BH 1989.10.388 A csalás és a hivatalos személy megsértése helyett befolyással üzérkedés megállapítása [Btk. 256. § (2) bek. a) pont, 232. § (1) bek., 318. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a vádlottat egyéb bűncselekmények mellett csalás bűntette és hivatalos személy megsértésének vétsége miatt ítélte el.

A megállapított tényállás szerint a vádlott a kerületi rendőrkapitányságon volt őrizetben. A fogdában ismerkedett meg D. G-ral, aki szintén őrizet alatt állt. D. G. megkérte a vádlottat, hogy a szabadulását követően keresse fel az anyját, és kérje meg, hogy vigyenek be neki cigarettát és csomagot. A vádlott a szabadulása után fel is kereste D. G. anyját, és közölte vele, hogy a rendőrségen beszélt az ügyeletes tiszttel, aki azt mondta, hogy 5000 forint ellenében D. G-t egy órán belül szabadon engedi. D. G. anyjának nem volt pénze, ezért T. I-né adott neki 3000 forintot azzal, hogy csak ennyi van otthon, mire a vádlott kijelentette, hogy a hiányzó összeget majd ő kipótolja. Az átvett 3000 forinttal a vádlott távozott, a pénzt a saját céljaira költötte, az okozott kár nem térült meg.

Az ítélet indokolása szerint a vádlott az 5000 forint kérésekor a rendőrkapitányság ügyeletes tisztjéről mint hivatalos személyről olyan tényt állított, amely alkalmas ez utóbbi működése iránti bizalom megingatására. E cselekményével a vádlott a Btk. 232. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatalos személy megsértésének vétségét követte el. Adat merült fel arra, hogy a vádlott az 5000 forint kérésekor azt állította: ismeri az ügyeletes tisztet. Azt azonban nem lehetett bizonyítani - és ez a vádirati tényállásban sem szerepel -, hogy a vádlott a pénz kérésekor arra hivatkozott, hogy az ügyeletes tiszt őrá való tekintettel fogja szabadon engedni D. G-t. Az utóbbi esetben a vádlott a befolyással üzérkedés bűntettét követte volna el.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.

A vádlott terhére megállapított csalás bűntettét és hivatalos személy megsértésének vétségét vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősítette.

Az ítélet indokolása szerint a vádlott arra hivatkozva kért és kapott volt rabtársa hozzátartozójától pénzt, mert azt állította, hogy az ügyében eljáró nyomozó 5000 forint ellenében D. G-t egy órán belül szabadlábra helyezi.