3227/2012. (IX. 28.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában - Dr. Holló András alkotmánybíró és Dr. Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 54. § (1) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti eljárásban az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 54. § (1) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenesséének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[2] Az indítványozó előadta, hogy az Ütv. támadott rendelkezései alapján, ha az ügyész ellene öt évnyi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékosan elkövetett cselekmény miatt vádat emel, akkor a kamara mérlegelés nélkül köteles az ügyvéd tevékenységének felfüggesztésére. A támadott rendelkezés megsemmisítését és a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara F/21/2007. számú ügyében való alkalmazás jogellenességének kimondását kéri. A támadott rendelkezés állítása szerint közvetlenül hatályosul reá nézve és az Alaptörvénybe foglalt tulajdonhoz való jog, tisztességes eljárás és jogorvoslathoz való jog sérelmét okozta.
[3] Az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az Abtv. 26. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg. Az indítványozó nem merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslatot, mert a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara határozatát nem támadta meg a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága előtt, ebből következően a jogerős határozat ellen igénybe vehető bírósági felülvizsgálati lehetőséget sem merítette ki. Az ügyvédi kamara felfüggesztés tárgyában hozott határozata elleni fellebbezési és bírósági felülvizsgálati eljárás alkalmas arra, hogy az abban az eljárásban vizsgált kérdések tekintetében jogorvoslatként szolgáljon. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdése alapján visszautasította.
Budapest, 2012. szeptember 17.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye
[4] A panasz visszautasításával nem értek egyet.
[5] Az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdésében szabályozott alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Panaszában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 54. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását kezdeményezte.
[6] Az Ütv. vitatott szabálya a következő:
"54. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha a) ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb,"
[7] Az Abtv. 26. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az alkotmányjogi panasznak ezzel a formájával a panaszos akkor élhet, ha "nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette".
[8] Az Abtv. e rendelkezését az Alkotmánybíróság 33/2012. (VII. 17.) AB határozatában már értelmezte.
[9] E határozatában kimondta: "Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem támasztható az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panasz benyújtásának feltételeként olyan jogorvoslat kimerítésének követelménye, amely - a vonatkozó jogi szabályozásból következően - nem alkalmas arra, hogy a panaszos jogsérelmét orvosolja." [33/2012. (VII. 17.) AB határozat indokolás [60] ] [10] Az indítványozó olyan törvényi szabály alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte panaszában, amely kogens rendelkezést tartalmaz és a tényállásból a jogalkalmazó számára egyetlen döntési lehetőség következik. Így a jogorvoslati eljárás - mivel nem vezethet a panaszos jogsérelmének orvoslásához - formális, ezért nem tekinthető az Abtv. 26. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslatnak. A panasz befogadhatóságának vizsgálata során álláspontom szerint arra is figyelemmel kellett volna lenni, hogy a panaszos jogsérelme a támadott jogszabály alkalmazásával, az elsőfokú határozattal azonnal bekövetkezett, mivel a határozat ellen igénybe vehető jogorvoslat az Ütv. 54. § (3) bekezdése szerint a végrehajtásra halasztó hatállyal nem bír.
Budapest, 2012. szeptember 17.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
A különvéleményhez csatlakozom:
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2570/2012.