A Fővárosi Törvényszék G.40092/2017/18. számú határozata helytállási kötelezettség megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 559. §, 567. §] Bíró: Gáll Edit

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

5.G.40.092/2017/18.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Kiss Csaba ügyvéd (cím. ) által képviselt felperes ( cím. ) felperesnek,

Dr. Bata Zoltán ügyvéd (cím.) által képviselt I. rendű alperes ( cím) és

II. rendű alperes (címe. ) alperesek ellen

helytállási kötelezettség megállapítása és szerződés részleges érvénytelensége iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes köteles helytállni a II.r. alperesnek a felperessel szemben a Budapest Környéki Törvényszék 16.P.28.289/2010/39. sz., a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.342/2013/5. sz. ítéletével jogerőre emelkedett ítélete szerinti fizetési kötelezettség összegéből 15.000.000 (tizenötmillió) Ft, továbbá ezen összeg után 2008. január 25-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat erejéig.

A bíróság ezt meghaladóan felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 537.300 (ötszázharminchétezer háromszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az I. r. alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 900.000 (kilencszázezer) Ft illetéket.

A bíróság megállapítja, hogy a 36.000 (harminchatezer) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéknél elektronikus úton előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ezen esetekben a tárgyalás megtartását a fellebbező fél fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogorvoslati eljárás során a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

Felperes mint letevő és a II.r. alperes mint ügyvéd között 2007. október 18-n létrejött letéti szerződés alapján a felperes 29.000.000 Ft-ot letétbe helyezett egy későbbi időpontban megvalósítandó ingatlanberuházás fedezeti igazolásaként. A letéti szerződésben a felek rögzítették, hogy a letét összege a letevő által adott, két tanú előtt aláírt meghatalmazás alapján a meghatalmazott részére kifizethető. Felperes 2007. november 14. napján megkísérelte felvenni a befizetett letét összegét, de a II.r. alperes arról tájékoztatta, hogy az összeget meghatalmazás alapján 2007. november 5. napján kifizette a II.r. alperes testvérének, K. Z-nak. A K. Z. által felmutatott meghatalmazáson nem a felperes aláírása szerepelt, azt helyette K. Z. írta alá.

Felperes a II.r. alperessel szemben a Pest Megyei Ügyvédi Kamara előtt panasszal élt, illetve a 29.000.000 Ft és járulékai megfizetése iránt pert indított. A Pest Megyei Ügyvédi Kamara a 2011. június 12. napján hozott .... sz. határozatában a II.r. alperest vétkesnek nyilvánította és megállapította, hogy elkövette az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 37.§ a) pontjába ütköző egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget, amelyért vele szemben 300.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki.

Felperes K. Z-nal szemben a Pest Megyei Bíróság előtt fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte 29.000.000 Ft és járulékai megfizetésére, a fizetési meghagyás 19.A.Pk.22.531/2008/1.sz. alatt jogerőre emelkedett.

A Budapest Környéki Törvényszék a 16.P.28.289/2010/39. sz., a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.342/2013/5. sz. ítéletével jogerőre emelkedett ítéletében megállapította, hogy a II.r. alperes a 29.000.000 Ft és járulékai megfizetésére a 19.A.Pk.22.531/2008/1.sz. alatt jogerős fizetési meghagyással kötelezett K. Z-nal egyetemlegesen köteles.

A II.r. alperessel és K. Z-nal szemben indított végrehajtási eljárások eredménytelenek voltak.

Az I.r. alperes a II.r. alperes felelősségbiztosítója. A jogosulatlan letétkifizetés időpontjában a II.r. alperesnek érvényes és hatályos felelősségbiztosítása volt 15.000.000 Ft károkozás erejéig. A felek közötti biztosítási szerződésre irányadó, 2006. július 1-jén hatályos "Biztosítási feltétel" megnevezésű általános szerződési feltételek II. pontja szerint biztosítási esemény a biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az ügyvédi tevékenységre (Ügyvédi törvény 5. § (1) bekezdés a)-d) pontja) vonatkozó szabályok megsértésével - ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba), - vagy mint ügyvédi letét kezelője (pénz, érték őrzésének kivételével) e minőségében okozott. A 3.1.6. pont szerint nem téríti meg az Egyesület azt a kárt, amely a letétként vagy egyéb jogcímen átadott, illetve átutalt összeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkezik, kivéve ha a biztosított az átvett összeggel azért nem tud elszámolni, mert azt tévedésből, megtévesztésből vagy felróható módon (figyelmetlenség) jogosulatlanul fizette ki - a jogügyletben résztvevő másik fél részére.

Az alperesi Szolgáltatási Bizottság a 2008. január 25-n kelt határozatával a felperes kárigényét elutasította arra hivatkozással, hogy a biztosítási feltételek 3.1.6. pontja értelmében kizárt kockázat a letétként átadott összeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkező kár, továbbá felrótta a felperesnek, hogy nem kísérelte meg a kárenyhítési kötelezettség keretében a kárigény érvényesítését a közvetlen károkozóval szemben. Az alperes Panaszbizottsága a 2009. március 23. napján kelt határozatával a Szolgáltatási Bizottság határozatát helybenhagyta. Határozata indokolásában a 3.1.6. pont értelmezése körében rámutatott arra, hogy a hamis meghatalmazást benyújtó személy nem válik a jogügylet részesévé, mert jogügylet alatt a letéti szerződést kell érteni.