A Kúria Pfv.21083/2014/13. számú precedensképes határozata. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 328. §] Bírók: Bartal Géza, Kovács Mária, Simonné dr. Gombos Katalin

A határozat elvi tartalma:

Az engedményezési szerződés esetleges érvénytelensége csak az engedményezési szerződés alanyainak jogviszonyára hat ki, az érvénytelenség a kötelezett helyzetét nem befolyásolja, ezért az adós a hitelező és a harmadik személy között létrejött szerződés érvényességét - jogi érdek hiányában - nem teheti vitássá. Az esetlegesen érvénytelen engedményezési szerződés jogkövetkezményei csak az engedményező és az engedményes jogviszonyában alkalmazhatók, ezért az engedményezés - az 1959. évi IV. tv. 328. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek körén kívül eső - fogyatékosságaira, hibáira az adós az engedményes által indított perben nem hivatkozhat. 1959. IV. Tv. 328. § (1), 1959. IV. Tv. 328. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.42272/2011/15., Fővárosi Törvényszék G.42272/2011/23., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40337/2013/8., *Kúria Pfv.21083/2014/13.*, 3480/2022. (XII. 6.) AB végzés

***********

Pfv.V.21.083/2014/13.

A Kúria a dr. Halmos Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Krasznai István ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperes ellen a Fővárosi Törvényszéken 12.G.42.272/2011. szám alatt folyamatban volt perében a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.337/2013/8. számú részítéletével szemben az I.r. és II.r. alperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r. és II.r. alperest, hogy fizessen meg az állam javára felhívásra 500.000 (Ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Megállapítja, hogy a II.r. alperes a felülvizsgálati eljárási költséget és a felülvizsgálati eljárási illetéket annyiban köteles teljesíteni, amennyiben az I.r. alperessel szemben e költségek megfizetésére vezetett végrehajtás eredménytelen.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I.r. alperes - akinek a II.r. alperes a beltagja - mint megrendelő és a felperes jogelődje mint vállalkozó között 2005. december 15-én vállalkozási szerződés jött létre a ... szám alatti ingatlanon 12 lakásos lakóépület megépítésére. A vállalkozói díjat 223.200.000 forint átalányárban határozták meg azzal, hogy a szerződés részét képező ütemterv szerint az első teljesítendő munkafázis a földmunka, melynek vállalkozói díja az átalányárból 7.000.000 forint. A vállalkozó a szerződéskötés napján 5.000.000 forint jóteljesítési garanciát adott azzal, hogy ha az egy éves utóvizsgálat során hiányosságok nem merülnek fel, ezen összeg a vállalkozó részére visszajár.

A felperes jogelődje csak az építkezés I. ütemét képező földmunka egy részével készült el.

A felperesi jogelőd a 2005. december 15-én létrejött vállalkozási szerződés alapján vállalkozói díj, illetve jogalap nélküli gazdagodás és kártérítés jogcímén fennálló összesen 10.600.000 forint tőke és járulékai lejárt követelését engedményezte a felperesre. Az engedményezésről a felperes 2008. január 09-i levelében értesítette az I.r. és II.r. alpereseket. A felperes jogelődje felszámolásra, majd 2011. január 11-én a cégjegyzékből törlésre került.

A felperes kereseti kérelmében 10.600.000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az I.r. és II.r. alpereseket. 5.000.000 forintot a jóteljesítési garancia visszafizetése, 5.600.000 forintot pedig vállalkozói díj címén érvényesített, a II.r. alperessel szembeni kereseti kérelmét a beltag mögöttes felelősségére alapította.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Vitatták a felperes és a jogelődje közötti engedményezési szerződés érvényes létrejöttét, így a felperes kereshetőségi jogát, továbbá, hogy a felperesnek visszajárna a jóteljesítési garancia, illetve részére díjazást kellene fizetni.

Beszámítási kifogást is előterjesztettek a kereset erejéig. A felperesi jogelőddel szemben beszámítani kért követelésük összegét 66.500.000 forintban határozták meg. Állították, hogy a felperesi jogelődnek lett volna kötelezettsége az ingatlanra vevőket szerezni, amely kötelezettségének nem tett eleget, és ezért hiúsult meg a beruházás, melynek folytán 30.000.000 forintos jövedelemtől esett el az I.r. alperes. Előadta, hogy a felperesi jogelőd rendőrségi feljelentést tett, ezzel 15.000.000 forint nem vagyoni kárt okozott az alpereseknek. További 21.500.000 forintot használati díjként érvényesítettek azzal összefüggésben, hogy az ingatlanon a felperesi jogelőd konténert helyezett el, melynek a használati díja 2006. január 01-től 2009. július 31-ig számolva 21.500.000 forint. Az alperesek az ellenkérelem, illetve a beszámítási kifogásuk jogalapjaként hivatkoztak a felperesi jogelőd szerződésszegésére.

A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte.