5/2008. (XI. 27.) MÜK szabályzat
a Magyar Ügyvédi Kamarának az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 112. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól a következő szabályzatot alkotta:
1. A szabályzat célja
2. A szabályzat hatálya
3. Az ügyvéd feladata
4. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége
5. Az összeférhetetlenség
6. A megbízási jogviszony
7. Az okiratszerkesztés
8. A védő kötelességei
9. Az ügyvédi megbízási díj
10. Az ügyvédi iroda
11. Az ügyvédi reklám
12. Az ügyvéd kapcsolata a hatóságokkal, a megbízóval és az ellenérdekű ügyvéddel
13. Az ügyvédek egymás közötti kapcsolata
14. Az ügyvéd és az ügyvédi kamara kapcsolata
15. Az etikai elvárások
16. Hatálybaléptető rendelkezések
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 112. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól a következő szabályzatot alkotta:
Preambulum
Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az európai jogi hivatás széleskörűen elismert és tiszteletben tartott alapelvei nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás helyes működéséhez, a joghoz való hozzáféréshez és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. A magyar ügyvédi kar elfogadja és tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) által elfogadott európai jogi hivatás chartáját, mely az ügyvédi hivatás alapelveit és alapértékeit az alábbiakban határozta meg:
1. Az ügyvéd függetlensége, szabad eljárás az ügyfél ügyében
2. Az ügyvéd joga és kötelezettsége, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget
3. Különböző ügyfelek között, illetve a ügyfél és az ügyvéd közötti érdekütközés elkerülése
4. A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve
5. Az ügyfél iránti hűség
6. Tisztességes díjak megállapítása
7. Az ügyvéd szakmai hozzáértése
8. Kollégák tisztelete
9. A jogállam és a tisztességes igazságszolgáltatás tisztelete
10. A jogászi hivatás önszabályozása
1. A szabályzat célja
1. Jelen szabályzat meghatározza azokat a
a) magatartási normákat, amelyek vétkes megszegése fegyelmi eljárást von maga után, valamint
b) azon elvárásokat, amelyek az ügyvédségbe vetett közbizalom megtartása és a hivatás méltóságának további erősítése érdekében minden ügyvédtől elvárható. Ezen elvárások kirívó megsértése fegyelmi eljárást vonhat maga után.
2. A szabályzat hatálya
2/1. Az ügyvédi etikai szabályok hatálya kiterjed az ügyvédi kamarába (a továbbiakban: kamara) felvett ügyvédre, valamint névjegyzékbe vett európai közösségi jogászra, külföldi jogi tanácsadóra, alkalmazott ügyvédre és ügyvédjelöltre. (Személyi hatály.)
2/2. A szabályzat hatálya kiterjed a külföldön elkövetett cselekményekre is. (Területi hatály.)
3. Az ügyvéd feladata
3/1. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitáikat megegyezéssel intézzék el. [Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (a továbbiakban: Üt.) 1. §]
3/2. Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti. Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. [Üt. 3. § (1)-(3) bek.]
3/3. Az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el. A védelmet ellátó ügyvéd védence tényelőadásához kötve van.
3/4. Tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével.
4. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége
4/1. Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.
A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.
A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként. A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó. [Üt. 8. § (1)-(4) bek.]
4/2. A megbízott ügyvéd fegyelmi felelősséggel tartozik azért, hogy a jelen szabályzat hatálya alá nem tartozó alkalmazottait és segítőit a titoktartásra megfelelő módon kötelezze.
4/3. A titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni.
4/4. Az ügyvéd különösen köteles tiszteletben tartani a másik ügyvédet terhelő titoktartási kötelezettséget, a titoktartás alá tartozó adatot, tényt nem fürkészheti ki, ilyet jogellenesen nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
4/5. Az ügyvéd csak akkor tehet tanúvallomást, ha részére a titok jogosultja felmentést adott. A védői titokról viszont az ügyvéd tanúvallomást nem tehet, és az általa őrzött védői titkot tartalmazó iratot a hatóságnak nem adhatja át. A védői titok megtartása a titokról rendelkezni jogosult személy bármilyen nyilatkozatától függetlenül kötelező.
4/6. Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult
a) a megbízó,
b) az, aki a megbízás szándékával vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képező tényt vagy adatot az ügyvéd tudomására hozta, a megbízási szerződés létrejöttétől függetlenül,
c) harmadik személy javára szóló megbízási szerződés esetén a megbízó az általa közölt tény tekintetében, egyebekben a képviselt fél,
d) az örökös, a jogutód, illetve a bíróság által kijelölt felszámoló.
4/7. Titoktartási kötelezettség terheli
a) a megbízott ügyvédet, a megbízott ügyvédi iroda tagjait, a megbízottal együttműködő külföldi jogi tanácsadót és mindazokat, akik az ügy ellátása során az ügyvéd helyetteseként, segítőjeként az ügyvédi titok birtokába juthattak;
b) a fegyelmi és előzetes vizsgálati ügyben eljáró személyeket;
c) a kamarai szervek mindazon tisztségviselőit és alkalmazottait, akik az ügyvédi titoknak minősülő tényről hivatali működésük során tudomást szereztek.
4/8. A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van, a felmentést mindenkinek meg kell adnia. Több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére.
4/9. Kivételek a titoktartási kötelezettség alól:
a) az ügyvédi kamara által indított fegyelmi és fegyelmi vizsgálati ügyben az ügyvédet nem terheli titoktartási kötelezettség sem a kamarai szervek, sem az ügyet elbíráló bíróság irányában;
b) ha az ügyvéd ellen a titokról rendelkezni jogosult személy, hatóság vagy bíróság előtt eljárást kezdeményez, azt úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az egyébként titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben a titoktartási kötelezettség alól mentesüljön, ide nem értve a védői titoktartási kötelezettséget;
c) ha az ügyvéd azonos ügyben több ügyfél képviseletét vagy védelmét látja el, akkor az általa képviseltek irányában titoktartási kötelezettség nem terheli abban a körben, ahol a képviseltek tényelőadása az ügy érdemében egyező. Erre a tényre a képviselteket a megbízás adásakor figyelmeztetni kell, ha a megbízást nem együttesen adják;
d) ha a megbízás adásakor a megbízó a személyazonosságát illetően az ügyvédet megtévesztette, a titokról rendelkezni nem jogosult;
e) ha törvény az ügyvédi titoktartási kötelezettségről az Üt.-től eltérően rendelkezik.
4/10. Ezen szabályok irányadók azokra is, akiket ügyvédi titoktartási kötelezettség terhel.
4/11. Ügyvédi irodában tartandó házkutatás esetén az ügyvéd - a lehetőségekhez képest - értesítse a kamara elnökét.
5. Az összeférhetetlenség
5/1. (1) Az ügyvéd
a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,
b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.
(2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá
a) a tudományos, művészeti és sporttevékenység,
b) az oktatói tevékenység,
c) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,
d) a választott bírói tevékenység,
e) az országgyűlési, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási önkormányzati képviselői jogviszony,
f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság,
g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés.
Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni [Üt. 6. § (1)-(3) bek.]
5/2. Az összeférhetetlenségi bizottság állásfoglalása, illetve a kamara elnökségének összeférhetetlenségi ügyben hozott határozata a szabályzat hatálya alá tartozókra és az eljáró fegyelmi szervekre kötelező.
5/3. Az ügyvéd nem folytathat olyan tevékenységet sem, amely tételes összeférhetetlenségi szabályt nem sért, azonban a tevékenység az ügyvédi hivatás méltóságát sérti.
5/4. Az összeférhetetlenségi szabályokba nem ütköző, nem ügyvédi tevékenységet az ügyvédi hivatás gyakorlásától egyértelműen el kell különíteni.
5/5. Ha az ügyvédet állami, társadalmi vagy egyéb szervezet tisztségviselőjévé, tagjává választják, ezt a minőségét sem saját, sem ügyfelei érdekében előnyök szerzésére nem használhatja fel. Ügyvédi tevékenysége során ezen minőségének megjelölését nem használhatja.
5/6. Az ügyvéd két évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozóhatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész vagy nyomozóhatóság tagja volt. [Üt. 7. §]
5/7. Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként vagy nyomozóhatóság tagjaként eljárt. [Üt. 25. § (4) bekezdés]
5/8. Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el.
Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt.
A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat. [Üt. 25. § (1)-(3) bekezdés]
5/9. Összeférhetetlen az ügyvédi hivatás gyakorlásával minden olyan tevékenység, mely az ügyfél megbízásának teljesítése során összefüggésbe hozható az ügyvéd korábbi állami, önkormányzati, társadalmi vagy egyéb szervezetnél betöltött tisztségével vagy attól kapott megbízásával. Ilyen esetben az ügyvéd a megbízást nem fogadhatja el.
5/10. Az ügyvédnek tilos olyan látszatot keltenie, hogy korábbi pozíciója miatt az ő eljárása más ügyvédénél eredményesebb lehet.
5/11. Az összeférhetetlenségi szabályok a korábbi megbízó, illetve munkáltató előtti eljárásra is irányadók.
5/12. Ha ügyvédi irodában működő ügyvéd olyan megbízást kíván elvállalni, melyben az ellenérdekű ügyfél megbízását ugyanazon iroda másik tagja látja el, úgy a megbízás elvállalásakor, illetve az érdekellentétről való tudomásszerzéskor az ellenérdekű feleket tájékoztatni kell. Az ügyvédi iroda alapító okirata kizárhatja, hogy az iroda tagja olyan megbízást vállaljon, ahol az ellenérdekű felet az iroda másik tagja képviseli.
5/13. a) az ügyvéd nem vállalhat perbeli képviseletet gazdasági társaság, építőközösség, polgári jogi társaság vagy egyéb szervezet tagjainak egymás közötti perében, továbbá a közös képviselő vagy a képviseletre jogosult által bármelyik tag ellen indított perben, ha az alapító okiratot, társasági szerződést vagy egyéb létesítő okiratot az ügyvéd készítette, vagy készítése során meghatározó módon közreműködött, és a per tárgya a szerződésből eredő jogokkal vagy kötelezettségekkel kapcsolatos, kivéve, ha mindegyik fél önálló jogi képviselővel járt el az okirat készítése során;
b) ha az ügyvéd tartós megbízási jogviszony keretében gazdasági társaság, polgári jogi társaság, társadalmi szervezet, egyéb szervezet képviseletét ellátta, úgy azok szétválása esetén az ebből eredő jogvitákban egyik ellenérdekű felet sem képviselheti. Nem kizárt azonban az ügyvéd közreműködése a szétválás során szükségessé váló okiratok elkészítésében, valamint a peren kívüli egyezség létrehozásában;
c) ha az ügyvéd gazdasági társaság egy vagy több ügyét akár eseti, akár tartós megbízás alapján látta el, függetlenül attól, hogy a megbízást részére ki adta, nem járhat el a társaság és a megbízást ténylegesen részére adó vezető tisztségviselő között keletkező jogvitában. Ebben az esetben sem kizárt az ügyvéd közreműködése peren kívüli egyezség megkötésénél.
5/14. Ha az ügyvéd felek megbízásából szerződéskötésében működik közre, és azok részére együttesen fejt ki okirat-szerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerződésből keletkező jogvitákban egyik fél képviseletét sem láthatja el, kivéve ha az ellenérdekű felet a szerződéskötésnél másik ügyvéd képviselte.
5/15. Az ügyvéd nem szerkesztheti és ellenjegyzésével nem láthatja el azt a szerződést, amelyben ő maga szerződő fél. Amennyiben valamelyik szerződő fél az ügyvéd hozzátartozója, ezt a tényt a szerződő felekkel külön közölni kell.
6. A megbízási jogviszony
6/1. Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat.
Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. [Üt. 22-23. § (1) bek.]
6/2. Ha az ügyvéd ingatlanközvetítő, illetve harmadik személy által adott tartós megbízás alapján jár el, köteles írásbeli megbízással rendelkezni attól a személytől is, akinek az érdekében eljár.
6/3. A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el. A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.
Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta. [Üt. 23. § (3)-(5) bek.]
Az ügyvéd a kapott megbízásról vagy annak megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy más hatóságot köteles nyomban értesíteni, illetve meghatalmazását az iratokhoz becsatolni.
6/4. a) az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése jogszabály megsértésével jár, vagy a közerkölcsbe ütközik;
b) az ügyvéd ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját, illetve közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban jogügyletet csak az illetékes kamara elnökségének hozzájárulása után köthet. E tilalom nem vonatkozik az ügyvédi megbízásidíj-megállapodásra;
c) az ügyvéd a büntetőeljárásban az óvadék általa történő előlegezésére megállapodást nem köthet;
d) ha a megbízónak már van más ügyvédje, az ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a korábbi megbízás megszűnését a megbízó igazolta, vagy a korábbi ügyvéd az együttes megbízáshoz hozzájárult.
6/5. Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia.
A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.
A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik. [Üt. 26. §]
6/6. (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja.
A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15. nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
(2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1) és (2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek.
(4) Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.
(5) A megbízás az (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül megszűnik
a) a megbízás teljesítésével,
b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával,
c) a megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
d) az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.
(6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek/amelyeknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.
(7) Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83. §) tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2) és (3) bekezdésben foglalt lehetőségekről. [Üt. 24. §]
6/7. (1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
(2) Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.
(3) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg. [Üt. 29. §]
6/8. Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról a megbízóját a 24. § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni. [Üt. 74. § (4) bekezdés]
6/9. Az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell.
6/10. Az ügyvéd a megbízás teljesítése érdekében a jogszabályok keretei között jogosult önálló adatgyűjtésre.
7. Az okiratszerkesztés
7/1. Tilos jogszabályba ütköző vagy jogszabály kijátszását célzó okiratot szerkeszteni, vagy annak szerkesztésében közreműködni.
7/2. Ha az okirat nem ellenjegyzéshez kötött, az ügyvéd akkor is köteles az okiraton feltüntetni, hogy az okiratot ő szerkesztette, kivéve ha az ügyfél ennek mellőzését írásban kérte.
7/3. Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel és
b) az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte, vagy helyettese [Üt. 23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte, vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el. [Üt. 27. § (1) bek.]
A (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében aki az okiratot külföldön írta alá és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie.
Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. [Üt. 27. §]
7/4. Az ügyvéd az általa szerkesztett okirat egy eredeti példányát iratai között köteles megőrizni, ettől végrendelet esetén az ügyfél hozzájárulásával el lehet térni.
7/5. Az ügyvéd a megbízás során köteles megbízóját kioktatni a szerződéssel kapcsolatos minden lényeges körülményről és feltételről.
7/6. Az ügyvéd köteles a szerződő felek személyazonosságáról megfelelő módon meggyőződni.
7/7. Az ingatlannal kapcsolatos okiratok esetében az ügyvéd köteles
a) az okirat szerkesztése előtt 30 napnál nem régebbi, a jogszerző fél, illetve az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda által beszerzett hiteles tulajdoni lap meglétéről gondoskodni és azt vagy az arról készített másolatot iratai között megőrizni;
b) felhívni a figyelmet azokra a jogi problémákra, melyek esetleg az elintézetlen széljegyből adódhatnak;
c) az általa készített és az eredeti aláírásokkal ellátott okirati példányokon a kamara által nyilvántartott szárazbélyegzőjét használni.
8. A védő kötelességei
8/1. Ha a védői megbízás az előző védő megbízásának érintetlenül hagyása mellett történik, úgy erről a szándékról haladéktalanul köteles a korábbi védőt tájékoztatni, annak véleményét kikérni, és elutasító magatartás esetén a megbízás elvállalását megtagadni.
Közös védelem létrejötte esetén a védők együttműködésre kötelesek.
8/2. a) érdekellentétben lévő személyek védelmére szóló megbízást, illetve kirendelést az ügyvéd nem fogadhat el;
b) ha az érdekellentét utóbb merül fel, úgy az ügyvéd köteles az adott ügyben valamennyi megbízásról lemondani, illetve valamennyi kirendelés alól a felmentését kérni;
c) azonos ügyben történő több védelem ellátása esetén a megbízás létrejöttekor a megbízót tájékoztatni kell arról, hogy ha utóbb érdekellentét merül fel, akkor a védőnek a megbízásról vagy a kirendelésről le kell mondania.
8/3. Ha a megbízáskor már más védőt rendelt ki a hatóság, akkor a meghatalmazott védő köteles erről a tényről a kirendelt védőt haladéktalanul értesíteni.
8/4. A megbízás elfogadását vagy a kirendelés átvételét követően haladéktalanul csatolni kell a meghatalmazást, illetve jelentkezni kell a kirendelő hatóságnál, tájékoztatást kell kérni, és haladéktalanul kezdeményezni kell az előzetes letartóztatásban lévő ügyféllel a személyes kapcsolat felvételét. A személyes szabadság korlátozásának ideje alatt a védő a terhelttel a szükséghez képest tartson kapcsolatot.
8/5. A védő kirendelés esetén is köteles legjobb tudása és lelkiismerete szerint eljárni. A kirendelt védő jogosult a megbízás lehetőségéről az érintettet felvilágosítani.
8/6. A védő köteles ügyfelét az ügy állásáról és a várható eljárási cselekményekről, valamint jogi lehetőségeiről és kötelezettségeiről tájékoztatni.
A hozzátartozók tájékoztatásánál figyelemmel kell lenni az ügyfél érdekeire és az ügyvédi titokra.
8/7. Az ügyvédi beszélők lebonyolítása során a védő minden körülmények között tartsa be a fogvatartó intézet szabályait, de követelje meg védői jogainak maradéktalan érvényesülését.
8/8. A védő feladata teljesítése során nem kerülhet ellentétbe ügyfele tényelőadásaival; ügyfele tagadása esetén nem tanúsíthat olyan magatartást, mely azt a látszatot keltheti, hogy a terhelt ártatlansága tekintetében kételyei lennének.
8/9. A védő ügyfele érdekében értekezhet, valamint információkat cserélhet védőtársaival, ügyvédi titkot képező adatokat azonban csak ügyfele hozzájárulásával közölhet védőtársával. Kerülnie kell olyan terhelttársakkal való bármiféle közvetlen érdemi megbeszélést, akiknek védőjük van.
8/10. A védő éljen a jogorvoslat lehetőségével minden olyan esetben, amikor annak jogi lehetősége fennáll és védence is élt ezzel, egyebekben is, ha önállóan bejelentett jogorvoslatával védence érdekeit szolgálja.
8/11. A megbízás megszűnéséről a hatóságot köteles a védő haladéktalanul értesíteni, annak okát azonban nem jelölheti meg.
9. Az ügyvédi megbízási díj
9/1. A megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekről. Az ügyvéd az átvett pénzről bizonylatot köteles adni ügyfelének. Ha ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell.
9/2. Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése.
9/3. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, az ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja.
9/4. (1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni.
(2) Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni.
(3) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha
a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,
b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
c) más jogszabály a beszámítást tiltja. [Üt. 28. §]
9/5. Ha az ügyvéd önkormányzat, társadalmi szervezet vagy más ilyen jellegű közhasznú szervezet felkérésére díjazás nélkül jogi szolgáltatást nyújt, úgy ezt a szolgáltatást igénybe vevő személytől nem fogadhat el díjazást. Az ügyvéd ekkor is köteles figyelembe venni az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint tilos e tevékenységét ügyfelek szerzésére, illetve reklám céljára felhasználnia.
9/6. Az ügyvéd nem oszthatja meg a megbízási díját olyan személlyel, aki nem ügyvéd, kivéve azt az esetet, mikor az Európai Gazdasági Térség azon tagállamának szabályai, melyhez az ügyvéd tartozik, megengedik ügyvéd és egyéb személyek társulását. Csak végrehajtható okiratban megállapított ügyvédi megbízási díj engedményezhető, illetve faktorálható.
10. Az ügyvédi iroda
10/1. Az ügyvéd köteles az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséget fenntartani. Az iroda alkalmassági feltételeinek részletes szabályait a területi kamarák állapítják meg.
10/2. Az ügyvéd kizárólag annak a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát, amely kamarának tagja. Más kamara területén ügyfeleket nem fogadhat.
Az ügyvéd az ügyfelek folyamatos fogadását kizárólag ügyvédi irodájában végezheti.
10/3. Tartós megbízás esetén a gazdasági szervezet működési helyén kialakított ügyvédi munkahely nem ütközik a fenti tilalomba. Az ügyvéd ezen a munkahelyen azonban csak akkor fogadhat más ügyfelet, ha a munkahelyet irodaként, illetve alirodaként a kamara engedélyezte.
10/4. Az ügyvéd köteles gondoskodni arról, hogy a részére küldött postai küldeményeket -tartós távolléte esetén is - folyamatosan kézbesíteni lehessen.
11. Tájékoztatás az ügyvédi tevékenységről (ügyvédi reklám) és az ügyvédi honlap
11/1. Az ügyvéd jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezető és nem sérti a jelen Etikai Szabályzat Preambulumában megfogalmazott ügyvédi alapelveket és alapértékeket.
11/2. Az ügyvéd tevékenységére vonatkozó tájékoztatás nem ütközhet a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára, a gazdasági reklámra, az elektronikus úton közzétett reklámokra vonatkozó jogszabályok és a jelen Szabályzat rendelkezéseibe.
11/3. Az ügyvéd a tevékenységére vonatkozó tájékoztatás (reklámozás) során fokozott gondossággal és körültekintéssel köteles biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi reklámnak összeegyeztethetőnek kell lennie az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével.
11/4. Az ügyvédi reklám
a) nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat,
b) nem lehet agresszív és nem járhat az ügyfél zaklatásával a közvetlen személyes üzletszerzés érdekében,
c) nem tehet a minőségre, eredményességre, illetve díjazásra vonatkozó összehasonlítást más ügyvéddel,
d) nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára (pl. a megnyert perek számára, arányára), az ügyfelek számára, illetve fontosságára,
e) nem használhatja ki a (potenciális) ügyfél kiszolgáltatott (kényszer-) helyzetét, így különösen az ügyvéd nem használhatja ki az általa ismert konkrét szerencsétlenség vagy az ügyfél ítélőképességét súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos döntését befolyásolja.
11/5. Az ügyvéd, ügyvédi iroda interneten való megjelenése (pl. az ügyvédi honlap megnyitása és fenntartása) általánosságban nem ütközhet a jelen Szabályzat rendelkezéseibe.
11/5.1. Az ügyvédi honlap elnevezése során a MÜK Névhasználati Szabályzatának rendelkezései irányadók. Az ügyvédi honlap elnevezése nem tartalmazhat olyan elemet, amely az interneten való keresés során az ügyvéd javára más ügyvédekkel szemben tisztességtelen előnyt eredményez vagy amely a hivatás gyakorlása során szokásosan használt általános megjelölés használatát más ügyvédek számára nem tenné lehetővé.
11/5.2. Az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv. (Nem tartható fenn a honlaplátogatások számát a nyilvánosság számára hozzáférhető módon feltüntető számláló, illetve nem gyűjthetők a látogatók elektronikus levélcímei sem).
11/5.3. Az ügyvédi honlapon - a jogszerű felhasználásra vonatkozó engedély birtokában - az ügyvédi hivatás alapelveivel és alapértékeivel összeegyeztethető szerzői (pl. zene, irodalmi, audiovizuális stb.) műveket lehet felhasználni a honlap grafikai szerkesztéséhez és felépítéséhez.
11/5.4. Az ügyvédi honlap nem tartalmazhat a hivatás méltóságával össze nem egyeztethető hatáskeltő szlogent. Az ügyvédi honlaphoz nem kapcsolható a képernyőn látható bármely reklám közlésére szolgáló felület ("banner").
11/5.5. Az ügyvédi honlapon csak szakmailag indokolt és az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető ún. "hyperlink" helyezhető el. Más ügyvédi honlapra utalás esetén a kamara felhívására az ügyvéd, ügyvédi iroda köteles a kapcsolás indokoltságát alátámasztó tényeket igazolni.
11/5.6. Az ügyvédi honlap nyitólapján jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a kamara által jóváhagyott egységes szövegű tájékoztatást és a kamara honlapjára közvetlen kapcsolódást biztosító hyperlinket.
11/5.7. Az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél a honlapon nem nevezhető meg. Ez nem zárja ki azt, hogy tevékenysége ismertetése körében az ügyvéd az általa ellátott ügy típusát általánosságban megjelölje (pl. biztosítási ügyek, házassági bontóperekben képviselet stb.).
11/5.8. Az ügyvéd, ügyvédi iroda felelősséggel tartozik az ügyvédi honlap tartalmáért. Külföldi ügyvéddel, ügyvédi irodával, európai közösségi jogásszal, illetve külföldi jogi tanácsadóval, könyvvizsgáló, illetve más bel- vagy külföldi gazdálkodószervezettel, illetve egyéb jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel bármely jogviszonyban együttműködő ügyvéd felelőséggel tartozik a vele együttműködők honlapjának a magyar ügyvédre vonatkozó tartalmáért is.
11/6. Az ügyvéd, ügyvédi iroda köteles a megbízó rendelkezésére bocsátani az alábbi információt:
a) az ügyvéd, ügyvédi iroda neve, az ügyvédi tevékenység végzésének jogi formája (egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda), irodájának (és alirodájának, amennyiben van) címe, telefon-, telefaxszáma és e-mail címe;
b) az ügyvéd bejegyzését nyilvántartó kamara neve és címe;
c) az ügyvéd, ügyvédi iroda EU-áfa száma.
12. Az ügyvéd kapcsolata a bíróságokkal, a hatóságokkal, a megbízóval és az ellenérdekű ügyvéddel
12/1. Az ügyvéd köteles betartani a bírósági és hatósági eljárás, különösen a bírósági tárgyalás rendjét, és hasson oda, hogy azt az ügyfelei is betartsák. Az ügyvéd köteles tiszteletben tartani a bíróság méltóságát.
12/2. Az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére.
A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről.
12/3. Az ügyvéd nem keltheti személyének olyan hírét vagy látszatát, hogy egyes bíróságoknál, illetve hatóságoknál az ügyben vagy egyes ügyekben a többi ügyvédnél kedvezőbb eredményt tud elérni, vagy az ügyet gyorsabban tudja elintézni.
12/4. Az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.
12/5. Az ügyvéd abban az esetben, ha az ellenérdekű félnek jogi képviselője van, csak általa lépjen kapcsolatba a másik féllel, kivéve ha annak jogi képviselője hozzájárul a jelenléte nélküli tárgyaláshoz.
12/6. Ha az ellenérdekű féllel való tárgyalás szükségessége felmerül, erről az ügyvéd köteles a saját megbízóját haladéktalanul tájékoztatni.
Az ügyvéd az ellenérdekű féllel közvetlenül is kapcsolatba léphet, ha annak nincs jogi képviselője, illetve a megjelölt jogi képviselője a hozzá intézett felhívásra a megadott határidőn belül nem válaszol.
12/7. Az ügyvéd csak bírósági végrehajtó vagy más hatóság által végzett végrehajtásnál lehet jelen. Nem működhet közre birtokháborításnak minősülő cselekménynél.
13. Az ügyvédek egymás közötti kapcsolata. Közvetítési díj
13/1. Az ügyvédnek kerülnie kell a másik ügyvédet sértő megjegyzéseket, a másik ügyvéd lejáratását.
13/2. Az ügyvéd a peren kívüli egyezséggel kapcsolatos levelezését vagy ajánlatát az eljárásban felhasználhatja, kivéve ha ezt az ellenérdekű fél jogi képviselője előzetesen írásban kizárta.
Az ügyvéd az ellenérdekű fél jogi képviselőjétől érkezett levélre, ajánlatra vagy megkeresésre az ügyfelével történő egyeztetés után késedelem nélkül válaszoljon.
13/3. Az ügyvéd távolléte esetén büntetőügyben, pártfogó ügyvédként vagy ügygondnokként helyettesítéséről köteles gondoskodni, polgári perben - az ügy természetétől függően - intézkedik helyettesítéséről.
13/4. Ha a megbízás felmondással történő megszűnését követően az ügyfél másik ügyvédet bízott meg a képviseletével, az ügyvéd köteles az új megbízott ügyvéd megkereséseire az ügy eredményes képviselete érdekében a szükséges felvilágosításokat megadni.
13/5. Az ügyvéd a korábban eljárt ügyvéd munkájával kapcsolatban ügyfele előtt csak eltérő jogi álláspontját közölheti, a korábbi ügyvéd működését nem minősítheti.
13/6. Az ügyvéd köteles tartózkodni az ügyfélszerzés minden tisztességtelen formájától.
13/7. Az ügyvéd más ügyvédtől vagy bármely más személytől nem követelhet, illetve nem fogadhat el semmiféle ellenszolgáltatást azért, hogy az adott ügyvédet említette vagy ajánlotta az ügyfélnek, illetve az ügyfelet hozzá irányította.
13/8. Az ügyvéd nem vehet igénybe ügyfélszerzés érdekében közvetítőt (felhajtót).
14. Az ügyvéd és az ügyvédi kamara kapcsolata
14/1. Az ügyvéd a kamarai szervek szabályzatait, iránymutatásait, határozatait tevékenysége folytatásánál köteles betartani.
14/2. Az ügyvéd köteles eleget tenni a kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának; az ügyvédi felelősségbiztosító biztosítási kárrendezési eljárása során az ügyvédi felelősség fennállását, illetve mértékét befolyásoló tárgykörben küldött válaszadási és iratcsatolási felhívásának; a kamarának külön felhívás nélkül bejelenteni a nyilvántartott adatait, tevékenységét, ügyvédi felelősségbiztosítását érintő változásokat; a kamara részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni. Az ügyvédet az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi eljárásban megilleti az a jogosultság, hogy nyilatkozatot ne tegyen, de ez nem érinti iratcsatolási kötelezettségét, és nem akadálya az eljárás folytatásának.
14/3. Az ügyvéd köteles bejelenteni, ha ellene büntetőeljárás indult, illetve ha büntetőeljárás keretében vele szemben vádat emeltek. Köteles megnevezni az eljáró hatóságot és közölni az ügy számát.
14/4. Az ügyvéd kártérítési ügyben köteles eleget tenni kárbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete részére.
14/5. Az Ügyvédi Kamara nevében csak a kamara elnöke vagy előzetes hozzájárulásával más tisztségviselő nyilatkozhat.
14/6. A jelen szabályzat hatálybalépése után a kamarába bejegyzett ügyvéd, alkalmazott ügyvéd a bejegyzéstől számított hat hónapon belül köteles az elnökség erre kijelölt bizottsága előtt beszámolni. A beszámoló tárgya az ügyvédi törvény, a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzata és más szabályzatai, irányelvei. A beszámolón való részvétel alól, az ügyvédjelölti oktatáson való részvétel figyelembevételével, az elnökség adhat felmentést.
15. Etikai elvárások
15/1. Az ügyvéd folyamatosan fejlessze tudását, naprakészen ismerje a megjelenő új jogszabályokat és az irányadó bírói gyakorlatot.
15/2. Az ügyvéd tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezzék a bíróságok és más hatóságok tagjaival, adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, melyet saját hivatásával szemben is várjon el.
15/3. Az ügyvédek egymással szemben fokozott igényességgel teljesítsék kötelezettségeiket. Az ügyvéd a kar tagjaival jó kollegiális kapcsolatot tartson fenn, s ennek körében a kölcsönös bizalmon alapuló udvariasság jellemezze munkáját.
15/4. Irodájának kialakításával, személyes megjelenésével, fellépésével juttassa érvényre hivatása súlyát. Az ügyvéd az irodáját úgy alakítsa ki és tartsa fenn, hogy az megjelenésénél fogva kifejezésre juttassa az ügyvédi hivatás tekintélyét. Irodájában olyan irodatechnikai berendezéseket üzemeltessen, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az irodában készült okiratok megjelenésükben méltóak legyenek a hivatáshoz.
15/5. Kiemelt figyelmet tanúsítson annak érdekében, hogy munkája során az összeférhetetlenség bármilyen formájának még a látszata se merülhessen fel.
15/6. Az ügyvéd közszereplése az ügyvédi hivatás presztizséhez méltó színvonalú legyen. Egyedi bírósági ügyekről, ítéletekről, az általa képviselt ügyekről csak tárgyilagosan, bizonyítható tények alapján az ügyvédi hivatáshoz méltó hangnemben nyilatkozhat, ilyen szereplése során tartozkódjék személyének előtérbe állításától.
15/7. Hatóság előtt tett nyilatkozatai, beadványai és különösen perbeszédei legyenek jogilag megalapozottak, igényesek. A Legfelsőbb Bírósághoz előterjesztett felülvizsgálati kérelmek és az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok színvonalára különös gondot fordítson.
A védő tárgyalási fellépésénél különösen érvényesülnie kell az általános megjelenési és magatartási követelményeknek.
15/8. Az ügyvéd tevékenysége során tartsa távol magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól, és ösztönözze ügyfelét is hasonló magatartásra.
15/9. Az ügyvéd az ellenérdekű fél részére annak jogi képviselője útján teljesítsen.
15/10. Az ügyvéd a beadványának másolatát kellő időben és külön felhívás nélkül küldje meg az ellenérdekű fél jogi képviselőjének.
15/11. Ha az ügyvéd indokolt akadályoztatása miatt a tárgyalás, vagy más cselekmény elhalasztását kéri, az ellenérdekű fél ügyvédje a halasztáshoz járuljon hozzá, amennyiben megbízója ez ellen nem tiltakozott, és a halasztással érdeksérelem nem éri.
15/12. Ha az ügyvédeknek hivatásuk gyakorlása során egymással nézeteltérésük, vitájuk támad, törekedniük kell a vita békés eszközökkel történő rendezésére. Szükség esetén vegyék igénybe a kamara egyeztető fórumait.
15/13. Amennyiben jogi képviselőként ügyvéddel szembeni eljárás megindítása szükséges, ha a jogvita jellege megengedi, az érintett ügyvédet előzetesen értesíteni kell, és megfelelő határidő kitűzésével az önkéntes teljesítésre fel kell hívni.
15/14. Ügyvédi megbízásnak az ügyfél részéről történő felmondása esetén az új megbízott ügyvéd lehetőség szerint nyújtson segítséget ahhoz, hogy a korábban eljárt ügyvéd a munkájával arányos, méltányos díjazáshoz hozzájusson.
15/15. A védő a feladata teljesítése során
a) a védelemre szóló megbízás írásba foglalása során úgy járjon el, hogy a megbízásba a védői titok körébe tartozó tények ne kerüljenek,
b) törekedjék arra, hogy nyomozati, illetve bizonyítási cselekménynél jelen legyen, és aktív magatartásával a védekezést segítse elő,
c) a védelem taktikáját szabadon alakítja (a védence mindenkori érdekeinek figyelembevételével), ugyanezen elv alapján a védő maga dönt a rendelkezésére álló bizonyítékok felhasználásáról, ezek sorrendjéről és esedékességéről is,
d) nyilatkozataiban kerülje el az érdekellentétben lévő terheltek személyének vagy tevékenységének a védekezéshez szükséges mértéket meghaladó kedvezőtlen értékelését.
15/16. Az ügyvéd hivatása gyakorlása mellett részvénytársaság részvényese, korlátolt felelősségű társaság üzletrész-tulajdonosa, betéti társaság kültagja, valamint szövetkezetnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó tagja lehet.
15/17. Az ügyvéd betölthet gazdasági társaságnál vagy szövetkezetnél felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagsági tisztet, amennyiben az munkaviszony létesítését nem igényli.
15/18. A 15/17-18. pontokban írt tevékenység azonban az ügyvédi kar tekintélyét nem sértheti, ezért kerülni kell az olyan gazdasági társaságban való szerepvállalást, amit a társadalmi közmegegyezés kedvezőtlenül ítél meg.
15/19. Az ügyvéd hivatása gyakorlása mellett
a) állhat országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselői jogviszonyban, és - ha jogszabály nem tiltja - ott tisztséget is betölthet,
b) egyesületnek, alapítvány kuratóriumának, egyházi szervezetnek tagja vagy tisztségviselője lehet,
c) köztestület tisztségviselőjévé választható,
d) betölthet választottbírói tisztet, eseti vagy állandó választottbíróságnál,
e) teljesíthet szakértői megbízást, felkérést, az igazságügyi szakértői tevékenység kivételével.
15/20. Az ügyvéd azonban tevékenysége során a fentiekre egyáltalán nem hivatkozhat, és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely arra utal, hogy ezen tisztsége folytán bármely ügyet kedvezőbben tud elintézni.
15/21. Ha a hatóság részéről jogsértést észlel, és a rendelkezésre álló eszközökkel ezt nem képes elhárítani, forduljon az Ügyvédi Kamarához.
15/22. Az ügyvéd biztosítsa az ügyvédjelölt részére az ügyvédjelölti oktatásban való részvétel lehetőségét.
16. Hatálybaléptető rendelkezések
16/1. A szabályzat az Igazságügyi Közlönyben történő közzétételt követő második hónap első napján lép hatályba.
16/2. Ezzel egyidejűleg az ügyvédi hivatás magatartási szabályairól szóló 1994. március 21-én napján kelt országos ügyvédi kamarai szabályzat hatályát veszti.
16/3. A szabályzat szövege az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) 1988. október 28-i plenáris ülésén elfogadott, ezt követően legutóbb a 2006. május 9-ei plenáris üléseken módosított Európai Unió Ügyvédeinek Etikai Kódexével harmonizált.
Eredeti keltezés: Budapest, 1999. március 22.
Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Budapest, 2008. október 27.