BH 2000.6.243 Külön jogszabály hatálya alá nem tartozó műszaki ismeretek védelme iránti perben a jogosultnak kell bizonyítania, hogy annak eredményeit az alperes elsajátította vagy felhasználta [Ptk. 86. § (4) bek., 87. § (2) bek., Pp. 164. § (1) bek., 177. §].

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította, és a felperest összesen 17.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében a felperes és a perben nem álló J. I., valamint P. K. 1989. szeptember 24-én és szeptember 29-én az alperessel "licencia és know-how" elnevezésű szerződést kötöttek, amelynek alapján az alperes jogosulttá vált a felperes és társai által kidolgozott módon, az átadott műszaki dokumentációk felhasználásával hidraulikus munkahengerek gyártására, illetve felújítására 400.000 forint díj ellenében. Az alperes kötelezettséget vállalt arra is, hogy az általa legyártott, illetve forgalomba hozott munkahengerek után 8%-os mértékű díjat fizet meg a felperes, illetve társai részére.

J. I. és a felperes 1990. január 5-én újabb "licencia és know-how" szerződést kötött az alperessel, amelyben feljogosították az alperest arra, hogy az általuk kidolgozott műszaki dokumentációk alapján az alperes a hidrosztatikus energiaátvitelben alkalmazott valamennyi egyszeres és kétszeres működésű munkahenger gyártását, illetve felújítását végezhesse nem kizárólagos joggal. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperesek műszaki tervdokumentációi alapján gyártott, illetve értékesített hengerek után 8%-os mértékű licenciadíjat fizet meg a felperes és J. I. részére.

Az alperes az 1992. évi gyártás kapcsán tagadta, hogy a munkahengereket a felperes és társai által átadott és a szerződésben rögzített műszaki dokumentációk felhasználásával folytatta, ezért a jogerős ítélet álláspontja szerint az adott esetben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa és társai által átadott tervdokumentáció nélkülözhetetlen volt bármilyen jellegű munkahenger gyártásához, illetve javításához. A felperes azonban többszöri kioktatás ellenére műszaki szakértő kirendelését nem kérte. Nem bizonyította tehát azt, hogy az alperes által 1992. évben gyártott, illetve felújított munkahengerek során az átadott tervdokumentáció felhasználásra került. Erre figyelemmel utasította el a felperesnek az 1992. évi díjra vonatkozó igényét.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a keresetnek történő helytadás érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért törvénysértő, mert a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen mérlegelte akkor, amikor a megkötött szerződésekben foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta. A szerződésekből egyértelműen megállapítható ugyanis, hogy az alperes 1989 előtt hidraulikus munkahengereket soha nem gyártott, és nem is javított. A szerződésekben pedig úgy rendelkeztek, hogy az alperes az általa legyártott, illetve javított minden munkahenger után díjat köteles a felperes részére fizetni, függetlenül attól, hogy kellett-e a felperesnek - az alperes külön megrendelése alapján - az egyedi munkahengerek gyártására vagy javítására tervet készítenie vagy sem. Azt nem vitatta, hogy 1992-ben az alperes az átadott tervek, a munkavállalók betanítása és a gyártó gépsorok beállítása után rendelkezhetett olyan gyakorlattal, hogy a megrendelők által átadott tervdokumentációk alapján az egyes munkahengereket le tudta gyártani, illetve azokat ki is tudta javítani. Álláspontja szerint azonban a szerződés alapján a díjfizetési kötelezettsége a szerződésben meghatározott 5 éven keresztül mindenképpen fennállt.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.