BH 2013.3.69 A bíróságok kizárására vonatkozó szabályok alkalmazása nem eredményezheti egy teljes ítélkezési szint kizárását [Pp. 18. § (2) bek., 45. § (2) bek.].

Pertörténet:

Kúria Pkk.24959/2012. (*BH 2013.3.69*), Kúria Pkf.26740/2012.

***********

Az I. r. felperes és társai a Szegedi Törvényszék és 29 társa alperesek ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt nyújtottak be keresetet a Székesfehérvári Törvényszéken. A törvényszék az eljárás során a felperesek fellebbezését a 14. számú végzésével elutasította. E végzés ellen a felperesek fellebbezést terjesztetek elő. Tekintettel arra, hogy a per XXIV. r. alperese a Fővárosi Ítélőtábla, az elnök felterjesztette az iratokat a Kúriához az eljáró bíróság kijelölése végett.

Az adott ügyben a Székesfehérvári törvényszék kivételével alperesként perben áll valamennyi törvényszék, az összes ítélőtábla, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Állam és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is.

A Pp. 13. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt a fél.

Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdése szerint "mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti". A jogorvoslati jogosultság az igazságszolgáltatással összefüggő legfontosabb alkotmányos, illetve emberi jogok közé tartozik. A jogorvoslati jogosultság alanyi jog, a jogorvoslati eljárás megindítása vagy meg nem indítása az érintett személy elhatározásának függvénye, ennek érvényesítését a Kúriának kell biztosítani. Ezért e körben a Kúria az alábbiakat hangsúlyozza:

A Pp. 1. §-a értelmében az eljárási törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásában való pártatlan eldöntését a örvény első fejezetében meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa. A törvény céljáról rendelkező Pp. 1. §-ából és az eljárási törvény alapelveiből következik, hogy minden peres félnek joga van igénye érvényesítésére a törvényben meghatározott bíróságok előtt. Az eljáró bíróságokról a Pp. 10. §-a rendelkezik, meghatározva a 10. § (1) bekezdésében az első fokon, a (2) bekezdésében a másodfokon ítélkező bíróságokat. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

A felperesek - egy bíróság kivételével - az adott ügyre az ország valamennyi első- és másodfokon, illetve felülvizsgálati szinten hatáskörrel rendelkező bíróságával szemben keresetet terjesztettek elő. A Pp. 13. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából azonban sem a teljes ítélőtáblai szint, sem a Kúria kizárására nem kerülhet sor, mivel nem maradna olyan más bíróság, amely ebben a hatáskörben eljárhatna. A bírák (bíróság) kizárásáról

szóló (Pp. 13-21.) szabályok között és a Pp.-ben másutt sem található olyan rendelkezés, amely lehetőséget adna arra, hogy valamennyi, az adott ítélkezési szinthez tartozó bíróság bármely okból az eljárásból kizárásra kerüljön. A Pp. egész rendszere és egyes jogintézményei garanciális szabályozást tartalmaznak az eljárásra, - így a jogorvoslatokra is - abban a tekintetben, hogy az eljárási, így a jogorvoslati jogok a kizárás jogintézményének alkalmazásával sem sérülhetnek.

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp. 18. § (2) bekezdésében és 45. §-ában írt kijelölési jogkörében - az Alaptörvényben írtakkal összhangban - jogosult, egyben köteles a jogorvoslati jogosultság érvényesíthetőségét a bírósági szervezetben a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján biztosítani. Ezért a fellebbezések elbírálására a Fővárosi Ítélőtáblát jelölte ki.

(Kúria Pkk. V. 24.959/2012.)

* * *