A Kúria Pfv.21911/2011/13. számú precedensképes határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 148. §, 149. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 7. §, 8. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

I. A közös tulajdonnak a bíróság által társasházzá történő átalakítása különbözik attól az esettől, amikor a felek szabad elhatározásukból, önkéntesen alapítanak társasházat egy fennálló vagy felépítendő épületre. A bíróságnak csak már meglévő épület esetén van lehetősége a közös tulajdon társasház-tulajdonná való átalakítására.

II. A közös tulajdon megváltás útján történő megosztása során a megváltási árat a tulajdonjogát elveszítő fél tulajdoni hányadának a természetben megfelelő ingatlanrész forgalmi értéke figyelembevételével kell megállapítani.

1959. IV. Tv. 148. § (1), 1959. IV. Tv. 148. § (2), 1959. IV. Tv. 148. § (3), 1959. IV. Tv. 149. § (1), 2003. CXXXIII. Tv. 7. § (1), 1993. CXXXIII. Tv. 8. § (3)

***********

Pfv.I.21.911/2011/13.szám

A Kúria a dr. Rakonczainé dr. Mészáros Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Koczka Judit ügyvéd által képviselt I. rendű és a személyesen eljárt II. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt a Békéscsabai Városi Bíróságon 3.P.20.757/2010. számon megindított, és a Békés Megyei Bíróság által 9.Pf.25.008/2011/18. szám alatt jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az I. rendű alperes részéről 80. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2012. április 18-án megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Békés Megyei Bíróság 9.Pf.25.008/2011/18. számú jogerős ítéletének felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A perbeli 197 négyzetméter területű ingatlanon 1997-ben öten - köztük a felperes és az I-II. rendű alperesek - szereztek tulajdonjogot. A korábban beszerzett építési tervdokumentáció értelmében ezen az ingatlanon 5 garázs épülhetett fel az egyes tulajdonosok számára. Időközben a felperes két tulajdonostársa tulajdoni hányadát megszerezte és a 3 garázsból üzlethelyiséget alakított ki. Így az ingatlannak 3/5 részben a felperes, míg 1/5-1/5 részben az I. és a II. rendű alperes a tulajdonosa. Utóbbiak a 2. és az 1. számmal jelzett területet használják. A tervezett garázsokat azonban eddig nem építették fel, azoknak csak az alaplábazatai vannak meg. Az I. rendű alperes nem rendelkezik a garázs felépítéséhez szükséges jogerős építési engedéllyel, miként a felperesnek sincs az általa szabálytalanul felépített épületrészre fennmaradási engedélye. Ezeknek az engedélyeknek a beszerzését akadályozza, hogy az érintett tulajdonostársak egymásnak nem adták meg a jogszabály által megkívánt hozzájáruló nyilatkozatot. A felperes keresete a tulajdonközösség megszüntetésére irányult. Ebben az I. és a II. rendű alperes tulajdoni hányadának a tulajdonába adását kérte a perben beszerzett igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján 400.000, illetve 300.000 forint megváltási ár megfizetése ellenében.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték és egyben az I. rendű alperes viszontkeresetet terjesztett elő az ingatlan társasház-tulajdonná alakítása iránt.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helytadott és az I. rendű alperes viszontkeresetét elutasította.

Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a II. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította, egyebekben - az I. rendű alperesre vonatkozóan - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megítélése szerint a felperes és az I. rendű alperes között több éve fennálló rossz viszonyra is figyelemmel a nagyobb részben tulajdonos és a közös tulajdonú ingatlanon üzlethelyiséget üzemeltető felperes méltányos érdekeit súlyosan sérti a tulajdonközösség fenntartása, míg az ingatlanon csak egy garázsalappal rendelkező I. rendű alperes esetében ez az érdeksérelem csekélyebb mértékű. A hatályos építésügyi szabályokat figyelembe véve a tulajdonközösség természetbeni megosztással nem volt megszüntethető. A megváltás útján történő megszüntetés feltételeit viszont - az I. rendű alperessel szemben - a másodfokú bíróság is fennállónak találta.