A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31782/2013/20. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 6. §, 9. §] Bíró: Remes Gábor

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.K.31.782/2013/20.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Ozvári-Lukács Ádám ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve (cím.) felperesnek az SBGK Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bajkai István ügyvéd (cím) által képviselt Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Jegyzője (cím.) alperes ellen kereskedelmi igazgatási ügyben hozott KI/205-3/2013/VI. számú közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperes KI/205-3/2013/VI. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (azaz ötvenezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A ... alatti társasház két lakója 2012. május 10-én érkezett panaszlevéllel fordult az alperesi kereskedelmi hatósághoz a ... alatt lévő "...", az ... alatt lévő "..." és "...", a ... alatt lévő "..." és a ... alatt lévő, a felperesi társaság által üzemeltetett "..." nevű vendéglátóhely hangos, környezet nyugalmát zavaró működése miatt. Kérték az említett vendéglátóhelyek működése jogszerűségének felülvizsgálatát, a működésük során keletkező zaj mérését, e vendéglátóhelyek 22.00 és 6.00 óra közötti nyitva tartásának megtiltását, egyéb jogkövetkezmények alkalmazását. Megemlítették, hogy ingatlanuk közelében megnőtt a vendéglátóhelyek száma, aminek folytán nőtt a vendéglétszám, ez pedig - egyebek mellett - folyamatos és indokolatlan zajt eredményezett.

Az alperes a 2013. január 11-én kelt, felülvizsgálni kért határozatával a felperes által üzemeltetett ... nevű vendéglátó üzlet 22.00 és 6.00 óra közötti nyitva tartását megtiltotta.

Határozatának indokolásában rögzítette, hogy 2012. június 16-án 22:40 órakor szemlét tartott a ... alatti épület környékén. Ennek során megállapította, hogy a környéken található vendéglátóhelyekről semmilyen zaj nem hallatszik ki az utcára. Az épület előtti - elsősorban a I. Kft. által bérelt - területen, melyet teljes mértékben elfoglalnak a vendéglátó teraszok, televíziós kivetítők vannak elhelyezve; a szemle időpontjában 230-250 vendég tartózkodott a helyszínen.

2012. augusztus 31-én 23.10 órakor ismételt szemlét tartott az előbbi helyszínen, melynek során megállapította, hogy a környéken lévő vendéglátóhelyek teraszán, valamint a kapcsolódó közterületi részen több száz ember tartózkodott, akik megítélése szerint valóban olyan zajt okoztak, ami zavarhatja a környéken lakók nyugalmát. Megállapította ugyanakkor, hogy a szemle időpontjában vendéglátóhelyekről nem hallatszott ki zeneszolgáltatás.

Ezt követően akusztikai szakvéleményt szerzett be. A 2012. október 31-én kelt szakvéleményben az II. Kft. szakértője rögzítette, hogy a ... "A", "B" és "C" épületekből áll, a szakértő a "B" épület V. emeletén az 56. számú lakás teraszán végezte a méréseket. A szakvéleményben foglaltak szerint a teraszról jól rá lehet látni a ...ra és annak kerthelyiségére, valamint az ...re. Az alatta elhelyezkedő ... és ... takarásban van a terasz kőkerítése miatt. A mérés idején a vizsgált létesítmények félházas teltséggel üzemeltek. A szakértő az összegző megállapítások körében rögzítette, hogy a mérési eredmények szerint a hatásterületen kijelölt mérési pontokon a zajszint túllépte a rendeletben foglalt határértéket. Kiemelte, hogy a 2012. október 13-án végzett mérések idején az M1 pozícióban az ... zaja volt a domináns zajforrás, míg az M2 pozícióban ...é. A ... és a ... zaja a magas háttérterhelés miatt nem volt érzékelhető. Mivel a vizsgált létesítmények hatásterületei a mérési pontokban egymást fedik, ezért jogszabály alapján korrigálni kellett az eredő (összes helytől származó) zajt. Így a különböző helyek zajkibocsátása az egyes mérési pozíciókban a következő volt: az M1 pozícióban az ... és a ... esetében éjszaka 53 dB, míg az M2 pozícióban szintén az ... és a ... esetében éjszaka 54 dB. A szakértő megjegyezte, hogy ezek az értékek becsült adatok, így nem jelenthető ki, hogy a ... és a ... zaja megfelel az éjszakai határértéknek, csupán az állapítható meg, hogy a magas háttérterhelés miatt az említett vendéglátóhelyek zaja nem volt meghatározható. Leszögezte ugyanakkor, hogy a mért zajt egyértelműen a teraszokról származó emberi hang határozta meg. A mérés ideje alatt sem zeneszolgáltatás, sem pedig a gépészeti egységekből származó zaj nem volt érzékelhető. Végül utalva a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § j) pontjára megállapította, hogy mivel a mérés során a nem ismételhető zaj volt a domináns, ezért az a perbeli esetben veszélyes mértékű környezeti zajnak minősült.

Az alperes mindezen bizonyítékokra alapítottan, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. § (5) bekezdésre, 9. § (4) bekezdés ca) pontjára, továbbá a R. előbb említett rendelkezésére hivatkozva hozta meg a keresettel támadott döntését.

A felperes Pp. 132. § (1) bekezdése szerint újból benyújtott keresetlevelében foglaltakat a tárgyaláson pontosítva elsődlegesen az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodsorban az alperes határozatának hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

Álláspontja szerint az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-a szerinti tényállás-tisztázási kötelezettségének megfelelő módon nem tett eleget. Kiemelte, hogy a szakértői vizsgálat több szempontból is aggályos módon került elvégzésre, ezen aggályokra figyelemmel a szakvéleményben foglaltak az adott alperesi döntés meghozatalához nem szolgálhattak kellő alapul. Vitatta azt a szakvéleményben szereplő megállapítást, miszerint a 2012. október 13-án végzett mérések idején az M1 pozícióban az ... zaja lett volna a domináns zajforrás. Előadta, hogy az adott helyszín frekventált, több vendéglátóhely is található a környéken, amely szintén zajt bocsát ki, ezen túlmenően a környék igen forgalmas is, vagyis a környezeti zajhatást is magasnak kell tekinteni. Álláspontja szerint ezeket a tényeket, körülményeket pontatlanul rögzítette a szakértő a szakvéleményében. A zajszint meghatározása becslés alapján történt, ami álláspontja szerint alátámasztja, hogy a zajkibocsátás jelentős részben valójában nem is az ...től származik, hanem a környéken megtalálható egyéb, az érdekkörén kívül eső zajforrásokból. Utalt az II. Kft. által 2012. július 10-én a megbízására készített szakvélemény megállapításaira is. Indítványozta az II. Kft. részéről eljárt személy1 tanúkénti kihallgatását. Előadta továbbá, hogy az alperes 2012. november 17-én is szemlét tartott a helyszínen, melynek során jegyzőkönyvben rögzítette, hogy eladóterében 70 dBA zajterhelést mértek, mely érték alatta marad az II. Kft. szakvéleményében megengedhetőnek megállapított 73 dBA határértéknek. Ennek alapján megítélése szerint egyértelmű, hogy magasabb zajszint csak a külső zajforrások fokozottabb jelenléte miatt alakulhat ki. Hozzátette, hogy a rendőrség is ismételt bejelentések alapján többször járt a perbeli vendéglátóhelyen, azonban rendőri intézkedésre - indokoltság hiányában - soha nem került sor.