A Kúria Bfv.662/2016/7. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 276. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 416. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 345. §, 396. §] Bírók: Feleky István, Molnár Gábor Miklós, Szalai Csabáné dr. Horváth Katalin

A határozat elvi tartalma:

I. Ha az elsőfokú bíróság a felülbírálatot nem engedő mértékben sérti meg az indokolási kötelezettségét, de a másodfokú bíróság teljes körűvé teszi az indokolást, a határozat jogerőre emelkedésével elenyészik az adott feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés.

II. Költségvetési csalást valósít meg az elkövető akkor is, ha nem jogszabályon, hanem kontraktuális kötelezettségének költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában csalárd módon eleget nem téve okoz vagyoni hátrányt.

***********

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.662/2016/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Szalai Csabáné dr. Horváth Katalin bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. január 23.

Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmény

Terhelt(ek): ... terhelt

Elsőfok: Pécsi Járásbíróság 13.B.728/2011/135. ítélet, 2014. október 29. tárgyalás

Másodfok: Pécsi Törvényszék 3.Bf.24/2015/7. ítélet, 2015. október 13. nyilvános ülés

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: terhelt

Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre

Rendelkező rész

A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmény miatt ... terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és a védő által benyújtott felülvizsgálati indítványokat megvizsgálva a Pécsi Járásbíróság 13.B.728/2011/135. számú ítéletét és a Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.24/2015/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Pécsi Járásbíróság a 2014. október 29. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 13.B.728/2011/135. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §).

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 400 napi tétel, napi tétenként 5.000 forint, összesen 2.000.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról, 1.987.330 forint kártérítésre és illeték fizetésére kötelezésről, ezt meghaladóan a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasításáról és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről.

[3] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék a 2015. október 13. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 3.Bf.24/2015/7. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a polgári jogi igény érvényesítését a törvény egyéb útjára utasította - egyebekben azzal hagyta helyben, hogy az elsőfokú bíróságot vagyonelkobzásra irányuló különleges eljárás lefolytatására hívta fel.

[4] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt 2016. április 7-i keltezéssel nyújtott be felülvizsgálati indítványt, és ahhoz csatolta a ... alapügyben vezető védőjétől származó, 2016. március 1-i keltezésű - a terhelt megfogalmazásában - "felülvizsgálati indítvány elnevezésű iratot". Miután a védő saját jogán nyújthat be felülvizsgálati indítványt, azt a Kúria - a terhelt általi korrekció ellenére - önálló felülvizsgálati indítványnak tekintette.

[5] A védő a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, felmentés érdekében, másodlagosan a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítás végett nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A terhelt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés III.a) pontja alapján az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozással ugyancsak a jogerős határozat hatályon kívül helyezése és másik bíróság kijelölésével az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

[6] A terhelt indítványa szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Az elsőfokú bíróság mindössze az ítélete 85. oldal 5. bekezdésében foglalt értékelést végezte el. Ez nem felel meg az indokolási kötelezettséggel szemben támasztott követelményeknek. A védelem "szinte minden betegnél igazolta, hogy igenis járt a rendelőben, illetve azt is, hogy az egyes betegeknél milyen kezelést hajtott végre, ilyen átfogó jellegű indokolásnál nincs mód annak ellenőrzésére, hogy az elsőfokú bíróság ítélete szerint melyik beteg esetén nem is került sor kezelésre, és melyiknél került sor másfajta kezelésre, ami le lett jelentve".

[7] A védelem ezt a "példálózó jellegű bizonyítékértékelést már az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésének az indokolásában is támadta, azonban a másodfokú bíróság ítéletében (téves alapon) megvédte az elsőfokú bíróság tevékenységét". Így "nem állapítható meg, hogy melyik tanú vonatkozásában milyen bizonyíték (illetve milyen bizonyíték elutasítása) miatt állapította meg a bíróság a tényállást".