet" jelentett be jogorvoslatot.

A védő megalapozatlanság jogcímén élt fellebbezéssel.

A fellebbviteli főügyészség átiratában az ügyészi perorvoslatot fenntartotta.

Az ezzel ellentétes irányú vádlotti és védői fellebbezést nem találta alaposnak.

Észlelte, hogy a különös kegyetlenséggel elkövetés, mint minősítő körülmény vonatkozásában az ítélet nem tartalmaz indokolást, e körben az indokolás kiegészítését indítványozta.

Álláspontja szerint ... sértett esetében téves az elsőfokú bíróságnak az a következtetése, hogy csak a bántalmazás megkezdését követően alakult ki a vádlottban az az indulat és düh, ami szándékának jellegét megváltoztatta, az eredetileg eshetőleges ölési szándékát egyenes ölési szándékká formálta.

Végül utalt arra, hogy a vádlottal szemben az elkövetéskor hatályban lévő anyagi jogszabályok alkalmazása kedvezőbb.

Az ítélőtábla a minden irányú fellebbezések folytán a törvényszék ítéletét a Be. 348. § (1) bekezdése alapján a Be. 361. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta felül a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében, figyelemmel a Be. 554/B. § gc) pontjának rendelkezéseire is.

A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta, annyiban egészítette ki, hogy az élet elleni cselekmény tekintetében ... sértett esetében is indítványozta az előre kiterveltség, mint minősítő körülmény megállapítását. Álláspontja szerint a vádlott e sértett megölésének pontos időpontját nem tervezte, de már a sértett kórházból történő elbocsátása előtt felmerült benne a személygépkocsi, illetve a festmények hiánya miatti elszámoltatástól való félelem okán.

A védő úgy ítélte meg, hogy a törvényszék ítélete mindkét sértett sérelmére elkövetett cselekmény vonatkozásában megalapozatlan. A megállapított tényállás részben hiányos, részben ellentétes az iratok tartalmával.

A rendelkezésre álló objektív adatokból az elsőfokú bíróság helytelen következtetésre jutott, elsősorban ... sértett esetében. Álláspontja szerint kétséget kizáró bizonyossággal nem állapítható meg, hogy e sértett elhalálozott. Abból a megfontolásból, hogy a sértett lakásában készpénzt nem találtak és csak azok az értéktárgyak tűntek el, amelyeket a vádlott említett, nem bizonyítja, hogy egyéb - a vádlottól független - vagyon elleni bűncselekmény nem történhetett.

A védő az elsőfokú bíróság által megjelölt azon bizonyítékokat, amelyek a törvényszék álláspontja alapján kétséget kizáróan igazolják, hogy ... emberölés áldozata lett, nem tartja elfogadhatónak figyelemmel a genetikai szakvéleményre és a szakértő nyilatkozataira.

A vádlott büntetőjogi felelősségének - ha a cselekmény e tényállásban leírt módon megvalósult - megállapításával szemben az is kételyeket támaszt, hogy egymástól teljesen eltérő az elkövetési mód, a nyomok eltüntetése és az elkövetés utáni magatartás is.

A ... sérelmére elkövetett ölési cselekménynél a védő álláspontja szerint az erős felindulásból történő elkövetés állapítható meg.

A vádlott utolsó szó jogán kiemelte, hogy a kedvezőbb munkalehetőség miatt költözött ...-be. A ... ellen elkövetett cselekménynél előre nem tervezte, hogy megöli és anyagi haszonszerzés sem vezette, indulatát az vezérelte, hogy a sértett az édesanyját szidta. ... eltűnéséhez pedig nincs köze.

Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával eljárva rendkívül széles körű bizonyítást folytatott az ügy sajátos jellegére is tekintettel.

Az általa megállapított tényállás az élet elleni cselekménynél megalapozott, a vagyon elleni cselekmények tekintetében a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eltulajdonított vagyontárgyak értéke vonatkozásában kiegészítendő a következők szerint: