A Győri Ítélőtábla Bf.119/2010/20. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 42. §, 99. §, 282. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 9. §, 21. §, 43. §, 47. §, 131. §, 339. §, 348. §, 371. §, 372. §, 373. §, 381. §] Bírók: Csák Csilla, Kovács Tamás, Takácsné dr. Helyes Klára

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.119/2010/20. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2012. évi január hó 10. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt V1 és társai ellen indult büntető ügyben a Vas Megyei Bíróság 2010. évi március hó 26. napján kihirdetett 8.B.289/2008/278. számú ítéletét megváltoztatja, I.r. V1 vádlott esetében 55.032.000.- /Ötvenötmillió-harminckettőezer/ Ft-ra,

XIV.r. V14 vádlott esetében 7.620.000.-/Hétmillió-hatszázhúszezer/ Ft-ra rendeli el a vagyonelkobzást.

V1 vádlott terhére rótt bűnügyi költségből az I. r. vádlott köteles

166.764.- (százhatvanhatezer-hétszázhatvannégy) Ft-ot megfizetni, míg a fennmaradó 65.620.- (hatvanötezer-hatszázhúsz) Ft-ot az állam viseli.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét V1, V4 és V14 vádlottak vonatkozásában helybenhagyja.

A V1 és V4 vádlottak által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

A másodfokú eljárásban 18.960.- /Tizennyolcezer-kilencszázhatvan/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet V4 vádlott visel.

I n d o k o l á s :

A Vas Megyei Bíróság a 2010. március 26. napján kihirdetett 8.B.289/2008/278. szám alatti ítéletében 13 vádlott büntetőjogi felelősségéről határozott. Az ítélet 10 vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, így e vonatkozásban nem képezte felülbírálat tárgyát. A megyei bíróság V1 vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 282/A.§ (1) bekezdés IV. fordulatába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében. Ezért 8 év 2 hónapi fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.

V4 vádlott bűnösségét szintén a Btk. 282/A.§ (1) bekezdés IV. fordulatába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében állapította meg. Ezért 6 év 10 hónapi fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

V14 vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 282/A.§ (1) bekezdés III. fordulatába ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettében és 1 rb, a Btk. 313/C.§ (7) bekezdés b/ pontja szerint minősülő és büntetendő hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz megszerzésével elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében. Ezért - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónapi fegyházra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

V1 és V4 IV.r. vádlottakkal szemben az 1-1 rb, a Btk. 282.§ (1) bekezdésébe ütköző kábítószerrel visszaélés bűntette, V14 vádlottal szemben az 1 rb, a Btk. 282.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a/ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatti eljárást megszüntette. Ezen utóbbi rendelkezést a vádlottak vonatkozásában senki nem támadta, így e vonatkozásban nem is képezte felülbírálat tárgyát.

A megyei bíróság V1 vádlottal szemben 79.848.000 Ft-ra (a tőle lefoglalt és a Vas Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelt 8.515 euró, illetve 950 USD, valamint a Vas Megyei Bíróság letéti számlájára befizetett 500.000 Ft beszámításával), V4 vádlottal szemben a tőle lefoglalt és a Vas Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelt 20 euróra, illetve 1 USD-ra, valamint a Vas Megyei Bíróság letéti számlájára befizetett 1.150.700 Ft-ra, V14 vádlottal szemben 7.188.000 Ft-ra vagyonelkobzást rendelt el.

A kiszabott szabadságvesztésbe V1 és V4 vádlottak vonatkozásában beszámította az általuk előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottakat külön-külön, illetve egyetemlegesen az őket terhelő bűnügyi költség megfizetésére.

A megyei bíróság ítélete ellen V1 vádlott és védője elsősorban enyhítésért, másodlagosan téves minősítés miatt, cselekményének kábítószerfüggő személy által elkövetettkénti minősítése, V4 vádlott és védője elsődlegesen a tényállás téves megállapítása miatt részbeni felmentésért, másodlagosan enyhítésért és enyhébb végrehajtási fokozat megállapításáért, míg V14 vádlott és védője elsődlegesen részbeni felmentésért, másodlagosan enyhítésért és enyhébb végrehajtási fokozat megállapításáért jelentettek be fellebbezést, melyet V14 vádlott védője írásban is indokolt, részben módosítva azt. Elsődleges kérelme ez utóbbi formában védence valamennyi vádpont alóli felmentését célozta. Másodlagosan kérelme a kábítószeres cselekmény minősítésének megváltoztatására irányult, mégpedig a Btk. 282.§ (3) bekezdés a/ pontja szerinti kábítószerrel visszaélés előkészülete bűntettének megállapítására. Harmadlagos indítványa abban állt, hogy amennyiben az ítélőtábla az előző minősítéssel nem ért egyet és a vádlott magatartását forgalmazásként értékeli, úgy azzal kapcsolatosan állapítsa meg, hogy kísérleti szakban maradt és erre tekintettel kétszeres enyhítést alkalmazzon a büntetés kiszabásánál. A negyedleges kérelem az ítélet adott minősítés melletti enyhítését célozta. A védő elsőként a megyei bíróság bizonyítási eljárását támadta, sérelmezve, hogy a tényállást lényegében megalapozó bizonyítékként kezelte a lehallgatási anyagra épített, ún. rendőri jelentést. Több szempontból is érvelést tartalmaz a fellebbezés indokolása arra nézve, hogy a védelem álláspontja szerint a rendőri jelentés miért nem tekinthető bizonyítási eszköznek, miért tartja aggályosnak annak felhasználhatóságát a bizonyítás keretében. Ennek eredményeként összességében azt a végkövetkeztetést vonva le, hogy a rendőri jelentés a nyomozó hatóság szubjektív megítélését tükrözi. Ennek ellenére a bíróság minden további vizsgálódás, bizonyítás nélkül beemelte a bizonyítékok körébe és lényegében erre alapítva állapította meg a tényállást, amellyel szemben annak megalapozottságát illetően is komoly aggályok vethetők fel. Ekként végigmenve a V14 vádlottat érintő tényállási pontokon, elemezte, hogy miért és mennyiben nem látja bizonyítottnak úgy a kábítószer fajtáját, mint mennyiségét tekintve az adott ítéleti megállapításokat, azt is kifogásolva, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra sincs adat, hogy amennyiben a lehallgatási anyag alapján megalapozott következtetés lenne is levonható arra, hogy a telefonbeszélgetést folytató felek közt az adott kábítószerre és az adott mennyiségre vonatkozó megállapodás lezajlott, a tényleges átvétel, a kábítószer megszerzése védence részéről megtörtént.

A fellebbviteli főügyészség átiratában a tényállás kisebb fokú kiegészítését indítványozta IV.r. vádlott esetében az ítéletben feltüntetett elítéléseihez kapcsolódó elkövetési időkkel, melyekből adódóan további súlyosító körülményként kérte értékelni, hogy jelen eljárásban elbírált cselekményeit 4 ellene indult büntetőeljárás hatálya alatt követte el.