A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21123/2016/4. számú határozata határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [2012. évi XLI. törvény (Személyszállítási tv.) 2. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:64. §, 6:142. §, 6:183. §, 6:256. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Sághy Levente

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.123/2016/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a ... jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Kispál Edit ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen határozat hatályon kívül helyezése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. június 2. napján meghozott 62.P.25.046/2015/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperes .... számú ajánlásának hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól.

Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az ajánlás, melyben a felperest 1670 forint összeg megfizetésére kötelezték S. Á. fogyasztó részére azért jogszabálysértő, mert 2015. május 16. napján 05 óra 05 perckor a 18-as viszonylatszámú villamospótló járatra a megállóban szabályosan várakozó nevezett személy valóban azért nem tudott felszállni, mert a felperesi járat ott nem állt meg. A felperesi mulasztás miatt személyszállítási szerződés sem jött létre, így a panaszos fogyasztónak nem tekinthető.

Ennek ismeretében a kifogásolt eljárás nem minősülhetett a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 2. § f) pont szerinti fogyasztói jogvitának, ezért az alperesnek nem volt hatásköre az előbbiekből származó igény elintézésére. Az ajánlás hatályon kívül helyezése elsődlegesen a Fgytv. 34. § (3) bekezdése b) pontja és 18. § (1) bekezdése alapján indokolt.

Másodlagosan arra utalt, hogy a közlekedés résztvevői között létrejövő személyszállítási közszolgáltatásnak a személyszállítási szerződés mellett része a hálózat rendelkezésre bocsátási megállapodás is, ezért a fogyasztói jogvitában utóbbi szerződés kötelezettjének, a B. Zrt.-nek is részt kellett vonna vennie. Ennek hiányában a Fgytv. 34. § (3) bekezdése a) pontjában foglaltak miatt szükséges az ajánlás hatályon kívül helyezése.

Kereseti kérelmét harmadlagosan a Fgytv. 34. § (4) bekezdésére hivatkozással arra alapította, hogy a fogyasztó az eljárásban becsatolt nyugtával nem bizonyította kárát és annak összegszerűségét, azaz hogy a megjelölt időpontban a felperes hibájából taxiszolgáltatást kellett igénybe vennie úticélja elérésre érdekében.

Keresetében az ajánlás végrehajtásának Fgytv. 34. § (6) bekezdése szerinti felfüggesztését is kérte.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és költségei megtérítését kérte a bíróságtól.

Utalt arra, hogy a perrel érintett eset egy szolgáltatás létrejöttével, teljesítésével kapcsolatos vitás helyzetből fakad, az alperesnek volt tehát hatásköre a jogvita elbírálására. Emellett hasonló helyzetben életszerűtlen lenne, ha az utasok azért hivatkozhatnának eredménytelenül káraik felmerülésére, mert személyszállítási szerződés valójában nem jött létre a felperessel - jogvitájuk a szerződésszegő felperesi magatartás alapján bírálandó el.

A felperes a fogyasztóvédelmi eljárásban nem csatolta üzletszabályzatát, csupán azt hangsúlyozta, hogy a becsatolt nyugta nem alkalmas a felperesi károk igazolására. Jelen peres eljárásban nem nyílhat mód új bizonyíték értékelésére, csak az alapul fekvő eljárás anyaga értékelhető. A panaszos ugyanakkor eleget tett az újonnan felhívott üzletszabályzatban foglaltaknak is, mert taxival utolérve a buszjáratot, azonnal jelezte a vezetőnek a mulasztást és annak következményeit.

Az alperesi testületnek a Fgytv. 28. § (1) bekezdésére figyelemmel arra van hatásköre, hogy egy adott szolgáltatóval szemben előterjesztett panaszt megvizsgáljon, a B. Zrt. így nem lehetett az alapul fekvő eljárás résztvevője.

A fogyasztó által becsatolt taxiszámla az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 173. § (1) bekezdésére is figyelemmel valamennyi kötelező tartalmi elemmel bírt, így alkalmas volt arra, hogy a fogyasztó oldalán felmerült károk felmerülését és összegszerűségét bizonyítsa.

Az alperes ellenkérelmében utalt arra is, hogy a Fgytv. 34. § (6) bekezdése alapján kizárt az ajánlások végrehajtásának felfüggesztése.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és felperest a ... Kereskedelmi és Iparkamara részére 30.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte.

Ítélete indokolása szerint a felperes a perben maga tett utalást arra, hogy amennyiben egy utas a megállóban várakozik, úgy a felperest a személyszállítás tekintetében szerződéskötési kötelezettség teheli. A vitatott esetből fakadó bejelentés elintézése így a Fgytv. 2. § s) pontjában meghatározott fogyasztói jogvita, melynek elbírálására az alperes hatáskörrel rendelkezett. A fogyasztói eljárásban a felperes egyebekben hatásköri kifogást nem terjesztett elő, erre csak jelen peres eljárás során hivatkozott először.

A fogyasztói jogvitában csak a megjelölt vállalkozással, szolgáltatóval szemben előterjesztett igény alaposságáról lehet dönteni, így a tömegközlekedési hálózatot rendelkezésre bocsátó jogi személy eljárásbeli részvétele nem merülhetett fel.

Az alperes támadott eljárásában a rendelkezésére álló adatokat - így többek között a fogyasztó által csatolt nyugta bizonyító erejét - okszerűen és logikusan értékelte, ennél fogva az ajánlás tartalma nem jogszabálysértő, a Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint eredménnyel nem kérhető annak hatályon kívül helyezése.

Az elsőfokú bíróság ítélete arra is utalt, hogy a végrehajtás felfüggesztésére csak alperesi határozat meghozatala esetén nyílhat mód, ajánlás esetében nem.

Az alperes a jogképességgel bíró ... Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, ezért a mérlegeléssel megállapított perköltség jogosultja csak ez utóbbi jogi személy lehetett.

Az elsőfokú bíróság az ajánlás végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet 9. sorszámú, nem fellebbezhető végzésével utasította el.

A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a perrel érintett ajánlás hatályon kívül helyezését kérte.

Fellebbezése szerint a peresített esetben az utas nem szállt fel a járműre, csupán a megállóhelyen várakozott. Ebből a magatartásból kifolyólag sem a B. Zrt.-vel, sem a felperessel nem jött létre jogviszony. Ennek hiányában a felperes szerződésszegő magatartást sem tanúsíthatott, ezért téves az alperes, illetőleg elsőfokú ítélet azon álláspontja, mely szerint fogyasztói jogvitáról lett volna szó a pert megelőző eljárásban.

Az alperes számára a támadott eljárásában ismeretessé vált, hogy a panaszos a B. Zrt.-vel is levelezést folytatott, ezért anélkül, hogy a felperesnek erre fel kellett volna hívnia az alperes figyelmét, az alperes köteles lett volna arra az álláspontra helyezkedni, hogy a közlekedésszervező nélkül az eljárás nem folytatható le szabályszerűen. Nem vitatható az az ítéletben foglalt kitétel, mely szerint a fogyasztói eljárás a panaszos kérelme alapján indul, de a B. Zrt. részvételének hiányában az alperesnek a Fgytv. 29. § (4) bekezdése b) pontja alapján meg kellett volna szüntetnie az eljárást. A felperessel szembeni fogyasztói eljárásra tulajdonképpen a B. Zrt. igényérvényesítés címzettjére vonatkozó téves tájékoztatás adott alapot.