A Kúria Knk.37326/2017/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Népszavazási kérdés országgyűlési határozattal kapcsolatban is megfogalmazható. Ebben az esetben is a kérdésnek meg kell felelnie a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményeinek

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Az ügy száma: Knk.VII.37.326/2017/3.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök

Dr. Kalas Tibor előadó bíró

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező: ...

(cím1.)

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd

(cím2)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 10/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 10/2017. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt,hogy az Állam javára -külön felhívásra - fizessen meg 10.000 ( tízezer) Ft eljárási illetéket.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) ... magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 10/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az "Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB megállapította, hogy a népszavazási kérdés több szempontból sem felel meg a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt kérdés-egyértelműség követelményének, így az népszavazás tárgya nem lehet.

[3] Az NVB a felülvizsgálni kért határozat indokolásában kifejtette, hogy a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. évi (X.14.) OGY határozat (a továbbiakban: Nemzeti Energiastratégia) jelenleg hatályos szövegében nem priorizál az egyes energiatermelési módok között, amelyből következően a Nemzeti Energiastratégiának nincs egy olyan kitüntetett, egyértelműen meghatározható pontja, amelynek módosításával a népszavazási kérdésben foglaltak teljesíthetők lennének. Ebből adóan új szabályok elfogadása esetén az eddigi célok és prioritások helyett vagy mellett az egyes energiatermelési módok közötti rangsorolás kerülne előtérbe. Az NVB megítélése szerint emiatt a kérdés tartalma bizonytalanná válik, ugyanis a stratégiai célok, az eszközrendszer és ezeken belül az állami szerepvállalás olyan mértékű átalakítása válik szükségessé, amelynek tényleges tartalma a kérdésből nem határozható meg.

[4] Az NVB határozatának indokolásában megállapította továbbá, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a jogalkotói egyértelműség kritériumának. Az NVB megítélése szerint ugyanis a kérdésben foglalt kötelezettség teljesítését számos területen és különféle módokon lehet megvalósítani, azt azonban nem lehet megállapítani, hogy hány újraszabályozott elem szükséges ahhoz, hogy a kérdésben megfogalmazott előnyben részesítés teljesítettnek legyen tekinthető.

[5] Az NVB szerint a kérdés egy újabb országgyűlési határozat elfogadását kívánja kikényszeríteni, amely jogforrási jellegéből adódóan nem mindenkire kötelező magatartási szabály. Az NVB úgy vélte, a választópolgár tudata nem fogja át, hogy döntése nem törvényalkotásra kötelezi az Országgyűlést, hanem egy hosszú távú stratégia fő célkitűzéseinek meghatározásáról szól, amely befolyásolja ugyan a vonatkozó jogszabályi környezetet, de direkt módon nem határozza meg azt.

[6] Az NVB döntésében kiemelte, hogy a kérdés tartalmának bizonytalansága fokozottan fennáll az energiahatékonyság kérdésével kapcsolatban, ugyanis azt a hatályos Nemzeti Energiastratégia is prioritást élvező elemként kezeli. Az NVB álláspontja szerint az energiahatékonyság "előnyben részesítése" és a "prioritásként való kezelése" kifejezések között minőségbeli eltérés nem áll fenn. Ebből adódóan a népszavazásra szánt kérdés azt a hamis látszatot kelti, hogy a hatályos Energiastratégia nem tűzte ki célul az energiahatékonyság előnyben részesítését. A kezdeményezésből továbbá az sem határozható meg konkrétan, hogy milyen további új elemekkel kellene bővülnie az "előnyben részesítésnek" a jelenlegihez képest.