A Szekszárdi Törvényszék B.19/2010/35. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 20. §, 37. §, 42. §, 45. §, 53. §, 55. §, 77. §, 83. §, 85. §, 87. §, 99. §, 137. §, 175. §, 229. §, 321. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 155. §, 259. §, 310. §, 331. §, 338. §, 339. §] Bírók: Ádám Imréné, Sárecz Róbert, Tóth Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék Bny.13/2010., *Szekszárdi Törvényszék B.19/2010/35.*, Pécsi Ítélőtábla Bf.306/2010/6., Kúria Bfv.776/2012/6. (BH 2013.3.58)

***********

TOLNA MEGYEI BÍRÓSÁG

8.B.19/2010/35. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Tolna Megyei Bíróság, mint első fokú bíróság Szekszárdon, 2010. szeptember 10-én, november 17-én és november 24. napján megtartott nyilvános tárgyalás adatai alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A 2009. november 17. napjától november 19-ig őrizetben, azóta előzetes letartóztatásban lévő, jelenleg a ...-i Bv. Intézetben fogvatartott

Vádlott (aki ... napján született ...-on, anyja : ..., ... szám alatti lakos, szig.szám: ..., magyar állampolgár ) vádlott

b ű n ö s : 1 rb. rablás bűntettében (Btk. 321. § (1) bek. (5) bekezdés a./ pont) és

3 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettében,

- két esetben - mint közvetett tettes (Btk. 175. § (1) bekezdés (3) bekezdés I/a. pont)

Ezért a megyei bíróság a vádlottat - halmazati büntetésül - 8 (nyolc) évi börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 6 (hat) évi eltiltásra ítéli.

A kiszabott szabadságvesztés tartamába a vádlott által 2009. november 17. napjától az ügydöntő határozat kihirdetéséig őrizetben, illetőleg előzetes letartóztatásban eltöltött időt beszámítja.

A bíróság a vádlottat az ellene emelt további 1 rb. felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének (Btk. 229. § (1) és (2) bekezdés) vádja alól felmenti.

A bíróság az eljárás során lefoglalt Tolna Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál a Bny.13/2010/I. számú bűnjeljegyzéken 1-3. sorszám alatt nyilvántartott lábnyomtöredék, 4., 7. és a 9-11. sorszámú ujjnyom-töredék, 5-6., 8., 24. és 29. sorszámú DNS és kontrollminta, valamint, a 25. sorszámú nyomtöredék lefoglalását megszünteti és egyben e bűnjeleket a büntetőügy iratainak mellékleteként rendeli kezelni.

A 12-14. sorszám alatti ragasztószalag, a 15. és a 32. sorszám alatti hajszál, a 16., 20-23. sorszám alatti lőszerhüvely, és a 17-19. fémszilánk, valamint a 13/2010/II. számú bűnjeljegyzéken 1. sorszám alatt kezelt roncsolódott lőszermag bűnjeleket - lefoglalásuk megszüntetését követően - megsemmisíteni rendeli.

A 26. sorszám alatt nyilvántartott Walther P-88 típusú gáz- és riasztópisztolyt, a 27. sorszám alatt kezelt pisztolytárt, valamint a 28. sorszámú 11 db SAX CS 8 mm gáz- és riasztólőszert, a 30. sorszámú ragasztószalag-tekercset, továbbá a 31. sorszámú Budmil sísapkát, arcrészén ovális kivágással elkobozza.

A vádlottat kötelezi az eljárás során mindösszesen felmerült 291.750,- (kettőszázkilencvenegyezer-hétszázötven) forint költségből 250.290,- (kettőszázötvenezer-kettőszázkilencven) forint bűnügyi költség - külön felhívásra történő - megfizetésére, míg a fennmaradó 41.460,- (negyvenegyezer-négyszázhatvan) forintot az állam viseli.

Indokolás:

A megyei bíróság a vádlott nyomozás során, valamint a bírói szakban előadott vallomása, az ügyben tanúként kihallgatott tanú 4, tanú 3, tanú 1, továbbá rendőr tanú 1, rendőr tanú 2 és rendőr tanú 3 nyilatkozatai, a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv és annak fényképmelléklete, az ügyben eljárt igazságügyi fegyverszakértői vélemény tartalma, a tárgyaláson személyesen is meghallgatott igazságügyi elmeorvos és pszichológus szakértői, valamint orvos szakértői vélemény tartalma, továbbá az eljárás során beszerzett, illetve csatolt egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Tolna Megyei Főügyészség M.I.B.1852/2009/23-I. számú vádiratában 1 rb., a Btk. 321. § (1) bekezdésébe ütköző, de az (5) bekezdés a.) pontja szerint minősülő és büntetendő jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntette és 3 rb., a Btk. 175. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés I. tételének a.) pontja szerint minősülő és büntetendő aljas célból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt emelt vádat Vádlott ellen, az utóbbi cselekmény vonatkozásában két esetben közvetett tettesként vádolva őt.

A Szekszárdi Nyomozó Ügyészség az Ny.153/2009. számú, 2010. január 18. napján kelt vádiratában Vádlottal szemben - jelen üggyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény okán - 1 rb., a Btk. 229. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés szerint minősülő és büntetendő felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt is vádat emelt a Dombóvári Városi Bíróságon. Ezen ügyet a Tolna Megyei Bíróság a 8.B.19/2010/7. számú -2010. március 9. napján jogerőre emelkedett- végzésével a megyei bíróság előtt folyamatban lévő büntetőügyhöz egyesítette, a vádlott terhére rótt cselekményeket egy eljárásban bírálta el.

A tárgyaláson a vád képviseletét ellátó ügyész végindítványában a vádat a Be. 310. § (1) bekezdése alapján módosította. A cselekmény előzményei vonatkozásában a vádlott és az általa vezetett gazdasági társaságok 2008. év második felétől kibontakozódó likviditási problémáit, valamint a vádlott bizonytalan személyiségszerkezetével is összefüggésben álló játékszenvedélyét emelte ki. A kiegészített vádirati tényállás utalt még a vádlott gazdasági ellehetetlenülés talaján kialakult korábbi bűnbe sodródó magatartására, továbbá a fizetési nehézségei megoldásával összefüggésben felvett magánkölcsöneire, melyek visszafizetése a vádlott lehetőségeit - közvetlenül a cselekményét megelőzően - már meghaladták. Mindezeken túlmenően a vádhatóság a módosított, írásban részletesen kifejtett történeti tényállásában a cselekmény elkövetésére indító motívum spontán, hirtelen vezérelt ötlettől jött kialakulását és a cselekmény helyszínének pontosított leírását is taglalta.

A felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette kapcsán a tényállás a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen ugyancsak kiegészítésre szorult, ugyanakkor az ügyész - közvetett és a közvetlen bizonyítékok értékeléséből levont - következtetése szerint kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy Vádlott a rendőrhatóság tagjaival, mint hivatalos személyekkel szemben, a jogszerű eljárásuk akadályozása végett szándékosan, személy elleni erőszakos magatartást tanúsított, illetve őket pisztollyal fenyegette volna. Mindezekre tekintettel a vádlott terhére rótt 1 rb., a Btk. 229. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés II. fordulata szerint minősülő és büntetendő felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének vádja alól a vádlott - a bűncselekmény bizonyítottságának hiánya okából történő - felmentését indítványozta.

I.

Vádlott nős, egy kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni. Főiskolai végzettségű, szakképzettségét tekintve informatikus, számítógép-programozó. Egyéni vállalkozóként, továbbá több gazdasági társaság ügyvezetőjeként dolgozik. Az ... Kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetője, az ... Kft. 40%-os tulajdonosa, valamint a ... Kft. 20%-os tulajdonosa egyben. Havi nettó jövedelme bevallása szerint 70-80.000.- forint volt, melyet a cégei nyereségéből kifizetett osztalékjövedelemmel egészített ki, éves szinten körülbelül 1.000.000.- forinttal.